Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Demeter Arnold: Egy falunak tizennégy meséje

Fotó: Kelemen Kinga

A gyászfalu gyilkosai / magukra veszik a következő éjeket.

Bővebben ...
Próza

Takács-Csomai Zsófia: Extraszisztolé

Fotó: a szerző archívuma

Próbálom felidézni a hetekkel ezelőtti önfeledtséget, de olyan távolinak érzem, mintha sosem lett volna. Arcomat megtörölve a tükörbe nézek. Jóideje mindent más szemmel látok, beleértve magamat is.

Bővebben ...
Költészet

Filotás Karina: Ez a város

Fotó: Besenyei Lili

szél cibálja plakátbőrét, / bordái között lüktet a Duna

Bővebben ...
Próza

Meggyes Viola: Unakit

Fotó: a szerző archívuma

Kereszt autója furcsa volt. Egy régi BMW, amiben nem működött a sebességmérő, az volt a csoda, hogy egyáltalán elindult. Attól tartottam, ha felnyitom a motorháztetőt, a motor helyett egy seprűt találok benne.

Bővebben ...
Költészet

Hegedüs Anna versei

Fotó: Tóth Anna

borkán leszek a sufniban / levesznek évente egyszer

Bővebben ...
Költészet

Martzy Réka: lányok

Fotó: Szűcs Anna Emília

darazsakra lépünk néha, / hogy sírhassunk, mert így láttuk

Bővebben ...
Próza

György Alida: Pű, pű, pű

Fotó: a szerző archívuma

Még a tavalyelőtti esés után figyeltem fel rá, hogy mindenki sokkal kedvesebb, ha bottal járok, úgyhogy már inkább le sem teszem. Ha meglátok valakit az utcán, rögtön görbítem a hátam. Olyankor megállnak, érdeklődnek a hogylétem felől. Én meg mondom nekik, hogy egyedül vagyok, nincs segítségem, derekam, hátam, lábam, kezem fáj, de lényeg, hogy egészség legyen.

Bővebben ...
+SZIF

Szita György visszatér: Török Lajos interjúja Győri Péterrel

A 96. Ünnepi Könyvhéten jelenik meg a Szépirodalmi Figyelő Alapítvány kiadásában Szita György nyolc kötetből álló bűnügyiregény-sorozatának első három darabja. A szerző neve a mai magyar krimiolvasók számára aligha ismerős. Azok viszont, akiknek a Kádár korszak népszerű irodalma valaha a látóterükbe került, talán emlékeznek arra, hogy Szitának az 1980-as évek végén két bűnügyi regénye is megjelent.

Bővebben ...
Csízió

Csízió - Bánki Benjámin: izommemória

 

Szerzőink értik a csíziót!

Öt költőt kértünk arra, hogy értelmezzék a csízió kifejezést. Eredetileg olyan naptárat jelentett, amely nemcsak az év rendjét, hanem jövendöléseket, álomfejtéseket is tartalmazott. Egyfajta kézikönyv volt az időhöz – hiedelmekkel, figyelmeztetésekkel, tanácsokkal. De hogyan értelmezhető ma ez a szó, amely valaha a rendet jelentette? Miképpen szólal meg most, amikor már nem tudjuk biztosan, mihez is rendelhetnénk?

Bővebben ...
Csízió

Csízió - Kazsimér Soma: Légzőnyílásaimon keresztül először kapok levegőt

 

Szerzőink értik a csíziót!

Öt költőt kértünk arra, hogy értelmezzék a csízió kifejezést. Eredetileg olyan naptárat jelentett, amely nemcsak az év rendjét, hanem jövendöléseket, álomfejtéseket is tartalmazott. Egyfajta kézikönyv volt az időhöz – hiedelmekkel, figyelmeztetésekkel, tanácsokkal. De hogyan értelmezhető ma ez a szó, amely valaha a rendet jelentette? Miképpen szólal meg most, amikor már nem tudjuk biztosan, mihez is rendelhetnénk?

Bővebben ...
Csízió

Csízió - Kupihár Rebeka: ünnepnapok

 

Szerzőink értik a csíziót!

Öt költőt kértünk arra, hogy értelmezzék a csízió kifejezést. Eredetileg olyan naptárat jelentett, amely nemcsak az év rendjét, hanem jövendöléseket, álomfejtéseket is tartalmazott. Egyfajta kézikönyv volt az időhöz – hiedelmekkel, figyelmeztetésekkel, tanácsokkal. De hogyan értelmezhető ma ez a szó, amely valaha a rendet jelentette? Miképpen szólal meg most, amikor már nem tudjuk biztosan, mihez is rendelhetnénk?

Bővebben ...
Csízió

Csízió - Korsós Gergő: Medúzanézegetés

Szerzőink értik a csíziót!

Öt költőt kértünk arra, hogy értelmezzék a csízió kifejezést. Eredetileg olyan naptárat jelentett, amely nemcsak az év rendjét, hanem jövendöléseket, álomfejtéseket is tartalmazott. Egyfajta kézikönyv volt az időhöz – hiedelmekkel, figyelmeztetésekkel, tanácsokkal. De hogyan értelmezhető ma ez a szó, amely valaha a rendet jelentette? Miképpen szólal meg most, amikor már nem tudjuk biztosan, mihez is rendelhetnénk?

Bővebben ...
Fotó: Somogyi Gaszton

Szabolcsi Alexander versei

korán érkezel, / az űrváros büszke romjain sétálsz, / egy tökéletes világ elrendezett elemei között, / ahova anyád is menekült, ahova / téged a hagyaték hajszolt


Brazíliaváros


1.

csak fotókon láttad, késő esti pusmogásban
egy kihűlt konyhában olvastad a vendég szájáról,
vagy, amikor kihallgattad apád telefonjait,
és érezted a fonnyadó gyümölcsök illatát,
ahova anyádat képzeled

sejtetted, hogy valahol egy dzsungel
égig érő fái között él, majmok,
fekete nők között, éjszaka is hőségben,
ott, ahová repülővel kell menni – de jó lenne repülni,
este kiszökni és mangólét kérni reggelire, sült banánnal
egy nagy levél alatt.

2.

korán érkezel,
az űrváros büszke romjain sétálsz,
egy tökéletes világ elrendezett elemei között,
ahova anyád is menekült, ahova
téged a hagyaték hajszolt,

az úton megszámlálsz mindent, ami itt maradt:
az égre húzott bunkerházakat,
a fejre fordított kádépületet,
a kimért közösségi teret,
és aminél a legtöbbet időztél,
ahol anyád képe is készült,
a furcsa katedrálist, ami cirkusz marad örökre
– mert anyád megint cirkuszol –,
és ahova sose mész be.

3.

anyád erkélyén állva hallgatod az ügyvédet,
a hagyatéki okirat idegenül selypítő szavait,
egy pár cipő, egy lenin-kép, négy zászló,
egy otthonka, két születési bizonyítvány,
és egy magyar nyelvű dzsungel könyve –
a portugál kezet nyújt és visszamegy a szobába,

a papír aljára kézzel írva, egy kiegészítés,
valaki öntözze, ne felejtse el –
csak ez maradt, ami nem
rohadt el a köztér szegletében,
a szobor lábainál,
anyád pipacsai
Niemeyer virágai.

Atlantiszban számolják pislogásod

meg kell tanulni élni,
öntözi a yukka pálmát, hogy ha egyszer kilőnének az űrbe,
mert muszáj, azt mondhassuk, nem kell hajó,
megyünk magunktól is,
felmászunk a yukka pálmán, egészen az űrig,
és ha kell, előadást is tartunk –
hogyan lett az atombomba, mi a taxidermia,
kik voltak vörösek meg barnák,
miért vett mindig szofit az anyád,
hogyan működnek a szelek,
kinek a nevében kell beszélni
és mit működtetünk, ha egyáltalán beszélni kell,
mert beszélni kell, valaki mellett, mögött, helyett,
valami naggyal kezdeni, majd gyorsan lecsapni,
– szexben átmenet lenni –
átszivárogni két ember szavain,
emlegetni archetípust, kategóriát, retorikát,
hasonlatokban archaizmust és valós poétikát,
nem csak tördelni prózát – néha rímeljen,
és szóljon arról, ami nehéz, ami rossz,
a pusztulásról, valaki meghal és a galambok kirepülnek:
valahol messze, ahová magad kell eljutnod,
Atlantiszig egy gyilkosságért,
amit apád követett el, de neked kell feldolgoznod,
írsz és olvasol róla, miközben öregemberek
számolják minden pillantásod
– kását kavarva, poros könyvek felett –,
amit nem árnyékban töltesz el.


Szabolcsi Alexander a KRE BTK magyar szakos hallgatója, a Nincs online szerkesztője.