Hírlevél feliratkozás

Keresés

Műfordítás

Andrei Dósa (f. Horváth Benji): Sok erő és egy csipetnyi gyöngédség

Fotó: Veronica Ștefăneț

Igyekszem a lehető legokésabban hozzáállni a nőkhöz, még ha nagyrészt nőgyűlölő és szexista klisék sorozatába csúszik is bele az agyam. Mindenféle disznó vicceken nőttem fel, amelyeknek a főszereplői Móricka és Bulă voltak. Gyakran éreztem kísértést, hogy mint a viccben Bulă, azt mondjam a barátnőimnek, tetszik, ahogy gondolkodsz.

Bővebben ...
Költészet

Holczer Dávid versei

Fotó: Szántó Bence Attila

Isten tudja mire képes / egy ember seprűvel a kezében

Bővebben ...
Próza

Baqais Dávid: nem lenne boldogabb

Fotó: James Herbert

és akkor se lenne boldogabb, ha aztán öt vesztes pályázat után elkezdene egy kocsmában pultozni, hogy leplezze az ismerősei előtt az örökölt transzgenerációs vagyonát, ami miatt folyamatos bűntudatot érez, de akkor se, ha megtudná, hogy a barátjának háromszor annyi van a takarékszámláján, mint neki, és ő még bűntudatot sem érez

Bővebben ...
Próza

Szeifert Natália: Kopognak

Fotó: a szerző archívuma

részlet a Hóember a Naprendszerben című regényből

Bővebben ...
Költészet

Zsigmond Soma versei

Fotó: Pénzes Johanna

Lépteid alatt felnyög a parketta, ablakot nyitsz, / a levegő idegen csípése nem ébreszt fel.

Bővebben ...
Költészet

Kollár Árpád versei

Fotó: Keller Ami

az almahéjon azt a pici, barna a foltot

Bővebben ...
Próza

Murányi Zita: Halálfélelem

Fotó: a szerző archívuma

A férfiaktól is ösztönösen tartok, képtelen vagyok nem hidegen viszonozni az érintést, ujjaimat egyedül a pusztulás mozgatja, amihez érek, tönkremegy, atomjaira hullik.

Bővebben ...
Próza

Lázár Bence András: Saldanha. Lisszabon. Kacsakagyló.

Fotó: a szerző archívuma

Azt mondják, Lisszabonban, a fehér városban, egészen máshogy megy le a nap. Legalábbis a portugálok ezt hiszik, és azon a csütörtöki délelőttön egy bizonyos Weisz Máté és egy bizonyos Perr Rebeka is ezt hitte.

Bővebben ...
Költészet

Benkő Imola Orsolya versei

Fotó: Szerdahelyi Mátyás

helyzet van a 10. C osztályban a kolléga / túl fiatal

Bővebben ...
Költészet

Saád Anna versei

Fotó: Sárközi Bence

de bennem ragadnak tanításaid / amik szerint élnem kéne

Bővebben ...
Költészet

Vincze Szabolcs versei

Fotó: Pavlovits Gitta

A Braille-írás panaszkodik / a hozzád érő kezekről

Bővebben ...
Próza

Takács Nándor: Misina

Fotó: Takács-Csomai Zsófia

Kezdetben volt az eszem. Először csak álmok laktak benne. Később jöttek a szavak, végül belefért a sötétség riasztó csöndje is.

Bővebben ...
Fotó: Kovács Gábor

Fehér Tamara versei

lesz fiam lesz / hogy örökre otthagy / benned valami / nagyon szépet / amit kihordani és megölni / hordani és ölni / hordani és halva látni / hordani és haldoklani / neked kell

Az első

aki mellett feltűnt
milyen kevés a környéken
a kivilágítatlan kapualj
nem tudta a nevemet

ismerte a szótagjaimat
a magánhangzók ritmusát
de sosem értem a szájához
mint szó

csellengtünk az utcalámpák vakfoltjában
mindkettőnkben feltámadt a szél
mire meglett az a lépcsőház
mint eső elől menekülők
bezuhogtunk

kopogtak tőlünk a postaládák
de a sötétben nem láthattam
hogy egyiken sincs név


Lesz fiam

lesz egyszer valaki
bal csuklódon
megáll tőle az idő
és hiába lazítod
az óra szíját
szorít majd

lesz fiam lesz
valaki az első
poharat mikor
a poharához
emeled autók
koccannak össze

lesz fiam lesz
aki nem marad soká
elsiet másra várni
árnyékok rohannak
és fák izmai nyögnek
és elfújsz egy doboz papírzsebkendőt
azon ahogy a nevét mondja

őtőle

lesz fiam lesz
hogy nemet mond
és elszív egy dobozzal
míg a fék izmai nyögnek
és árnyékok rohannak
és akit sietve várt
már nem jön meg sosem

lesz fiam lesz
hogy egyszercsak
mégis ott van
képtelenül mint a holtak
a temetés után
és feljön tőle a tengerszint a másodikra
és lesz fiam lesz
hogy ami történik
három igeidőben
történik egyszerre

lesz fiam lesz
hogy örökre otthagy
benned valami
nagyon szépet
amit kihordani és megölni
hordani és ölni
hordani és halva látni
hordani és haldoklani
neked kell

lesz fiam lesz
hogy emészt
hetetlen hónapok után
újra feltűnik
mint aki felett nem úr
semmi igeidő

és lesz fiam lesz
hogy többé nem ír
semmi igeidő
nem enyhít
se fájdalma se jelenléte
nem enyhül
se fájdalma se jelenléte
de mikor eljön és megszüli
amit kilenc hónapja hord
akkor
mindhárom mutató megáll

sima rutinműtét
mosolyogja a férfi
kezemet tördelem
ropognak a percek
túl régóta van már
május 18 és 23 óra 40
hagyom hát
és figyelem
ahogy egy egyszerű
órásmester újraindítja
a pulzusomat


Kegyeletsértés

És megfeszül mindkét part.
Egymás kezét szorítják a házak,
és döbbenten maga alá bámul a híd,
mint születik lábai között a halál.

Először mindig a hajó fullad meg,
csak aztán az utasok,
és nem szabad belegondolni,
számlálgatni a perceket,
a merülés tonnáit,
milyen lehet az a hirtelen vaksötét,
amiben nincs többé levegő,
csak a hidegen toluló víztömeg,
a nyomás a nyomás a nyomás
és a kapálózó pánik,
hogy itt most meg kell halni.

Hetekig, sőt órákig tart az ellentemetés;
csörlők, csigák, huzalok küszködnek
a feltámadás erős sodrú hullámtengelyén.
Szivattyúzúgás, a darukar feszülése.
Összevitatkoznak a fizika rokon törvényei.
Végül ott, ahol az acélsodronyok a folyóba vájnak,
lassan felmerül a hajótest.
Élettelen víz lóg belőle
és az alvilág iszapszagától bűzlik.
A holttestek fotózása tilos!
Kongatják a harangokat
és mindenki virágot dob
a kiemelt koporsóra.

 

Fehér Tamara 1997-ben született, 23 évesen. Mármint az anyukája volt 23 éves. Az ELTE BTK-n Szlavisztikát  hallgatott, de mióta elvégezte, többnyire csak hallgat. Mivel még nem jött rá, mi lesz, ha nagy lesz, pénzt keres: naphosszat számlákkal bíbelődik, de így legalább elismerően lehet bólintani a szövegeit olvasva: "hm, nem is rossz egy pénzügyestől".