Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Pocsai János versei

Fotó: Nádas Mátyás

emlékszagú molyok őrzik / a ki nem mondott nevet.

Bővebben ...
Próza

Magyary Ágnes: Regény

Fotó: morpho

Amit fontosnak tartanak az emberek a megtörtént eseményekből, az banális részlet; és ami életbevágó, azon könnyed eleganciával átsiklanak. Ezért is olyan nehéz kihámozni a valóság sarokköveit. Persze, ha a rendőrségnek lenne hozzáférése a titkosszolgálat adataihoz, akkor minden sokkal könnyebb lenne, de a városállamban nem volt cél, hogy a rendőrségnek könnyebb legyen.

Bővebben ...
Költészet

Wölfl-Molnár Eszter versei

Fotó: Nagy Viktor

Túl sokáig volt a bordák mögött

Bővebben ...
Próza

Vince András: Adamec (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

Mi itt a Magyar Televízióban megpróbálunk fenntartani bizonyos civilizált viselkedési kereteket, például légyszívessel kezdjük a mondatot. De még véletlenül se gondold azt, váltott át kioktató tegezésbe, hogy te szívességet teszel bárkinek is, ha végrehajtasz egy kérést. Ez csak annyit jelent, hogy nem vagyunk végtelenül tahók. Mi így adjuk ki a parancsot.

Bővebben ...
Költészet

Ecsedi Borbála versei

Fotó: Vigh Levente

Nehéz gyökerek fognak / nem engednek át a határon

Bővebben ...
Próza

Csermely Mátyás: Szocia

Fotó: Zanati Réka

Aztán szétestem. Volt olyan is. Nem szeretek róla beszélni, de ha így vizslatod, hát muszáj. Inkább hallgatok, az az egyszerűbb, kényelmes közöny, mint holmi fura nemet mondás. Így hordtak szét a hangyák, mindenki magának, a maga királynőjének, hátha utána homlokon csókolja őket.

Bővebben ...
Költészet

Demeter Arnold: A szabadságról

Fotó: Ádám Gyula

zsörtölődsz reggeltől / estig, akár medve a hó nélküli teleken

Bővebben ...
Próza

Klein Mari: Ágyban Prousttal

Fotó: a szerző archívuma

Újra meg újra felszítottad a tested, reggel hatig, amíg a maradék félsz ki nem rázkódott belőle. Míg ki nem világosodott. Mert akkor megbizonyosodtál: a denevérek már hazatértek, és bevackoltak a háztömb hasadékaiba.

Bővebben ...
Költészet

Gulisio Tímea versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Vasalt zoknival fojtják meg anyát

Bővebben ...
Próza

Bali Péter: take this longing

Fotó: a szerző archívuma

Mitteleuropa nem létezik, soha nem is létezett, a porosz nagyhatalmi törekvéseket melegítették újra egyfajta prémium kulturkampf díjcsomagként, melynek lényege annyi, hogy Németország (és a Volkswagen-konszern) neokoloniális törekvéseit támogassák.

Bővebben ...
Próza

Ambrus Máté: A forradalmár

Fotó: a szerző archívuma

Egyszer séta közben baljával belém karolt, a gangkorlát virágjainak rozsdás fémfonatán keresztül nézett az alattunk tátongó mélységbe, s amikor észrevette az udvar foltokban hiányos keramitburkolatát, megjegyezte, hogy az régen nem ilyen volt, a forradalomban szedték fel egy részét, hogy barikádot építsenek belőle.

Bővebben ...
Fotó: György Alida

Egy tenyér elágazásai ‒ részlet egy ciklusból

Tépjétek ki a mulasztás savanyú / mártásában pácolt zsigereiket, / csorgassátok porba az epéjük, / verjétek járdaszegélyhez a fogaik, / csavarjátok oszlopokra a beleiket. // Sarjadjon sarukból bodzafa

„öt ujjam ötfelé kiált
déli harangszó a neved
füst a fű csontváz a fa
déli harangszó a nevem”
(Hervay Gizella: Öt ujjam ötfelé kiált)

Gyűrűs ujj. A kirohanás

Szerelem tüzes tekintetű zsoldosai,
kössétek magatokra szablyátokat,
öltsétek fel láncingeteket,
ragadjátok magatokhoz pajzsotokat.

Nyergeljétek fel az indulat lovát,
és portyázzátok végig ezt
a kifogásokkal, gubókkal és
halogatókkal teli várost.

Dúljátok fel az utcákat,
amiken annyian tanultunk
félni és kötődni.

Zúzzátok be a kirakatokat,
amelyek fényeinél elszalasztottuk
a legfontosabb csókokat.

Rángassátok ki fáradtolaj-szagban úszó,
komor lakásaikból a magány hűbéreseit.

Hurcoljátok a terekre őket,
és koncoljátok fel mind.

Tépjétek ki a mulasztás savanyú
mártásában pácolt zsigereiket,
csorgassátok porba az epéjük,
verjétek járdaszegélyhez a fogaik,
csavarjátok oszlopokra a beleiket.

Sarjadjon sarukból bodzafa,
vérükből virágozzék levendula,
húsukból hajtson ki százszorszép,
nyelvükből nyíljanak pipacsok.

Koncoljátok fel szerencsétleneket,
szórjátok szét maradványaikat, hogy
ím, megszabadítsátok
őket a béklyóktól.

 

 

André Ferenc (1992, Csíkszereda) költő, slammer, műfordító. Az Erdélyi Híradó Kiadónál megjelenő Hervay Könyvek sorozat társszerkesztője, a Versum szerkesztője. A Fiatal Írók Szövetsége, az Erdélyi Magyar Írók Ligája, a Romániai Írók Szövetsége tagja. A Bretter György Irodalmi Kör volt elnöke (2014‒2018), a kolozsvári Helikon folyóirat volt szerkesztője (2016‒2019). Az elmúlt 8 évben több, mint 150 irodalmi est és slam rendezvény szervezésében vett részt. 25 román költő verseit fordította magyarra. Számos irodalmi rendezvényen és fesztiválon vett részt, többek között az Istanbul Offline Poetry fesztiválon (2018), a Brassói Európai Költészeti Biennálé (2019), az aradi Discuția Secretă fesztivál (2018), valamint a Kolozsvári Kikötőn (2016‒2019). Irodalomelmélet szemináriumokat tart a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen. Számos folyóiratban és antológiában jelen van, verseit eddig román, angol és török nyelvre fordították. Eddig két kötete jelent meg, a Bújócskaverseny (Koinónia, Kolozsvár, 2020), valamint a szótagadó (Jelenkor, Budapest, 2018), utóbbiért elnyerte a JAK és az Írók Boltja könyvösztöndíját, valamint a Romániai Írók Szövetsége debüt-díját. Jelenleg a MasterCard Alkotótárs ösztöndíjasa. Nem tud biciklizni.