Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Kiszely Márk: Kapcsolati tőke

Fotó: a szerző archívuma

Volt ez a csajom Debrecenben. Cseresznyével egyensúlyozott az ajkán, a szemében gurámikat nevelt. Tubás volt, vagy tenorkürtös, nem tudom már, a rézfúvósok között ült, a rendezői balon. Ha a nevén szólítottam, nem figyelt oda. Ha hatszögbe rendeztem a díszköveket a teste körül, magához tért.

Bővebben ...
Költészet

Rostás Mihály versei

hogyha kezembe foghatnék / egy maréknyi időt

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Bartók Imre: 1939. szeptember 23.

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Krumponyász-univerzum (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

Róbert bal szeme az óramutató járása szerint, jobb szeme azzal ellentétesen forgott egyre gyorsabban, majd teljes testében rázkódni kezdett, a földre huppant, és nem mozdult többé. A feje sistergett és füstölt.

Bővebben ...
Költészet

Halmosi Sándor versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Kabátujjukban több élet volt, / mint az Egyesült Nemzetekben ma

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Veszprémi Szilveszter: Vers, amelyben a költő megint csak hisztikézik, nincs semmi látnivaló benne

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Gabriela Adameșteanu (f. Száva Csanád): A zebrán

Fotó: a szerző archívuma

Kissé félrenyomtad az embereket, szinte lökdösődés nélkül, mégis makacsul, ahogy a te korodra hál’Isten megtanultad. Képes vagy helyet csinálni magadnak közöttük. Diszkréten csináltad, a kíváncsiság nem kínzó betegség, nem alapösztön, nem kell könyökölni miatta.

Bővebben ...
Költészet

Peer Krisztián versei

Fotó: Schillinger Gyöngyvér

és csak menni, menni a nyelvvel / a totál szenilis Sanyi bácsi után

Bővebben ...
Próza

Tóth-Bertók Eszter: Meghaltam

Fotó: Csoboth Edina

A ravatalozónál állnak. Az épület homlokzatán a Feltámadunk-feliratból hiányzik a t, a legjobb barátnőm rögtön kiszúrja. Nézi a d-t, hogy az is eléggé inog, közben arra gondol, hogy mennyit szenvedtünk, amikor a lakása ajtajára illesztettük fel betűnként a nevét és hiába baszakodtunk a vízmértékkel, a mai napig ferde az egész.

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI – Purosz Leonidasz: Helyi ár

A hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Költészet

Bánfalvi Samu: Charlie Kirk meghalt,

Fotó: A szerző archívuma

Amerika Amerika megölték Charlie Kirköt

Bővebben ...
Költészet

Bán-Horváth Veronika: Tiszta lap

Fotó: Bán-Horváth Attila

Hol nyúlánk fénylényeknek, / Hol puffadt koboldoknak látszunk.

Bővebben ...
Fotó: György Alida

Egy tenyér elágazásai ‒ részlet egy ciklusból

Tépjétek ki a mulasztás savanyú / mártásában pácolt zsigereiket, / csorgassátok porba az epéjük, / verjétek járdaszegélyhez a fogaik, / csavarjátok oszlopokra a beleiket. // Sarjadjon sarukból bodzafa

„öt ujjam ötfelé kiált
déli harangszó a neved
füst a fű csontváz a fa
déli harangszó a nevem”
(Hervay Gizella: Öt ujjam ötfelé kiált)

Gyűrűs ujj. A kirohanás

Szerelem tüzes tekintetű zsoldosai,
kössétek magatokra szablyátokat,
öltsétek fel láncingeteket,
ragadjátok magatokhoz pajzsotokat.

Nyergeljétek fel az indulat lovát,
és portyázzátok végig ezt
a kifogásokkal, gubókkal és
halogatókkal teli várost.

Dúljátok fel az utcákat,
amiken annyian tanultunk
félni és kötődni.

Zúzzátok be a kirakatokat,
amelyek fényeinél elszalasztottuk
a legfontosabb csókokat.

Rángassátok ki fáradtolaj-szagban úszó,
komor lakásaikból a magány hűbéreseit.

Hurcoljátok a terekre őket,
és koncoljátok fel mind.

Tépjétek ki a mulasztás savanyú
mártásában pácolt zsigereiket,
csorgassátok porba az epéjük,
verjétek járdaszegélyhez a fogaik,
csavarjátok oszlopokra a beleiket.

Sarjadjon sarukból bodzafa,
vérükből virágozzék levendula,
húsukból hajtson ki százszorszép,
nyelvükből nyíljanak pipacsok.

Koncoljátok fel szerencsétleneket,
szórjátok szét maradványaikat, hogy
ím, megszabadítsátok
őket a béklyóktól.

 

 

André Ferenc (1992, Csíkszereda) költő, slammer, műfordító. Az Erdélyi Híradó Kiadónál megjelenő Hervay Könyvek sorozat társszerkesztője, a Versum szerkesztője. A Fiatal Írók Szövetsége, az Erdélyi Magyar Írók Ligája, a Romániai Írók Szövetsége tagja. A Bretter György Irodalmi Kör volt elnöke (2014‒2018), a kolozsvári Helikon folyóirat volt szerkesztője (2016‒2019). Az elmúlt 8 évben több, mint 150 irodalmi est és slam rendezvény szervezésében vett részt. 25 román költő verseit fordította magyarra. Számos irodalmi rendezvényen és fesztiválon vett részt, többek között az Istanbul Offline Poetry fesztiválon (2018), a Brassói Európai Költészeti Biennálé (2019), az aradi Discuția Secretă fesztivál (2018), valamint a Kolozsvári Kikötőn (2016‒2019). Irodalomelmélet szemináriumokat tart a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen. Számos folyóiratban és antológiában jelen van, verseit eddig román, angol és török nyelvre fordították. Eddig két kötete jelent meg, a Bújócskaverseny (Koinónia, Kolozsvár, 2020), valamint a szótagadó (Jelenkor, Budapest, 2018), utóbbiért elnyerte a JAK és az Írók Boltja könyvösztöndíját, valamint a Romániai Írók Szövetsége debüt-díját. Jelenleg a MasterCard Alkotótárs ösztöndíjasa. Nem tud biciklizni.