Vigvári Tamás verse
- Részletek
- Írta: Vigvári Tamás
a pincében nincsenek tükrök. csak lámpák. / anya rám néz a haldokló fény alatt. / ha néha találkozni akarok magammal, / barna szemében igazgatom a koszos tincseimet.
nincsenek tükrök
1.
a pincében nincsenek konzervek. csak
ivóvíz és harapható félelem.
teleesszük magunkat remegéssel,
egyre vékonyabb mindenki.
ha eléggé lefogynánk,
elrejtőzhetnénk a fal repedéseiben.
akik bombák alatt születnek, vajon
túlsúlyosak lesznek vagy anorexiások?
2.
a pincében nincsenek rádiók. minek?
mire bekapcsolnánk, már nincs
se adás, se állomás,
se bemondó, se hallgató.
hírek nélkül is tudjuk, mire számítsunk.
bezúzom anyám arcát, ő az enyémet.
ha eléggé ocsmányok leszünk, talán
nem minket visznek el.
3.
a pincében nincsenek tükrök. csak lámpák.
anya rám néz a haldokló fény alatt.
ha néha találkozni akarok magammal,
barna szemében igazgatom a koszos tincseimet.
nézem a plafont. a világ felfordult tengelyét.
helyet cserélt a két ős-reflexió.
idelent az élők kushadnak némán,
odafent halott apák őrzik romjainkat.
Vigvári Tamás 2003-ban született Budapesten. Korábban jelentek meg versei a litera.hu és az aFüzet irodalmi portálokon. Különleges ismertetőjegye, hogy mindig elírják a nevét, ezért számára minden bemutatkozás egy betűzőverseny. Szeret verseken gondolkodni, néha még le is írja őket, bár ez ritka eset.
