Hírlevél feliratkozás

Keresés

Műfordítás

Han Kang (f. Kiss Marcell): A fehér könyv

Fotó: Park Jaehong

Ha a szívemhez dörzsölném ezeket a szavakat, csak úgy ömlenének belőle a mondatok, mint valami szomorú, furcsa vagy éppen sohasem hallott hang, amikor a vonó vashúrt ér. Megengedhetem magamnak, hogy fehér gézfátyol mögé bújva rejtőzzek a mondatok között?

Bővebben ...
Költészet

Karácsony Orsolya versei

Fotó: a szerző archívumából

Nem szabad elfelejtened: / csak átutazóban vagy. 

Bővebben ...
Szépirodalom

Szabados Attila versei

Úgy kezdődött, hogy írni akartam

Bővebben ...
Műfordítás

Katie Kitamura (f. Dragon-Túry Melinda): Próbajáték

Fotó: Clayton Cubbit

Változatlanul mosolygott, már az elején felfigyeltem természetes vonzerejére, jó kisugárzására. De most láttam, hogy túl szabadon bánik vele. Nem úgy tűnt, mintha tisztában volna személyisége intenzitásával vagy azzal, hogy a világot, amelyben mozog, emberek lakják. Különösen ebben az értelemben volt még nagyon fiatal.

Bővebben ...
Műfordítás

Gabriela Adameșteanu (f. Szonda Szabolcs): Tökéletlen megoldások

Fotó: a szerző archívuma

Értsd jól, nem akarlak felbosszantani, de csupán te és a lányod nem nevezhetitek családnak magatokat!

Bővebben ...
Próza

Voloncs Attila: A bűvölők (részlet)

Fotó: a szerző archívuma

Valahogy köze van ennek ahhoz, hogy sohasem tudott olyan vérmesen forradalmár lenni, mint a barátai, régi ismerősök közt mindig visszafogottan jelezte a különvéleményét, mintha baloldaliságával nem akarta volna bántani azokat, akik igazán hisznek valamilyen rendes ostobaságban, vagy meg tudnak részegülni a nemzet szótól és a dicső múlt felemlegetésétől.

Bővebben ...
Költészet

Sebestyén Ádám versei

Fotó: Sebestyén Anna

Kikötőink, / a fagyizók, földszinti üzletek sorra bezártak

Bővebben ...
Próza

Sarnyai Benedek: zájed

Fotó: a szerző archívuma

Amíg helyet keresek az érkezési csarnokban, azon tűnődöm, hogy hívják Anna szüleit. Két éve vagyunk együtt, még egyszer sem találkoztam velük. Ismerem az arcukat, annyiszor láttam a profilképüket, hogy a Jóisten is beleunhatott a számolásba. De hogy hívják őket?

Bővebben ...
Próza

Nagy Olivér Ábel rövidprózái

Fotó: a szerző archívuma

azt hogy minden talalkozas semmilyen

nem csinalunk semmit

a beszelgetesek is csak ures fecsegesek

Bővebben ...
Fotó: Molnár Zoltán

Gazdag Ági verse

előbb vagy utóbb a bespájzolt napok / a pácolt éjek után várva az áttörésre / a kifutott tej látványa is többletnek minősül 

Fermentáció

                                                     „nézd, jaj kész ez a vers is!”
                                                         /József Attila/


nincs más mint megszülni magam
bátorságot gyűjtve gyenge verset írni
előbb vagy utóbb a bespájzolt napok
a pácolt éjek után várva az áttörésre
a kifutott tej látványa is többletnek minősül

a romokat eltakarítani mint kitépett gazt
a megmunkált kertre örömmel nézni
szemben a kétkedéssel hogy szintet léptünk
és slaggal locsoljuk a futónövényeket

újabban másként tekinteni
a részletek összességét hagyni
alakuljon amivé tud de nem úgy
mint aki nem mer megszólalni
egy idegen városban nem kér kiigazítást
és nem írja meg a homlokán
legördülő szerelmi vallomást

nem próbálja ki hogy működőképes
vagy elveszti épp ami ép maradt
és ha igen átalakulhat-e még egyről
a kettőre jutva lejtmenet helyett

nem engedhető meg
hogy a legközelebbi másom ne teljesítse be
a hozzám fűzött reményeket

mondván ha feladni nem is ér
de egy folyamat részese lenni feladat
túl a bomláson visszanézve
tűnjék úgy hogy pont megéri(k)

 

 

Gazdag Ági (1987, Dunaújváros) Angliában él.