Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Taizs Gergő: A keretein túl

Fotó: Pápai Zoltán

mégis / fákat ölelnél kiszáradásig

Bővebben ...
Költészet

Nagy Balázs Péter versei

Fotó: Pinczési Botond

Így lehet hát megismerni magamat, / mint szavaimat visszhangzó mitológiát

Bővebben ...
Műfordítás

Vetle Lid Larssen (f. Patat Bence): A csillagtudósok

Fotó: a szerző archívuma

És az expedíció harmadik tagja, a magyar Sajnovics? Ő vajon már a kezdeti szakaszát élte annak, ami tragikus sorsát okozta? Úgy vélem, erről megoszlanak a vélemények. Nem tudom, Ön mennyi információ birtokában van. Az a különös, hogy kedvelem Hellt: szent volt, tudós, a nagy igazság harcosa. De miért döntött úgy, hogy becsapja az egész világot?

Bővebben ...
Próza

Takács-Csomai Zsófia: Mari egy napja

Fotó: a szerző archívuma

Langymeleg, tavaszias idő fogadta, mikor kilépett az utcára, ezért úgy döntött, hogy a hosszabb úton indul el haza. Már egészen közel járt a kedvenc pékségéhez, amikor hirtelen erősen nyilallni kezdett a homloka. Érezte, hogy a szarv jelentősen megnőtt, és így már bizonyára a kendő alatt is szembetűnő.

Bővebben ...
Próza

Gyenge-Rusz Anett: Asszonyról asszonyra

Fotó: a szerző archívuma

Ahogy teltek a hetek, hónapok, kitapasztalták, mikor hullajtja Terike a holdvérét. Olyankor nem nyúltak egymáshoz. Egyszer előfordult, hogy idő előtt nekiláttak. A falu legfürgébb kecskegidája nem tudott olyat ugrani, mint Terike azon az estén.

Bővebben ...
Költészet

Karácsony Orsolya: Fészekrakás

Fotó: A szerző archívuma

Átrendezzük a semmit, / nézzük ahogy mozog

Bővebben ...
Műfordítás

Christianne Goodwin (f. Princes Beáta): Nagymamavers

Fotó: Félegyházi-Vigh Tamás

De hogy hibáztatnám őket? / Rémes ennek a versnek / az akusztikája

Bővebben ...
Próza

Kovács Adél Jenifer: Ködöt lélegzek (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

felemelem a bal lábamat, hogy kilépjek a bugyiból, megtántorodok, de nem esek el. a vizes talpamra homokos föld tapadt. mint a fogfájás, ahogy az idegen át egyenesen az állkapocsba, az egész arcba, az egész fejbe hasít, úgy villódznak előttem a képek.

Bővebben ...
Fotó: Molnár Zoltán

Gazdag Ági verse

előbb vagy utóbb a bespájzolt napok / a pácolt éjek után várva az áttörésre / a kifutott tej látványa is többletnek minősül 

Fermentáció

                                                     „nézd, jaj kész ez a vers is!”
                                                         /József Attila/


nincs más mint megszülni magam
bátorságot gyűjtve gyenge verset írni
előbb vagy utóbb a bespájzolt napok
a pácolt éjek után várva az áttörésre
a kifutott tej látványa is többletnek minősül

a romokat eltakarítani mint kitépett gazt
a megmunkált kertre örömmel nézni
szemben a kétkedéssel hogy szintet léptünk
és slaggal locsoljuk a futónövényeket

újabban másként tekinteni
a részletek összességét hagyni
alakuljon amivé tud de nem úgy
mint aki nem mer megszólalni
egy idegen városban nem kér kiigazítást
és nem írja meg a homlokán
legördülő szerelmi vallomást

nem próbálja ki hogy működőképes
vagy elveszti épp ami ép maradt
és ha igen átalakulhat-e még egyről
a kettőre jutva lejtmenet helyett

nem engedhető meg
hogy a legközelebbi másom ne teljesítse be
a hozzám fűzött reményeket

mondván ha feladni nem is ér
de egy folyamat részese lenni feladat
túl a bomláson visszanézve
tűnjék úgy hogy pont megéri(k)

 

 

Gazdag Ági (1987, Dunaújváros) Angliában él.