Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Berki Ádám versei

Fotó: A szerző archívuma

zavar a páratlan prímszámok figyelmetlensége

Bővebben ...
Próza

Márton Evelin: Öt hegy, öt templom

Fotó: Onda Péter

A nádas megnyílik hamaroson, s az én kóborjaim kijőnek a homályból. Őnekik viszed azt, amit küldök – mondta az Úr és gyöngéd lökdöséssel jelezte Vendelnek, hogy induljon izibe, mert idő van.

Bővebben ...
Próza

Szerényi-Bartók Tamás: Szíverősítő (regényrészlet)

Fotó: Urbán Ádám

Mészkőpor és füstölő szaga keveredett odabent, és mindennek volt egyfajta otthonos mocskossága, de nem erre, még csak nem is a tanár szavaira emlékszem a legélénkebben, hanem egy lányra.

Bővebben ...
Próza

Ádám Szilamér: Hallod ezt? Csend

Fotó: a szerző archívuma

Kinyitotta a méhesház ajtaját, kihúzogatta a kaptárokat, de semmi. Végignézte az egészet, mind a három sort lentről felfelé, majd újra, és mivel nem hitt a szemének, még egyszer, harmadjára is.

Bővebben ...
Költészet

Rieder Anna Róza versei

Fotó: Berta Réka

én isteni parancsot soha meg nem tagadtam

Bővebben ...
Próza

Hegedűs Márton: Meccs

Fotó: a szerző archívuma

A létravértesi középpályás előre ívelte a labdát, és a B középből – a beton lelátóról – mind a tizenhat ultra egy emberként üvöltött, amint az ellenfél fürge hetese levette az elérhetetlennek tűnő labdát, centikkel az oldalvonal mellett, és megtolta a lihegő Laci mellett.

Bővebben ...
Költészet

Pocsai János versei

Fotó: Nádas Mátyás

emlékszagú molyok őrzik / a ki nem mondott nevet.

Bővebben ...
Próza

Magyary Ágnes: Regény

Fotó: morpho

Amit fontosnak tartanak az emberek a megtörtént eseményekből, az banális részlet; és ami életbevágó, azon könnyed eleganciával átsiklanak. Ezért is olyan nehéz kihámozni a valóság sarokköveit. Persze, ha a rendőrségnek lenne hozzáférése a titkosszolgálat adataihoz, akkor minden sokkal könnyebb lenne, de a városállamban nem volt cél, hogy a rendőrségnek könnyebb legyen.

Bővebben ...
Költészet

Wölfl-Molnár Eszter versei

Fotó: Nagy Viktor

Túl sokáig volt a bordák mögött

Bővebben ...
Fotó: Molnár Zoltán

Gazdag Ági verse

előbb vagy utóbb a bespájzolt napok / a pácolt éjek után várva az áttörésre / a kifutott tej látványa is többletnek minősül 

Fermentáció

                                                     „nézd, jaj kész ez a vers is!”
                                                         /József Attila/


nincs más mint megszülni magam
bátorságot gyűjtve gyenge verset írni
előbb vagy utóbb a bespájzolt napok
a pácolt éjek után várva az áttörésre
a kifutott tej látványa is többletnek minősül

a romokat eltakarítani mint kitépett gazt
a megmunkált kertre örömmel nézni
szemben a kétkedéssel hogy szintet léptünk
és slaggal locsoljuk a futónövényeket

újabban másként tekinteni
a részletek összességét hagyni
alakuljon amivé tud de nem úgy
mint aki nem mer megszólalni
egy idegen városban nem kér kiigazítást
és nem írja meg a homlokán
legördülő szerelmi vallomást

nem próbálja ki hogy működőképes
vagy elveszti épp ami ép maradt
és ha igen átalakulhat-e még egyről
a kettőre jutva lejtmenet helyett

nem engedhető meg
hogy a legközelebbi másom ne teljesítse be
a hozzám fűzött reményeket

mondván ha feladni nem is ér
de egy folyamat részese lenni feladat
túl a bomláson visszanézve
tűnjék úgy hogy pont megéri(k)

 

 

Gazdag Ági (1987, Dunaújváros) Angliában él.