Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Oravecz Imre: Alkonynapló II. (részlet)

Fotó: Szilágyi Lenke

Az érsebész pangó vérű lábvisszerembe szúrja az injekciós tűt, és valami oldatot fecskendez bele, mialatt megosztja velem nemzethalál-vízióját. Az érfal a kezelés következtében begyullad, összetapad, és állítólag teljesen felszívódik. Hetente ismétli majd, mert több ilyen erem van. Kivéve, ha látomása hamarosan beigazolódik, mert akkor nincs értelme az egésznek.

Bővebben ...
Költészet

Purosz Leonidasz: Jóslat, átszállással

Fotó: A szerző archívuma

megjavítani vagy / megsemmisíteni vagy legalább / eltitkolni Gerda elől

Bővebben ...
Költészet

Jakab-Balogh Lilla versei

Fotó: Bánkövi Dorottya

A terapeutám szerint apakomplexus. / Apám szerint a terápia hülyeség

Bővebben ...
Műfordítás

Matteo Bussola (f. Sokcsevits Judit Ráhel): A rozmaringot nem bántja a tél

Fotó: a szerző archívuma

Nem engedheted meg magadnak azt a luxust, hogy minden kórházi esetet személyes ügyként kezelj. Az empátia mindig lesben áll, készen arra, hogy széttépjen.

Bővebben ...
Költészet

Zsolnai György: Nem elérhető

Fotó: Farkas Norbert / 24.hu

írásban maradt a mélység nyaggatása

Bővebben ...
Költészet

Lesitóth Csaba versei

Fotó: @orsiornot

ja csak a békególya / meghozza a kivasalt üres kendőt

Bővebben ...
Próza

Papp-Zakor Ilka: Kirándulás

Fotó: a szerző archívuma

A Kiss-család gesztusait lehetetlen volt viszonozni, tudták a módját, hogyan tromfoljanak rám, bármit is teszek. Életvitelszerűen voltak jók.

Bővebben ...
Próza

Milbacher Róbert: P/S avagy utóirat a költő titkos életéhez (részlet)

Fotó: a szerző archívuma

Csak Heydte látta a halottat, ő azonban életében nem ismerte Sándort, aki viszont az ő személyleírása alapján felismerni vélte, az nem látta a Heydte említette holttestet.

Bővebben ...
Próza

Sz. Szabó Ádám: A grízgaluska íze

Fotó: a szerző archívuma

Soha többet nem látta szüleit boldogan. Anyján állandó, ideges feszültség lett úrrá, mint aki arra számít, hogy minden pillanatban ráijeszthetnek, vagy bármelyik sarkon ott bujkálhat egy rabló. Apja épp ellenkezőleg, immár semmin nem tudta felizgatni magát. Mintha lelkének egy része már rég felröppent volna a földről, de teste továbbra is makacsul lehorgonyozta.

Bővebben ...
A szerző felvétele

Bene Adrián versei

tudnak valamit vagy blöffölnek / a béna tetoválások tulajdonosai / a nyaralók íme megállítják az időt / nem inflálódik tovább ez is valami


előszezon

legyek felfújható pohártartó
unikornis nyugalma a hullámzó
vízen pöttyös labda pattanása
a raktárban töltött hosszú tél után
nem törődve esélyekkel idővel
egy gyenge forgalmú délután
a reflektorról amit fölszereltünk
végül kiderült hogy zárlatos

értetlenül néz az úszógumi-flamingó
ezer forint a kislabda kétezer a karúszó
a környezetváltozás megfizethetetlen

küldtem egy képet neked messengeren
a bezárt levegőről amivel kereskedek
azt írtad izgi értsd ahogy akarod ennyi
a tudat hogy valami elkezdődik végre
viszik a mentőmellényt mint a cukrot

tudnak valamit vagy blöffölnek
a béna tetoválások tulajdonosai
a nyaralók íme megállítják az időt
nem inflálódik tovább ez is valami

momentum

ízületi meszesedés az univerzumban
use it or lose it gyullad sorvad
benne minden aztán egy reggel
frissen bemozdul szinte vidám
jön a flow újra van némi drive
megrázza magát nem hagyja ki
a gerinctornát izzad egy lyukkal
beljebb csatolja a nadrágszíját

peckesen küldözgeti palackba zárt leveleit
érzi a változás előszelét felül
kitör legyen valami

égeti a zsírt kiroppantja a csigolyákat
felszívja magát több év zsibbadás
pengeszájú melankóliája után kíváncsian
kihúzza a fejét a seggéből hogy hirtelen
rákacsintson az utcán egy kisgyerekre

mindenki érzi ahogy mozgásba jön
vidámabbak tőle a madarak a nők
nyálában feromonszikrázik a mosoly

derengve bevilágít minden
árnyékban feszengő időtlen
linearitásresztlit mintha valaki
laza mozdulattal megérintené
az irányítópulton a play gombot

beindulsz mint amikor beüt
pedig már nem is remélted
talán ilyen a metabolizmusod

pulzáló kvazár hangulatinga
fellobban kialszik fellobban
nem ugyanaz a flow nem ugyanaz
az ember a kozmosz
a halnak a tenger szűrt fényei
a tűz mozdulataidban mérték
szerint vagy szerintem


Bene Adrián 1977-ben született Pécsen, jelenleg is ott él. Költő, szerkesztő, kritikus. Versei eddig a Hídban, a Pannon Tükörben, a Spanyolnáthán, az ÚjNautiluson és a Szöveten jelentek meg. A Holdkatlan szerkesztője.