Soós Brigitta versei

Részletek

Írta: Soós Brigitta

Lélegző tárlat ez a város, / bentről befelé néznek az ablakok. / Többezer tájház között / egyetlen panelsor a lakótelep. / Ötlyukú híd alatt porzik a puszta.

Süllyedő

Ennek a háznak nincsen alapja.
Minden kés életlen benne,
langyosra fűti a kazán a vizet.
Lélegző tárlat ez a város,
bentről befelé néznek az ablakok.
Többezer tájház között
egyetlen panelsor a lakótelep.
Ötlyukú híd alatt porzik a puszta.

Ebben a városban este kilencre minden bezár.
Itt ingatlant nem vesznek, csak eladnak.
Pálinkát nem isznak, csak ajándékoznak.
Itt a gyerek a legnagyobb kincs.

Ennek a városnak nincsen alapja.
Hullámzanak a parketták, vetemednek az ajtók.
Süllyednek a kazánok, a hidak, a zárórák.

Itt a legnagyobb kincs a gyerek.
Itt azt mondják, élned
sem érdemes, ha nincs kiért.

Vérszívók

Hólé mossa a csikkeket a csatornába.
A lányok bokája kivillan a nadrágszár alól,
hogy emlékezz, nem csak pokróc alatt
átreszketett lázálom a hőség.

Erjedt cseresznye szaga tolakszik
a macskakőre, parfümfelhő lebben.
Mindig más úton mész, így izgalmasabb.

A szúnyogok júniusra benépesítik a rakpartot.
Ketten támogatnak egy lányt, osztoznak a zsákmányon.

Közéjük vágysz, de csak egy elhaladó idegen vagy.

Az ajtónál túl hosszan zörögsz a kulccsal,
nem mered bezárni. Cseresznyét töltesz, mosogatsz.
A tévéből hozzád beszélnek. Talán a kilincs is megnyikordul.

Soós Brigitta 1992-ben született. Tatabányán nőtt fel, Győrben él. Költő, informatikus. Az Ambrooziában, az AZ 10 antológiában és a Kulter.hu-n jelentek meg versei, tudósítása. 2021-22-ben részt vett a Vándorló Írólabor első évadában.