Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Karácsony Orsolya versei

Nem szabad elfelejtened: / csak átutazóban vagy. 

Bővebben ...
Szépirodalom

Szabados Attila versei

Úgy kezdődött, hogy írni akartam

Bővebben ...
Műfordítás

Katie Kitamura (f. Dragon-Túry Melinda): Próbajáték

Fotó: Clayton Cubbit

Változatlanul mosolygott, már az elején felfigyeltem természetes vonzerejére, jó kisugárzására. De most láttam, hogy túl szabadon bánik vele. Nem úgy tűnt, mintha tisztában volna személyisége intenzitásával vagy azzal, hogy a világot, amelyben mozog, emberek lakják. Különösen ebben az értelemben volt még nagyon fiatal.

Bővebben ...
Műfordítás

Gabriela Adameșteanu (f. Szonda Szabolcs): Tökéletlen megoldások

Fotó: a szerző archívuma

Értsd jól, nem akarlak felbosszantani, de csupán te és a lányod nem nevezhetitek családnak magatokat!

Bővebben ...
Próza

Voloncs Attila: A bűvölők (részlet)

Fotó: a szerző archívuma

Valahogy köze van ennek ahhoz, hogy sohasem tudott olyan vérmesen forradalmár lenni, mint a barátai, régi ismerősök közt mindig visszafogottan jelezte a különvéleményét, mintha baloldaliságával nem akarta volna bántani azokat, akik igazán hisznek valamilyen rendes ostobaságban, vagy meg tudnak részegülni a nemzet szótól és a dicső múlt felemlegetésétől.

Bővebben ...
Költészet

Sebestyén Ádám versei

Fotó: Sebestyén Anna

Kikötőink, / a fagyizók, földszinti üzletek sorra bezártak

Bővebben ...
Próza

Sarnyai Benedek: zájed

Fotó: a szerző archívuma

Amíg helyet keresek az érkezési csarnokban, azon tűnődöm, hogy hívják Anna szüleit. Két éve vagyunk együtt, még egyszer sem találkoztam velük. Ismerem az arcukat, annyiszor láttam a profilképüket, hogy a Jóisten is beleunhatott a számolásba. De hogy hívják őket?

Bővebben ...
Próza

Nagy Olivér Ábel rövidprózái

Fotó: a szerző archívuma

azt hogy minden talalkozas semmilyen

nem csinalunk semmit

a beszelgetesek is csak ures fecsegesek

Bővebben ...
Fotó: Székelyhidi Zsolt

Soós Brigitta versei

Lélegző tárlat ez a város, / bentről befelé néznek az ablakok. / Többezer tájház között / egyetlen panelsor a lakótelep. / Ötlyukú híd alatt porzik a puszta.

Süllyedő

Ennek a háznak nincsen alapja.
Minden kés életlen benne,
langyosra fűti a kazán a vizet.
Lélegző tárlat ez a város,
bentről befelé néznek az ablakok.
Többezer tájház között
egyetlen panelsor a lakótelep.
Ötlyukú híd alatt porzik a puszta.

Ebben a városban este kilencre minden bezár.
Itt ingatlant nem vesznek, csak eladnak.
Pálinkát nem isznak, csak ajándékoznak.
Itt a gyerek a legnagyobb kincs.

Ennek a városnak nincsen alapja.
Hullámzanak a parketták, vetemednek az ajtók.
Süllyednek a kazánok, a hidak, a zárórák.

Itt a legnagyobb kincs a gyerek.
Itt azt mondják, élned
sem érdemes, ha nincs kiért.

 


Vérszívók

Hólé mossa a csikkeket a csatornába.
A lányok bokája kivillan a nadrágszár alól,
hogy emlékezz, nem csak pokróc alatt
átreszketett lázálom a hőség.

Erjedt cseresznye szaga tolakszik
a macskakőre, parfümfelhő lebben.
Mindig más úton mész, így izgalmasabb.

A szúnyogok júniusra benépesítik a rakpartot.
Ketten támogatnak egy lányt, osztoznak a zsákmányon.

Közéjük vágysz, de csak egy elhaladó idegen vagy.

Az ajtónál túl hosszan zörögsz a kulccsal,
nem mered bezárni. Cseresznyét töltesz, mosogatsz.
A tévéből hozzád beszélnek. Talán a kilincs is megnyikordul.

 

Soós Brigitta 1992-ben született. Tatabányán nőtt fel, Győrben él. Költő, informatikus. Az Ambrooziában, az AZ 10 antológiában és a Kulter.hu-n jelentek meg versei, tudósítása. 2021-22-ben részt vett a Vándorló Írólabor első évadában.