Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Kiszely Márk: Kapcsolati tőke

Fotó: a szerző archívuma

Volt ez a csajom Debrecenben. Cseresznyével egyensúlyozott az ajkán, a szemében gurámikat nevelt. Tubás volt, vagy tenorkürtös, nem tudom már, a rézfúvósok között ült, a rendezői balon. Ha a nevén szólítottam, nem figyelt oda. Ha hatszögbe rendeztem a díszköveket a teste körül, magához tért.

Bővebben ...
Költészet

Rostás Mihály versei

hogyha kezembe foghatnék / egy maréknyi időt

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Bartók Imre: 1939. szeptember 23.

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Krumponyász-univerzum (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

Róbert bal szeme az óramutató járása szerint, jobb szeme azzal ellentétesen forgott egyre gyorsabban, majd teljes testében rázkódni kezdett, a földre huppant, és nem mozdult többé. A feje sistergett és füstölt.

Bővebben ...
Költészet

Halmosi Sándor versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Kabátujjukban több élet volt, / mint az Egyesült Nemzetekben ma

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Veszprémi Szilveszter: Vers, amelyben a költő megint csak hisztikézik, nincs semmi látnivaló benne

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Gabriela Adameșteanu (f. Száva Csanád): A zebrán

Fotó: a szerző archívuma

Kissé félrenyomtad az embereket, szinte lökdösődés nélkül, mégis makacsul, ahogy a te korodra hál’Isten megtanultad. Képes vagy helyet csinálni magadnak közöttük. Diszkréten csináltad, a kíváncsiság nem kínzó betegség, nem alapösztön, nem kell könyökölni miatta.

Bővebben ...
Költészet

Peer Krisztián versei

Fotó: Schillinger Gyöngyvér

és csak menni, menni a nyelvvel / a totál szenilis Sanyi bácsi után

Bővebben ...
Próza

Tóth-Bertók Eszter: Meghaltam

Fotó: Csoboth Edina

A ravatalozónál állnak. Az épület homlokzatán a Feltámadunk-feliratból hiányzik a t, a legjobb barátnőm rögtön kiszúrja. Nézi a d-t, hogy az is eléggé inog, közben arra gondol, hogy mennyit szenvedtünk, amikor a lakása ajtajára illesztettük fel betűnként a nevét és hiába baszakodtunk a vízmértékkel, a mai napig ferde az egész.

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI – Purosz Leonidasz: Helyi ár

A hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Költészet

Bánfalvi Samu: Charlie Kirk meghalt,

Fotó: A szerző archívuma

Amerika Amerika megölték Charlie Kirköt

Bővebben ...
Költészet

Bán-Horváth Veronika: Tiszta lap

Fotó: Bán-Horváth Attila

Hol nyúlánk fénylényeknek, / Hol puffadt koboldoknak látszunk.

Bővebben ...
Fotó: CsB Anna

Holczer Dávid versei

Frontvonal mögé húzódunk, / hátulról figyeljük, ami még hátra van. / Ezek az utolsó pillanatok / az utolsó nagy széthullás előtt, / mielőtt minden felfordulna és mielőtt / mindenki lépne hátrafelé párat.

A gerinc

Kivételesen kezdjünk mindent éjszaka.
Ne aggódj, anyád így is csalódott benned elégszer,
nem fogja érdekelni a ruhád füstszaga.
Ilyen ez a város. Háromszáz forintos repoharakból
szürcsöli a gerincvelőd. Ezt tette veled,
eszedbe ne jusson magadat okolni bármiért.
Elvesztél. Ne sírj, azok az idők nem jönnek vissza
amikor egy ölelés is cél tudott lenni
ismerkedésnél.

Ne sírj, inkább szeresd meg az összes idegen
éjjeliszekrényt az összes idegen ágy mellett
az összes idegen szobában az
összes idegen lakásban az összes
idegen utcában.
És szeresd, hogy ismerős lesz
minden idegen.


Kihagyott erkölcs

Postcoital dysphoria. (Így mondják latinul,
amikor a kishalál után az ember lelkét
befalcolja a nagyhalál.
A vérkeringés élénk, a tudat nem,
a test bárcsak ne lenne az.
Ilyenkor a legjobb hanyatt feküdni,
mintha már a sírba.

A nagyhalál a szép, a kishalál a jó,
de a fiatalságnak még egyik sem való.
Utólag meg lehet bánni minden kihagyott erkölcstanórát,
de az apró gyilkosságokból
többet tanultam, mint bármi másból.

Erről a másról jobb lenne többet tudni.
Pardon, ilyenkor gondolok mindenfélét,
csapongok mindenfelé.
Biztos azért, mert fáj, hogy már nincs póráz a nyakamon
és hogy még nincsen rajta kötél.

Nem ér semmit a gondolat.
Azt is jobb zárójelbe tenni, ami lényeges.)


Még hátra

Még hátrafelé is lépek párat,
a kedvedért leküzdöm önmagam.
Frontvonal mögé húzódunk,
hátulról figyeljük, ami még hátra van.
Ezek az utolsó pillanatok
az utolsó nagy széthullás előtt,
mielőtt minden felfordulna és mielőtt
mindenki lépne hátrafelé párat.
Csönd lesz. Elpárolog a frontvonal,
frontin-nyugalomba szívódik az otthon.
Újra hazatalálok. Kávét iszunk
a régi konyhában. Maradjunk itt,
higgyük el, hogy nem voltunk a fronton,
hogy megcsalhatjuk a régi házat.
A kedvedért még hátrafelé is lépek párat.

Holczer Dávid 2005-ben született Pécsett. Főleg a színház és a líra foglalkoztatja, gyakran feszegeti a határait. Nem régen szakított a pusztítással, mint alkotóerővel. Verseit közölte többek között a TiszatájOnline, az ÚjForrás és a SiópArt is.