Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Bodor Eszter Hanna: lebegő

Fotó: Török Levente

sodrást ami elmossa / az elhordozott erőszakot

Bővebben ...
Próza

Kiszely Márk: Kapcsolati tőke

Fotó: a szerző archívuma

Volt ez a csajom Debrecenben. Cseresznyével egyensúlyozott az ajkán, a szemében gurámikat nevelt. Tubás volt, vagy tenorkürtös, nem tudom már, a rézfúvósok között ült, a rendezői balon. Ha a nevén szólítottam, nem figyelt oda. Ha hatszögbe rendeztem a díszköveket a teste körül, magához tért.

Bővebben ...
Költészet

Rostás Mihály versei

hogyha kezembe foghatnék / egy maréknyi időt

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Bartók Imre: 1939. szeptember 23.

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Krumponyász-univerzum (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

Róbert bal szeme az óramutató járása szerint, jobb szeme azzal ellentétesen forgott egyre gyorsabban, majd teljes testében rázkódni kezdett, a földre huppant, és nem mozdult többé. A feje sistergett és füstölt.

Bővebben ...
Költészet

Halmosi Sándor versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Kabátujjukban több élet volt, / mint az Egyesült Nemzetekben ma

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Veszprémi Szilveszter: Vers, amelyben a költő megint csak hisztikézik, nincs semmi látnivaló benne

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Gabriela Adameșteanu (f. Száva Csanád): A zebrán

Fotó: a szerző archívuma

Kissé félrenyomtad az embereket, szinte lökdösődés nélkül, mégis makacsul, ahogy a te korodra hál’Isten megtanultad. Képes vagy helyet csinálni magadnak közöttük. Diszkréten csináltad, a kíváncsiság nem kínzó betegség, nem alapösztön, nem kell könyökölni miatta.

Bővebben ...
Költészet

Peer Krisztián versei

Fotó: Schillinger Gyöngyvér

és csak menni, menni a nyelvvel / a totál szenilis Sanyi bácsi után

Bővebben ...
Próza

Tóth-Bertók Eszter: Meghaltam

Fotó: Csoboth Edina

A ravatalozónál állnak. Az épület homlokzatán a Feltámadunk-feliratból hiányzik a t, a legjobb barátnőm rögtön kiszúrja. Nézi a d-t, hogy az is eléggé inog, közben arra gondol, hogy mennyit szenvedtünk, amikor a lakása ajtajára illesztettük fel betűnként a nevét és hiába baszakodtunk a vízmértékkel, a mai napig ferde az egész.

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI – Purosz Leonidasz: Helyi ár

A hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Költészet

Bánfalvi Samu: Charlie Kirk meghalt,

Fotó: A szerző archívuma

Amerika Amerika megölték Charlie Kirköt

Bővebben ...
Fotó: Pinczési Botond

Nagy Balázs Péter: Az alacsony férfiak

A Gólyában, mondjuk, megállunk és döbbenten / pislogunk körbe a nagy tömegben: két ilyen törpe, hogy / került az óriások közé?

 

Károlyomnak

A Gólyában, mondjuk, megállunk és döbbenten
pislogunk körbe a nagy tömegben: két ilyen törpe, hogy
került az óriások közé? Bármerre nézünk, legjobb
esetben is csak tarkókat látunk, buja, szőr borította
mellkasokat, ahogy e nagyra nőtt falanx összeprésel.
Látod, nem véletlen, hogy ilyen jóban vagyunk mi, alacsony
férfiak, titkosan összekacsintunk a horizont
alatt ismeretlenül is megismerve egymást. 

Számon tartjuk a másikat perverz közösségünkben, nyalogatjuk
képzelt sebeinket, mint kutya a törött lábát. Együtt rezdülünk,
kompenzálunk, ugyanúgy, kérkedünk nyelvtudásunkkal, hogy
just for fun tanultuk meg a deklinációkat, hogy idegen szavakkal
dúsítjuk hosszas körmondatainkat, mintha mi sem lenne természetesebb
és igazából mi sem természetesebb annál, hogy a nőnek, aki éppen
akad azt mondjuk: hozzád fűződő viszonyomat kizárólag faktilis
síkon tudom interpretálni, mégis zavarba jövünk, ha terapeutánk
rákérdez szerelmi életünkre: miért szereted, miért rettegsz ennyire? 

Egy nagyobb asztaltársasághoz közeledve hivalkodunk alkoholizmusunkkal
vagy épp absztinenciánkkal. Ellentétünk,
egy tehetséges, magas, fiú, valami éppen kinevezett szerkesztő
csatlakozik hozzánk, nem lehet nem rá figyelni. Ártatlan
szerelmünknek összeszorított mosollyal vetjük oda: milyen szép,
ha vele csalnál, angyalom, nem tehetnék mást, megérteném.
Majd gyáván elkotródunk nyalogatni a magunk ütötte sebeket. 

Legnagyobb meglepetésünkre életre kelnek szorongásaink. Hogy mégis
szeretnek minket – hihetetlen! Kisszerű zsarnokságunkat
úgy csűrni, csavarni lestük el gyerekkorban, hogy egyszerre keltsen
viszolygást és függést, mert mély nyomot akarunk hagyni, emlékezzenek
ránk, akik senkin túllépni nem tudunk, csak ha megmarad egy alakunkat
idéző betölthetetlen üresség, mert akkor szerettek igazán.
Adunk, hogy szeressenek és elveszünk, aránytalanul.
Hogy így is kellünk némelyeknek – hihetetlen!

 

Nagy Balázs Péter 1994-ben született Budapesten. Költő, kritikus, 2016 óta publikál.