Hírlevél feliratkozás

Keresés

Műfordítás

Karin Smirnoff (f. Patat Bence): Cukorkígyó

Fotó: Thron Ullberg

Nem én akartam ezt a kislányt feleli Anitaanya mindennap.

Ő akarta. És most hogy már megszületett ő nincs itt. Ha azt

akarja hogy életben maradjon jöjjön vissza.

Bővebben ...
Műfordítás

Ian McEwan (f. Lukács Laura): Amit tudhatunk

Fotó: Annalena McAfee

A globális gazdaság szétesett, elosztóhálózatai megsemmisültek. A piacok és a közösségek sejtszerűvé és önellátóvá zsugorodtak, amilyenek a kora középkorban voltak. Azok a tudományos-technikai intézmények, mag- és adatbankok, múzeumok, könyvtárak és egyetemek, amelyek nem pusztultak el, domb- és hegytetőkre költöztek.

Bővebben ...
Költészet

Taizs Gergő: jónás véletlen egybeesése

Fotó: Pápai Zoltán

hiszek egy hullámzó megváltásban / hiszek a perisztaltikában

 

Bővebben ...
Műfordítás

Cormac McCarthy (f. Morcsányi Júlia): Isten gyermeke

Fotó: Beowulf Sheehan

Késő délután egy foltos huzatú vékony kis matrac kelt át a bozótoson a faház felé. Lester Ballard fején és vállán nyugodott akinek a szárcsagyökérre meg a szederbokrokra szórt átkait nem hallotta fül.

Bővebben ...
Próza

Murányi Zita: Gyárlátogatás (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

Bendegúz kedvére dagonyázott a kvarchomokpiramisokban, szétkaparta, belevizelt, majd újra felépítette roskatag falait, mintha végtelen játéka sosem érhetne véget.

Bővebben ...
Műfordítás

Paul Murray (f. Bartók Imre): A méhcsípés

Fotó: Chris Maddaloni

Maga a főnök felesége tudom nem kellene elárulnom De száz százalékig komoly A neve… Oda van tetoválva… A seggemre

Bővebben ...
Műfordítás

Han Kang (f. Kiss Marcell): A fehér könyv

Fotó: Park Jaehong

Ha a szívemhez dörzsölném ezeket a szavakat, csak úgy ömlenének belőle a mondatok, mint valami szomorú, furcsa vagy éppen sohasem hallott hang, amikor a vonó vashúrt ér. Megengedhetem magamnak, hogy fehér gézfátyol mögé bújva rejtőzzek a mondatok között?

Bővebben ...
Költészet

Karácsony Orsolya versei

Fotó: a szerző archívumából

Nem szabad elfelejtened: / csak átutazóban vagy. 

Bővebben ...
Szépirodalom

Szabados Attila versei

Úgy kezdődött, hogy írni akartam

Bővebben ...
Műfordítás

Katie Kitamura (f. Dragon-Túry Melinda): Próbajáték

Fotó: Clayton Cubbit

Változatlanul mosolygott, már az elején felfigyeltem természetes vonzerejére, jó kisugárzására. De most láttam, hogy túl szabadon bánik vele. Nem úgy tűnt, mintha tisztában volna személyisége intenzitásával vagy azzal, hogy a világot, amelyben mozog, emberek lakják. Különösen ebben az értelemben volt még nagyon fiatal.

Bővebben ...
Műfordítás

Gabriela Adameșteanu (f. Szonda Szabolcs): Tökéletlen megoldások

Fotó: a szerző archívuma

Értsd jól, nem akarlak felbosszantani, de csupán te és a lányod nem nevezhetitek családnak magatokat!

Bővebben ...
Próza

Voloncs Attila: A bűvölők (részlet)

Fotó: a szerző archívuma

Valahogy köze van ennek ahhoz, hogy sohasem tudott olyan vérmesen forradalmár lenni, mint a barátai, régi ismerősök közt mindig visszafogottan jelezte a különvéleményét, mintha baloldaliságával nem akarta volna bántani azokat, akik igazán hisznek valamilyen rendes ostobaságban, vagy meg tudnak részegülni a nemzet szótól és a dicső múlt felemlegetésétől.

Bővebben ...
Fotó: Ladányi Jancsó Jákob

Szűcs Anna Emília: a körmök rossz sorrendben nőnek

azt hajtogatod, a rosszul megválasztott szavak ölnek, / de szerintünk a jól megválasztottak is

                                                 „Anna vagyok a földszintről, és csak azért írok, mert szeretném,
                                                  ha a kések és a gázcsapok eltűnnének a lakásomból örökre.”

kéthetente új ruhát varratsz magadnak
és új piac után nézel.
kéthetente eltűnsz egy hétre,
már megszoktuk,
ha túl sokat beszélünk hozzád,
fenyegetőzni kezdesz, hogy leugrasz a háztetőről,
de nincs is házad, és a tető omladozik ott, ahol élsz.
előbb szakadsz a nyakunkba, mint hogy megszabadulnánk tőled. 

péntekenként a „GOD LOVES LOLA” dzsekidet veszed fel és
egész nap körmöt festesz,
csak hogy szombaton legyen mit lemosnod –
néha az ajtóig is eljutsz, de a küszöbön mindig visszafordulsz. 

azt hajtogatod, a rosszul megválasztott szavak ölnek,
de szerintünk a jól megválasztottak is,
hiába imádkozol, nem hallgat rád senki sem.
minden nap három órát alszol délután,
ordítozol mosogatás közben,
de már rájöttünk, hogy
a tükrök másik oldalán nem élnek emberek −
hazudsz, mint a vízfolyás.

állítod, hogy a kabalánk vagy,
és nem hagyhatunk el soha,
azt mondod, rohadjunk meg mind
és fulladásos halált átkozol ránk.
egyben torolsz meg mindenkit, akit nem tudtunk szeretni −
szerinted a karmikus rend végre rendeződni látszik.

 

Szűcs Anna Emília (1999) Budapest. 2023-ban diplomázott az ELTE Irodalom- és kultúratudomány mesterszakán. Számos folyóiratban publikált már, többek között az Élet és Irodalomban, a Kalligramban, a Helikonban, a Prae-ben, a KULTeren, a SZIFonline-on. Kritikáit a Szépirodalomi Figyelő, a Műút és az AlföldOnline közölte. Idén szerepelt a Litera költészetnapi válogatásában.