Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Ayhan Gökhan versei

Fotó: Vas Viktória

nem fizettek közös költséget, / kilakoltatták őket.

Bővebben ...
Próza

Szöllősi Tamás: Űrutazás

Fotó: a szerző archívuma

Nem válaszoltam, csak ösztönösen gyorsabban kezdtem tekerni. Ujjaim ráfeszültek a kormányra, és már nem volt idő gondolkodni. Éreztem, hogy a kerék alatt recsegnek a kövek, a pedál szinte perzselte a talpam. Ervin nem csak gyors, hanem vakmerő is volt.

Bővebben ...
Költészet

Katona Ágota versei

Fotó: Tinordi-Karvaly Bence

A halovány Európában / fogynak a színek

Bővebben ...
Próza

Bánfi Veronika: A telhetetlen

Fotó: a szerző archívuma

Körbenézek a rozsdamentes acéltermékeknél, de azt hiszem, nem illik csontozókést tenni a fa alá. Nem is kockázatmentes, ha számításba vesszük a karácsonyi ebédek feszült hangulatát.

Bővebben ...
Költészet

Zudor Boglárka versei

Fotó: Sárvári Géza

A pekándiós latte / És Karády a kedvence

Bővebben ...
Műfordítás

Tess Gallagher versei (f. Lauer Péter)

Fotó: Morella Muñoz-Tebar T.

A vizsgálat szerint 13 %-kal / gyengébben pumpál a szív

Bővebben ...
Próza

Haramza Kristóf: Fogadás

Fotó: a szerző archívuma

Nem akartam elhinni, hogy ennyire beszariak. Abban volt igazság persze, hogy ettől a Korpától, ha iszik, sok minden kitelik. Mégis kíváncsi voltam. Ha nem provokáljuk, nem itatjuk és figyelünk rá, miért ne lehetne vele józanul diskurálni?

Bővebben ...
Költészet

Taizs Gergő: A keretein túl

Fotó: Pápai Zoltán

mégis / fákat ölelnél kiszáradásig

Bővebben ...
Költészet

Nagy Balázs Péter versei

Fotó: Pinczési Botond

Így lehet hát megismerni magamat, / mint szavaimat visszhangzó mitológiát

Bővebben ...
Műfordítás

Vetle Lid Larssen (f. Patat Bence): A csillagtudósok

Fotó: a szerző archívuma

És az expedíció harmadik tagja, a magyar Sajnovics? Ő vajon már a kezdeti szakaszát élte annak, ami tragikus sorsát okozta? Úgy vélem, erről megoszlanak a vélemények. Nem tudom, Ön mennyi információ birtokában van. Az a különös, hogy kedvelem Hellt: szent volt, tudós, a nagy igazság harcosa. De miért döntött úgy, hogy becsapja az egész világot?

Bővebben ...
Próza

Takács-Csomai Zsófia: Mari egy napja

Fotó: a szerző archívuma

Langymeleg, tavaszias idő fogadta, mikor kilépett az utcára, ezért úgy döntött, hogy a hosszabb úton indul el haza. Már egészen közel járt a kedvenc pékségéhez, amikor hirtelen erősen nyilallni kezdett a homloka. Érezte, hogy a szarv jelentősen megnőtt, és így már bizonyára a kendő alatt is szembetűnő.

Bővebben ...
Fotó: Székelyhidi Zsolt

Szabó Gergely versei

bárcsaknénik és bezzegbácsik ökoszivárványos szatyraiba / szorult mákszemként hallgatunk 

 

dokumentum

mikor behajlik a tegnap sarka
és megcsavarodnak az érkező percek
akkor eltörik a hangok széle
összekeverednek a foszlányok 

szétszaladnak hajszálaid
az arcod összegzik
ha akarom ha nem
belefutok a történetedbe 

átsétálunk egymás városaiba
ahol könnycsepp gurgulázik
göndör és halvány
mosolyod peremvidékén 

bárcsaknénik és bezzegbácsik ökoszivárványos szatyraiba
szorult mákszemként hallgatunk 

a tenyérben sietve kopnak el a forgatókönyvek
remegő fókusz dagasztja tovább a behorpadt hétköznapokat 

azóta inkább élő vadkamerákat nézegetek
táncoló rügyeket a gyorsított felvételeken

  

származékok

csak a pocsolya szélében
gagyoghat a gyerekes
messzeség
ott ülök 

folytonos átszállás
bámuló tér
göndörödő tudat
panaszos érintés  

csúzlival ébresztgetem
a szálaimban túrkálókat
felkészülök a reakciókra
pólót választok
példakép nélkülit 

a remegő fókusz
a végső gazda
az időtér tenyere
a fény kiszáradva 

mielőtt szépen beszélek ráköszönök
azokra akik eljátsszák sorsukat
nyugalmi pupillaméret
az agresszív egyensúlyban
barátaim az időtlenségben 

felségterület
ellenutópia
gyarmatiszony
rianásfóbia  

ha jég akkor legyen az a balaton
szakíts be és tarts meg
és többet már nem
szomjazom édes ízed
megfagy bennem és folyhatok 

kulturális előrejelzés
tudományos inger
sminktükörből dekktartó
barázdákból versek  

még a szavakat is külön mentem
mintha későbbre konzerválnám őket
történet az adat mögött metadata
egyre hátrál amíg dől felénk
a díszlet és ott állunk majd a hitünkkel 

de minek
belement valami a tervünkbe
suttognak a korok a saját
levükben fetrengő nyolcasok

 

Szabó Gergely 1991-ben született. Költő, drámapedagógus. Első kötete 2022-ben jelent meg Közös vizeink címmel. A Fiatal Írók Szövetségének tagja.