Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Karácsony Orsolya versei

Fotó: a szerző archívumából

Nem szabad elfelejtened: / csak átutazóban vagy. 

Bővebben ...
Szépirodalom

Szabados Attila versei

Úgy kezdődött, hogy írni akartam

Bővebben ...
Műfordítás

Katie Kitamura (f. Dragon-Túry Melinda): Próbajáték

Fotó: Clayton Cubbit

Változatlanul mosolygott, már az elején felfigyeltem természetes vonzerejére, jó kisugárzására. De most láttam, hogy túl szabadon bánik vele. Nem úgy tűnt, mintha tisztában volna személyisége intenzitásával vagy azzal, hogy a világot, amelyben mozog, emberek lakják. Különösen ebben az értelemben volt még nagyon fiatal.

Bővebben ...
Műfordítás

Gabriela Adameșteanu (f. Szonda Szabolcs): Tökéletlen megoldások

Fotó: a szerző archívuma

Értsd jól, nem akarlak felbosszantani, de csupán te és a lányod nem nevezhetitek családnak magatokat!

Bővebben ...
Próza

Voloncs Attila: A bűvölők (részlet)

Fotó: a szerző archívuma

Valahogy köze van ennek ahhoz, hogy sohasem tudott olyan vérmesen forradalmár lenni, mint a barátai, régi ismerősök közt mindig visszafogottan jelezte a különvéleményét, mintha baloldaliságával nem akarta volna bántani azokat, akik igazán hisznek valamilyen rendes ostobaságban, vagy meg tudnak részegülni a nemzet szótól és a dicső múlt felemlegetésétől.

Bővebben ...
Költészet

Sebestyén Ádám versei

Fotó: Sebestyén Anna

Kikötőink, / a fagyizók, földszinti üzletek sorra bezártak

Bővebben ...
Próza

Sarnyai Benedek: zájed

Fotó: a szerző archívuma

Amíg helyet keresek az érkezési csarnokban, azon tűnődöm, hogy hívják Anna szüleit. Két éve vagyunk együtt, még egyszer sem találkoztam velük. Ismerem az arcukat, annyiszor láttam a profilképüket, hogy a Jóisten is beleunhatott a számolásba. De hogy hívják őket?

Bővebben ...
Próza

Nagy Olivér Ábel rövidprózái

Fotó: a szerző archívuma

azt hogy minden talalkozas semmilyen

nem csinalunk semmit

a beszelgetesek is csak ures fecsegesek

Bővebben ...
Fotó: Székelyhidi Zsolt

Szabó Gergely versei

bárcsaknénik és bezzegbácsik ökoszivárványos szatyraiba / szorult mákszemként hallgatunk 

 

dokumentum

mikor behajlik a tegnap sarka
és megcsavarodnak az érkező percek
akkor eltörik a hangok széle
összekeverednek a foszlányok 

szétszaladnak hajszálaid
az arcod összegzik
ha akarom ha nem
belefutok a történetedbe 

átsétálunk egymás városaiba
ahol könnycsepp gurgulázik
göndör és halvány
mosolyod peremvidékén 

bárcsaknénik és bezzegbácsik ökoszivárványos szatyraiba
szorult mákszemként hallgatunk 

a tenyérben sietve kopnak el a forgatókönyvek
remegő fókusz dagasztja tovább a behorpadt hétköznapokat 

azóta inkább élő vadkamerákat nézegetek
táncoló rügyeket a gyorsított felvételeken

  

származékok

csak a pocsolya szélében
gagyoghat a gyerekes
messzeség
ott ülök 

folytonos átszállás
bámuló tér
göndörödő tudat
panaszos érintés  

csúzlival ébresztgetem
a szálaimban túrkálókat
felkészülök a reakciókra
pólót választok
példakép nélkülit 

a remegő fókusz
a végső gazda
az időtér tenyere
a fény kiszáradva 

mielőtt szépen beszélek ráköszönök
azokra akik eljátsszák sorsukat
nyugalmi pupillaméret
az agresszív egyensúlyban
barátaim az időtlenségben 

felségterület
ellenutópia
gyarmatiszony
rianásfóbia  

ha jég akkor legyen az a balaton
szakíts be és tarts meg
és többet már nem
szomjazom édes ízed
megfagy bennem és folyhatok 

kulturális előrejelzés
tudományos inger
sminktükörből dekktartó
barázdákból versek  

még a szavakat is külön mentem
mintha későbbre konzerválnám őket
történet az adat mögött metadata
egyre hátrál amíg dől felénk
a díszlet és ott állunk majd a hitünkkel 

de minek
belement valami a tervünkbe
suttognak a korok a saját
levükben fetrengő nyolcasok

 

Szabó Gergely 1991-ben született. Költő, drámapedagógus. Első kötete 2022-ben jelent meg Közös vizeink címmel. A Fiatal Írók Szövetségének tagja.