Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Bene Adrián: Kimérapalota

Fotó: A szerző archívuma

eltévedt bent egyszer egy kimérajaguár

Bővebben ...
Próza

Hegyi Damján: Jonatán a sakk-klub előtt

Fotó: a szerző archívuma

Közelebb lépett, figyelmesen kémlelte, mert nem hitt a szemének. Amit látott: egy kisujj legfelső ujjperce. Az ujjperc vége élénkpirosan vibrált, a köröm rajta olyan egészséges volt, mint egy most szüretelt gyümölcs.

Bővebben ...
Folyó/irat/mentés

Tóth-Csiki Zsuzsanna: „És formák eleven térfogata kitölt alkatot, kompozíciót” – januári, februári lapszemle

Montázs: SZIFONline

Egyik kedvenc szpotom Budapesten a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtára. Nem volt kérdés, hogy oda ülök majd be folyóiratokat olvasni, miután megkaptam a felkérést a szemlére.

Bővebben ...
Műfordítás

Billy Collins: Őrültek (f. Góz Adrienn)

Fotó: A szerző Facebook-oldala

Figyeltem, ahogy a versem a kocsma / homlokfalára száll

Bővebben ...
Költészet

Szegedi Dominika versei

Fotó: A szerző archívuma

Egy megfeszülő mellkas alatt él

Bővebben ...
Próza

Szirmai Panni: Szembogár

Fotó: a szerző archívuma

Zorka négyévesen látott egy vak koldust a piac mellett térdelni, a szemgolyója helyén fehér köd gomolygott. Látás helyett kenyérérét és aprópénzért rimánkodott.

Bővebben ...
Próza

Süveg Szilvia: G-string

Fotó: a szerző archívuma

A te idődben már bugyiforradalom volt, eltűntek a hatalmas térdig érő alsók, de ilyenről azért nem is álmodtál.

Bővebben ...
Próza

Csermely Mátyás: Hat alma

Fotó: Zanati Réka

Felmásztam az egyik legnagyobb almafára, pont arra, amely a kert közepén állott. Leültem a törzshöz közel, egy erős ágra, majd leszakítottam egy almát. Beleharaptam.

Bővebben ...
Műfordítás

Santiago Rodas versei (f. Zahorecz Eszter)

Fotó: A szerző archívuma

A telepen / azt beszélik, hogy / valaki egymillió pesót talált / a szemétben

Bővebben ...

Rochelle Potkar verse

A szeretők, akiket hátrahagyott, nem változtak. Azok voltak, akik. Ugyanolyanok. // Mondhatni egyediek voltak, de most már szívük is összetört és megteltek gyűlölettel – a fiú iránt, aki otthagyta őket, néha épp szenvedélyes szeretkezés közben. // Gőzük sem volt, milyen ennyi életet leélni egy ilyen életben.

 

(Barna Miklós felvétele)

 

Rochelle Potkar 1979-ben született, indiai költő, író, színész, Mumbai-ban él. Számos nemzetközi rezidenciaprogramon vett részt. Eddig három önálló könyve jelent meg.

 

 

Átváltozás

 

A fiú először kígyó volt és beleszeretett egy nőstény kígyóba. Majd levedlette bőrét, vedlés után teknős lett, találkozott egy másik nőstény teknőssel és abba is beleszeretett. Évekkel később, miután ledobta páncélját, négylábú állattá változott, bundáján fekete foltok rügyeztek és belezúgott egy párducba. Így járta a dzsungeleket, a szavannákat, a sivatagokat, az egeket, át óceánokon, levegőn, a földeken és alattuk, mindig változott, megismert és beleszeretett újabb és újabb női fajokba.

 

A szeretők, akiket hátrahagyott, nem változtak. Azok voltak, akik. Ugyanolyanok.

 

Mondhatni egyediek voltak, de most már szívük is összetört és megteltek gyűlölettel – a fiú iránt, aki otthagyta őket, néha épp szenvedélyes szeretkezés közben.

 

Gőzük sem volt, milyen ennyi életet leélni egy ilyen életben, mint amilyen az övé.

 

Nem tartani pihenőt újjászületések közt szúnyogtól emberig.

 

Néha az evolúció és a fejlődés annyira gyors, az áldások és az átkok összeolvadnak, Eggyé.

 

André Ferenc fordítása