Hírlevél feliratkozás

Keresés

Műfordítás

Tímea Sipos (f. Bori Ági): Öklökkel teli gyomor II.

Fotó: a szerző archívuma

Ha apám tudta, hogyan kell enni, akkor anyám azt tudja, hogyan kell koplalni. Egész gyerekkoromban vagy koplalt, vagy folyékony diétán volt, miközben apám zabált és dohányzott és énekelt és ivott.

Bővebben ...
Műfordítás

Tímea Sipos (f. Bori Ági): Öklökkel teli gyomor I.

Fotó: a szerző archívuma

Amit nem merek elmondani anyámnak az az, hogy ez nem egy egyszerű húgyúti fertőzés. Apám családjában van egy széles körben elterjedt hiedelem, miszerint a szellemek lábtól felfelé hatolnak be egy nő testébe.

Bővebben ...
Költészet

Bodor Eszter Hanna: lebegő

Fotó: Török Levente

sodrást ami elmossa / az elhordozott erőszakot

Bővebben ...
Próza

Kiszely Márk: Kapcsolati tőke

Fotó: a szerző archívuma

Volt ez a csajom Debrecenben. Cseresznyével egyensúlyozott az ajkán, a szemében gurámikat nevelt. Tubás volt, vagy tenorkürtös, nem tudom már, a rézfúvósok között ült, a rendezői balon. Ha a nevén szólítottam, nem figyelt oda. Ha hatszögbe rendeztem a díszköveket a teste körül, magához tért.

Bővebben ...
Költészet

Rostás Mihály versei

hogyha kezembe foghatnék / egy maréknyi időt

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Bartók Imre: 1939. szeptember 23.

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Krumponyász-univerzum (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

Róbert bal szeme az óramutató járása szerint, jobb szeme azzal ellentétesen forgott egyre gyorsabban, majd teljes testében rázkódni kezdett, a földre huppant, és nem mozdult többé. A feje sistergett és füstölt.

Bővebben ...
Költészet

Halmosi Sándor versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Kabátujjukban több élet volt, / mint az Egyesült Nemzetekben ma

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Veszprémi Szilveszter: Vers, amelyben a költő megint csak hisztikézik, nincs semmi látnivaló benne

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Gabriela Adameșteanu (f. Száva Csanád): A zebrán

Fotó: a szerző archívuma

Kissé félrenyomtad az embereket, szinte lökdösődés nélkül, mégis makacsul, ahogy a te korodra hál’Isten megtanultad. Képes vagy helyet csinálni magadnak közöttük. Diszkréten csináltad, a kíváncsiság nem kínzó betegség, nem alapösztön, nem kell könyökölni miatta.

Bővebben ...
Költészet

Peer Krisztián versei

Fotó: Schillinger Gyöngyvér

és csak menni, menni a nyelvvel / a totál szenilis Sanyi bácsi után

Bővebben ...
Próza

Tóth-Bertók Eszter: Meghaltam

Fotó: Csoboth Edina

A ravatalozónál állnak. Az épület homlokzatán a Feltámadunk-feliratból hiányzik a t, a legjobb barátnőm rögtön kiszúrja. Nézi a d-t, hogy az is eléggé inog, közben arra gondol, hogy mennyit szenvedtünk, amikor a lakása ajtajára illesztettük fel betűnként a nevét és hiába baszakodtunk a vízmértékkel, a mai napig ferde az egész.

Bővebben ...

Alejandra Pizarnik versei

Izsó Zita fordításában
Valaki megpróbált kinyitni valamilyen ajtót. Fájós / kezeit foglyul ejtette a baljóslatú csontok / börtöne. / Egész éjjel az új árnyékával / küszködött. A hajnal belsejében esett az eső és / könnyek kalapáltak. / A zene ártalmatlan színeket bocsát ki.

 

Láthatatlan művészetek

 

Te, aki megénekled az összes halálomat.

Te, aki megénekled, amit nem bízol

az idő álmára,

írd le nekem az üresség házát

mesélj nekem a koporsóba öltözött szavakról

amik belakják ártatlanságomat.

 

Az összes halálommal

átadom magam a halálomnak,

a gyermekkor kezeivel,

részeg vágyakkal,

amik nem sétáltak a napon,

és nincs olyan reggeli szó,

ami értelmet adna a halálnak,

és nincs isten, akiben grimaszok nélkül lehetne meghalni.

 

 

Karoline von Günderrode

Enrique Molinának

En nostalgique je vagabondais

par l’infini

K. von G.

 

A szél szeretőjének a keze

simogatja a hiányzó arcát.

A hallucináló nő „madárbőrből készült

bőröndjével”

önmaga elől menekül egy késsel az emlékezetében.

A nő, akit felfalt a tükör,

belelép egy hamutartóba

és lecsendesíti a felejtés áldozatait.

 

 

 

Megalapozatlanság

 

Valaki megpróbált kinyitni valamilyen ajtót. Fájós

kezeit foglyul ejtette a baljóslatú csontok

börtöne.

Egész éjjel az új árnyékával

küszködött. A hajnal belsejében esett az eső és

könnyek kalapáltak.

A gyermekkor éjszakáim kriptájából

könyörög.

A zene ártalmatlan színeket bocsát ki.

Hajnalban a csukott ablakoknak ugyanazt jelentik

a szürke madarak, mint gondjaimnak a verseim.

                                          

 

Álom

 

Felrobbantja az emlékezés szigetét

Az élet az őszinteség egy cselekedete lesz

Börtön

a vissza nem térő napoknak

Holnap

az erdő szörnyei elpusztítják a partot

a titkok üvegében

Holnap

az ismeretlen levél megtalálja a lélek kezeit.

 

 

Téli történet

 

A szél fénye a fenyők között: fel tudom fogni

az izzó szomorúság jeleit?

 

Egy akasztott ember lóg

a lila kereszttel megjelölt fáról.

 

Addig, amíg sikerült elszabadulnia az álmomból,

és bejutott a szobámba, az ablakon át,

és tettestársa volt az éjféli szél.

 

 

Alejandra Pizarnik (1936-1972) a XX. századi argentin irodalom egyik legjelentősebb költője. Orosz zsidó emgiráns szülők gyermekeként született Avellanedában, Argentínában. 1960-ban Párizsba költözött, ahol összebarátkozott Octavio Pazzal és Julio Cortázarral. Pizarnik költészetére jellemző az erős szimbólumhasználat, írásain megfigyelhető a szürrealisták, elsősorban André Breton és Antonin Artaud hatása, fő témái pedig a gyermekkor, az elidegenedés, az őrület és a halál. 1968-ban Guggenheim Ösztöndíjat, 1971-ben pedig  Fulbright Ösztöndíjat kapott. Rövid élete alatt hét verses- és egy prózakötetet írt (ez utóbbit Báthory Erzsébet magyar grófnőről, aki a legenda szerint 600 fiatal lány megkínzásáért és haláláért volt felelős). Pizarnik egész életében depresszióval küzdött, 1972-ben vetett véget életének.