Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Pocsai János versei

Fotó: Nádas Mátyás

Hisz a számmisztikában, / miközben tagadja, racionálisan, Istenét.

Bővebben ...
Műfordítás

Elisa Shua Dusapin (f. Kállay Eszter): A szemhéj nélküli szem

Fotó: Roman Lusser

Egy hirtelen csobbanással feltűnt valami a felszínen, egy pillanatra megremegett, majd újra alábukott. Aurore felült. Közben a forma visszatért, és mozdulatlanul lebegett. Aurore agyán az villant át, hogy az apja az, és ez az ő hibája – hallgatnia kellett volna rá, távol kellett volna maradnia a parttól, megérezték a vért, az apját pedig, aki a víz alatt volt, széttépték.

Bővebben ...
Költészet

Murányi Zita versei

Fotó: A szerző archívuma

míg meg nem érkezel / testem mozdulatlan parkettacsík

Bővebben ...
Költészet

Demeter Arnold versei

Fotó: Kelemen Kinga

talán nem vagyok elég nagy / hogy úgy szólítsanak / ne lopj

Bővebben ...
Próza

Orcsik Roland: Hordozható óceán (regényrészlet)

Fotó: Takács Borisz

Adriana úgy hörgött, mintha démonok szállták volna meg, nem nő volt már, ám nem is férfi: könyörtelen erő. Amikor befejezte, lehajtotta fejét, a vonójáról lógtak a szakadt szőrszálak.

Bővebben ...
Műfordítás

Margaret Atwood (f. Csonka Ági): Metempszichózis, avagy a lélek utazása

Fotó: Luis Mora

Jómagam például csigából egyenesen emberré lettem, nem voltam közben guppi, cápa, bálna, bogár, teknős, aligátor, görény, csupasz turkáló, hangyász, elefánt vagy orangután.

Bővebben ...
Próza

Karácsony-Rácz Boglárka: Nem látja a felszínt, azt álmodja

Fotó: a szerző archívuma

Woolf legalább hat-nyolc soron át ír a borzongásról, anélkül, hogy leírná a borzongás szót, mondja. Hallgatja Zelmát, próbálja visszaidézni, hol ír Woolf a borzongásról, és egyáltalán mit érthet alatta, hogy ez a borzongás fenyegető, vagy kellemes inkább.

Bővebben ...
Költészet

Kátai Boróka versei

Fotó: Kátai Judit

a sötét tó mellett / vágyom újra repülni

Bővebben ...
Költészet

Debreczy Csenge Kata versei

Fotó: Buzás Norbert

szüretel a szív a fiú szemekből, / hogy aztán túlélje a visszautasítást / a munkahelyen, az utcán, a moziban

Bővebben ...
Költészet

Kormányos Ákos: Víz és vér 5

Fotó: Kormányos Gergő

Két ápoló tart ülő-magzatpózban, / a csigolyáim közötti rés így picivel megnő

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Bőrkarfiol (II. rész)

Fotó: a szerző archívuma

A motorbőgés abbamaradt, de a vörös fény továbbra is megvilágította a vasúti kocsit. Emberek másztak rá, léptek elő mögüle. Lehettek vagy negyvenen, de csak egyikük sétált Ferenchez. Olyan volt, mint egy vörös árnyék.

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Bőrkarfiol (I. rész)

Fotó: a szerző archívuma

Most viszont belengették, hogy amint a vasúttársaság eltakarítja a személyszállító kocsikat, megint kiírják a pályázatot. Csak a kocsikban a Máltai Szeretetszolgálat pártfogásában hajléktalanok laktak, és amíg ez nem változik, pályázat sincs.

Bővebben ...

Ştefan Manasia verse

André Ferenc fordításában
Ha bőröd susogó és ruganyos, a pornó-hárem szekta legfiatalabb tagja vagy, / vagy ha annyira elkeseredtél, hogy már a fehér szálaid sem fested meg, / jöjj, nekem egyre megy. // Jöjj, ha a városszéli parlagtól azt kívántad, érkezzen az apocalypse now, / vagy ha, te hústavirózsa, rohadnál inkább a szívmedencében // Jöjj, ha nemrég volt abortuszod és egy hentes nőgyógyászt fogtál ki

 

 

Ştefan Manasia román költő, irodalomkritikus, a kolozsvári Tribuna című román nyelvű irodalmi-művészeti folyóirat főszerkesztő-helyettese. 1977-ben született Piteşti-en. A kolozsvári BBTE-n szerzett román és angol irodalom- és nyelvtanári szakképesítést 2000-ben. 2008-tól a Thoreau unokaöccse elnevezésű kolozsvári román irodalmi kör alapító tagja. Több verseskötet szerzője, legutóbbi kötete: Cerul senin (A tiszta ég), Charmides kiadó, Beszterce, 2015.

 

 

Mechanikus Bika

 

Ha gyöngéd vagy

vagy csak egy bársonybőrű szuka,

engem nem érdekel.

 

Ha szereted a verseket, melyek izgalmasabbak, mint a romok, ahol a raverek éjszakáztak,

vagy a költészettől – mint gyerekorodban a spenóttól – hánynod kell,

nekem mindegy.

 

Ha bőröd susogó és ruganyos, a pornó-hárem szekta legfiatalabb tagja vagy,

vagy ha annyira elkeseredtél, hogy már a fehér szálaid sem fested meg,

jöjj, nekem egyre megy.

 

Jöjj, ha a városszéli parlagtól azt kívántad, érkezzen az apocalypse now,

vagy ha, te hústavirózsa, rohadnál inkább a szívmedencében,

mert már ez a felhőtlen élet sem elég könnyű.

 

Jöjj, ha nemrég volt abortuszod és egy hentes nőgyógyászt fogtál ki és

jöjj, ha a skinny kamaszlányok, akik melle már sosem fog kivirágozni, beindítják benned

– ha csak hirtelen rájuk pillantasz – a fekély, infarktus, himlő, szellemi lepra érzetét.

 

Jöjj, ha szeretsz csavarogni a parkban, kócosabban, mint Janis Joplin és

jöjj, kukoricavirág, ha a klub bejáratánál

ringasz magassarkúban, ami véresre sérti a lábad.

 

Ha Mérleg vagy és jobban szeretsz kapni, mint adni,

 

Ha Bak vagy, szorgos és heves,

 

Ha Oroszlán vagy, és dühösen sírsz át éjszakákat, mert még nem örökölted meg a földet,

 

Ha Nyilas vagy és megigézel gyémántagyad sugaraival,

 

Ha Rák vagy, és mint hegyiforrásban, mártózol a gyöngédségben,

 

Ha Bika vagy, szent bujaságod elemi, mint a szél és a tűz, a föld és a víz,

 

Ha Vízöntő vagy, La Bohéme-et hallgatsz és gyakran felvidítod az ártatlan lelkeket,

 

Ha Skorpió vagy, akinek idegei közt néha intellektuális fasza nő,

 

Ha Ikrek vagy, és bármikor tudod azt hazudni, hogy szeretni bírsz a sírig,

 

Ha szenvedélyes és pusztító Kos vagy, mint a tornádók isten háta mögötti falvakban,

 

Ha Szűz vagy, borostyán és pézsma, abszint és ösztrogén,

 

Ha készen állsz, hogy felkínáld nekem a tested és a véred, mint Jézus, Halak Hölgy,

 

Jöjj,

jöjj el végre:

én vagyok a Mechanikus Bika.

Várok rád.

 

André Ferenc fordítása