Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Hibrid – H. P. Lovecraft: Martin Webster, a rémlényvadász

A montázs Virgil Finlay Lovecraft grafikájából, a Villa Hadriana Kentaur Mozaikjából és KingOfEvilArt 'White Polypous Thing' című grafiákájából készült. (deviantart.com/KingOfEvilArt; life_art_n_death)

„Két különböző csoporthoz tartozó élőlény kereszteződéséből vagy keresztezésével létrejött, mindkét szülő genetikai tulajdonságát hordozó utód és ezeknek utódai.”

Bővebben ...
Költészet

Makó Ágnes versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Rajtad mi van? / Visszaírnál csak annyit, / hogy látod ezt?

Bővebben ...
Műfordítás

Peter Russell: Velence télen, Gittának Berlinben

Kollázs: SZIFONline

Édes burgonyát süt Sant’Angelo, / Skarlát rácson izzik a gesztenye.

Bővebben ...
Költészet

Hibrid – Tandori Dezső: Miért van inkább a Semmi, mint a majom?

„Két különböző csoporthoz tartozó élőlény kereszteződéséből vagy keresztezésével létrejött, mindkét szülő genetikai tulajdonságát hordozó utód és ezeknek utódai.”

Bővebben ...
Próza

Takács Nándor: A tetem

Fotó: Takács-Csomai Zsófia

Bezártam az ajtót, és visszamentem Jánoshoz. A borzot már kitette a földre. Ásni kezdtem. Nehezen adta magát az agyagos talaj. Olykor egy-két gyökeret is el kellett vágnom, de azért rövidesen elkészült a verem. János a talpával belökte a tetemet a gödörbe, aztán elkérte az ásót.

Bővebben ...
Költészet

Hibrid – François Villon: A rossz pénz balladája

Montázs: Petit Palais, musée des Beaux-arts de la Ville de Paris, 'White Polypous Thing' by deviantart.com/KingOfEvilArt; life_art_n_death

„Két különböző csoporthoz tartozó élőlény kereszteződéséből vagy keresztezésével létrejött, mindkét szülő genetikai tulajdonságát hordozó utód és ezeknek utódai.”[1]

Bővebben ...
Próza

Kovács Eleonóra: Fényerősség

Fotó: Váradi Sándor

Honnan érkezik a fény, amit érzékel a szemem, és látom azokat a faágakat is, amelyek a legmagasabban helyezkednek el, noha nem világít a hold, a zseblámpa, a villanykörte? Egyelőre nem tudom a választ. Éles kürtszó hallatszik. Távoli hangszóróból árad. Jelzi, hogy most ér véget a scsavija. A kutyák már nem figyelnek az éles hangra. Amikor először hallották, zavarta őket a magas hangsáv. Lehet, hogy egy vadászgép repült valahol, ezért hirdettek scsaviját.

Bővebben ...
Költészet

Závada Péter: Világos körülmények

Fotó: Máté Péter / Jelenkor

Kezünk közt eltévedt túrázók / utolsó életjelei egy térképen, melyet nem mi rajzoltunk, de rátaláltunk, / és most utólag felelősséggel tartozunk értük. 

Bővebben ...
Próza

Zsigmond Soma: Lars (részlet)

Fotó:

Az utóbbi időben leginkább egyedül megyek az erdőbe. De csak ősszel és télen. Tudniillik allergiás vagyok minden gazra. Tavasszal egyenesen gyűlölöm a természetet. Nem azért, mert tüsszentenem kell és bedugul az orrom, hanem azért, mert ilyenkor nem mehetek. Télen meztelenek a fák. Önmagukkal azonosak, nem takarja ki őket semmi.

Bővebben ...
Költészet

Kabdebon János versei

Fotó: A szerző archívuma.

Vágd ki a nyelvem, / Roppantsd pozdorja gerincem, / Hadd legyek lárva

Bővebben ...
Próza

Takács Nándor: Az ünnepek után

Fotó: Takács-Csomai Zsófia

Az úrnők és urak kocsikról szemlélték a fennforgást, a sunyi zsebtolvaj pedig épp egy gondolataiba merülő férfi nyomába eredt. A kép jobb alsó sarkában egy hosszú bajszú, fekete ruhás rendőr szemlézte a terepet… Akárhányszor beszélt róla, János minden alkalommal ugyanazokat a szereplőket nevezte meg kedvenceiként, és hosszan méltatta a festő kompozíciós technikáját.

Bővebben ...
Költészet

Szabolcsi Alexander versei

Fotó: Konkol Máté

A versbe bele kell halni, vagy mintha / ezt érezném, ezt tanultam volna valakitől, / férfiak négyszemközti beszéde, / hogy a vers egy csapóajtó, hátsóablak / amin ki és bemászni lehet csupán

Bővebben ...

Paweł Kozioł versei

a szobában / zihál a klíma, a horizonton túl Afrika, kibélelt légkör / alatt sétálnak / a tűz istenei. // nem, / nem mondják, hogy jók lennének. semmit a mindenkit megillető / égi kegyelemről, mely lesújt, // mint tüzes kalapácsok elhasznált részei. / csak annyit: // add a bőrt, / kikészítjük.

 

Paweł Kozioł 1979-ben született. Költő, irodalomkritikus, a középkori irodalom kutatója. Szépírói és irodalomtörténeti tevékenysége mellett grafikus és programozó, sakk- és generatív irodalmi programok szerzője. Honlapja: http://pkoziol.cal24.pl/.

 

 

menekültek (izrael, eritrea)

 

az állam nem jelenik meg a sivatagi színen.

velük szemben fogalmazzák meg.

 

törvény a vándorló dűnék ellenében:

a gyümölcsfák érinthetetlenek. e törvény gyökere

 

túlnövi a homokot, mint víz áztatta

papírér. az állam eldugul a nedves

 

lapoktól, szikkad a sivatagi napon,

szoborrá kövül. az államszövet papírlapokból áll,

 

képernyőkből, éjjellátók merednek a sivatagra,

ahonnan előbújnak ők, a kiszakítottak,

 

kikkel nem nemesítenek gyümölcsösöket. homokba

keverik őket, ügyesen elrejtve a talaj feszes rétegei közé,

 

annak tamburinjai, dobjai, összes ütősei,

indulója alá. szétszóratnak.

 

mert az állam egy mag mélyéről nézi, nem tudva,

a termés magasából hogy látná őket,

 

kivágott olivák, citromfa gyökerei alatt fogant

sárga tűzpöttyök, feldarabolt pálmák.

 

 

(Tel Aviv, 2014. december)

 

 

pogány tenger

 

pogány tenger,

égig érő áldozat. a szobában

zihál a klíma, a horizonton túl Afrika, kibélelt légkör

 

alatt sétálnak

a tűz istenei.

 

nem,

nem mondják, hogy jók lennének. semmit a mindenkit megillető

égi kegyelemről, mely lesújt,

 

mint tüzes kalapácsok elhasznált részei.

csak annyit:

add a bőrt,

kikészítjük.

 

add a kezed, jobb alkarod

vérvörös bőrszíjnak.

 

kovácsmesterség előttiek.

 

mikor a test még nem rozsdás égésnyomok

gépies ültetvénye, hulladékfémből gányolt szobor volt.

 

amikor csak a bőrt nyúzták le,

a lelket érintetlen hagyva, a lelket érintetlen hagyva.

 

 

(Rodosz, 2011. szeptember)

 

Kabai Lóránt és Kellermann Viktória fordításai