Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Süveg Szilvia: Kezdem

Fotó: a szerző archívuma

Teljesen ártalmatlan, amatőr előadás volt egy színházi fesztiválon, ott látott meg. Utána meghívott egy italra, a szemközti kávéházba. Fogalmam sem volt, mit látott bennem. Olyan zavarban voltam, hogy összeszorult a torkom, és egész este csak krákogtam.

Bővebben ...
Műfordítás

Karin Smirnoff (f. Patat Bence): Cukorkígyó

Fotó: Thron Ullberg

Nem én akartam ezt a kislányt feleli Anitaanya mindennap.

Ő akarta. És most hogy már megszületett ő nincs itt. Ha azt

akarja hogy életben maradjon jöjjön vissza.

Bővebben ...
Műfordítás

Ian McEwan (f. Lukács Laura): Amit tudhatunk

Fotó: Annalena McAfee

A globális gazdaság szétesett, elosztóhálózatai megsemmisültek. A piacok és a közösségek sejtszerűvé és önellátóvá zsugorodtak, amilyenek a kora középkorban voltak. Azok a tudományos-technikai intézmények, mag- és adatbankok, múzeumok, könyvtárak és egyetemek, amelyek nem pusztultak el, domb- és hegytetőkre költöztek.

Bővebben ...
Költészet

Taizs Gergő: jónás véletlen egybeesése

Fotó: Pápai Zoltán

hiszek egy hullámzó megváltásban / hiszek a perisztaltikában

 

Bővebben ...
Műfordítás

Cormac McCarthy (f. Morcsányi Júlia): Isten gyermeke

Fotó: Beowulf Sheehan

Késő délután egy foltos huzatú vékony kis matrac kelt át a bozótoson a faház felé. Lester Ballard fején és vállán nyugodott akinek a szárcsagyökérre meg a szederbokrokra szórt átkait nem hallotta fül.

Bővebben ...
Próza

Murányi Zita: Gyárlátogatás (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

Bendegúz kedvére dagonyázott a kvarchomokpiramisokban, szétkaparta, belevizelt, majd újra felépítette roskatag falait, mintha végtelen játéka sosem érhetne véget.

Bővebben ...
Műfordítás

Paul Murray (f. Bartók Imre): A méhcsípés

Fotó: Chris Maddaloni

Maga a főnök felesége tudom nem kellene elárulnom De száz százalékig komoly A neve… Oda van tetoválva… A seggemre

Bővebben ...
Műfordítás

Han Kang (f. Kiss Marcell): A fehér könyv

Fotó: Park Jaehong

Ha a szívemhez dörzsölném ezeket a szavakat, csak úgy ömlenének belőle a mondatok, mint valami szomorú, furcsa vagy éppen sohasem hallott hang, amikor a vonó vashúrt ér. Megengedhetem magamnak, hogy fehér gézfátyol mögé bújva rejtőzzek a mondatok között?

Bővebben ...
Költészet

Karácsony Orsolya versei

Fotó: a szerző archívumából

Nem szabad elfelejtened: / csak átutazóban vagy. 

Bővebben ...
Szépirodalom

Szabados Attila versei

Úgy kezdődött, hogy írni akartam

Bővebben ...
Műfordítás

Katie Kitamura (f. Dragon-Túry Melinda): Próbajáték

Fotó: Clayton Cubbit

Változatlanul mosolygott, már az elején felfigyeltem természetes vonzerejére, jó kisugárzására. De most láttam, hogy túl szabadon bánik vele. Nem úgy tűnt, mintha tisztában volna személyisége intenzitásával vagy azzal, hogy a világot, amelyben mozog, emberek lakják. Különösen ebben az értelemben volt még nagyon fiatal.

Bővebben ...
Műfordítás

Gabriela Adameșteanu (f. Szonda Szabolcs): Tökéletlen megoldások

Fotó: a szerző archívuma

Értsd jól, nem akarlak felbosszantani, de csupán te és a lányod nem nevezhetitek családnak magatokat!

Bővebben ...
Fotó: Marlon James

Kaveh Akbar: Korom

Sokszor azt álmodom, hogy a karmait / egyesével kihúzkodó lény vagyok, majd eladom / őket a piacon a gránátalmás és a kerti szerszámos bódéknál. Kiszámítható / az álmok logikája. Régen a Mennyben éltem, / mert ezt akartam. Mikor a földre estem, / már tudtam az utat ‒ a kormon át, a levelek közé.

Néha Isten rozsdának álcázva jön a földre,
           felemészt egy lánckerítést vagy egy tengerészkést.
Ilyen közelről sutának és gondtalannak tűnünk
           mint az új szeretők,

                      egymás előtt vetkőzve
                                    az első alkalommal. Félek
                      a veszteségtől, félek
hogy mit támasztanék föl,

mint a márvány angyal, ki feléledvén
           saját belsőségeit látta szétszórva lábainál.
A vér édesebb a hasban, mint
bárhol másutt. Ez köztudott

                       de ki tudja, miért ‒ a nő a TV-ben
                                  egy férfi hasi sebébe mártja hidzsábját,
                       majd ajkához emeli az anyagot, zavarodott.
                                  Sokszor azt álmodom, hogy a karmait

egyesével kihúzkodó lény vagyok, majd eladom
őket a piacon a gránátalmás és a kerti szerszámos bódéknál. Kiszámítható
az álmok logikája. Régen a Mennyben éltem,
           mert ezt akartam. Mikor a földre estem,

                                 már tudtam az utat ‒ a kormon át, a levelek közé.
                       Így is évekbe telt. Landoláskor szomorúan ölelt magához
a föld, gyöngéden, akár egy gyermeket,
mikor rossz hírt kell közölnünk vele.

 

 

Kaveh Akbar (1989) iráni-amerikai költő, szerkesztő, a Pilgrim Bell és a Calling a Wolf a Wolf verseskötetek szerzője. 

Béres Bíborka Janka (1998, Gyöngyös) az egyesült államokbeli Bennington College-ban szerzett diplomát táncból, drámából és filozófiából. Kortárs táncosként és koreográfusként az USA-ban, Németországban és itthon tevékenykedett, ezen kívül társadalomkutatási munkákat végez és jelenleg egy multinál dolgozik. A versírás és -fordítás mellett videókat, installációkat és podcastokat készít, legfőképp a transzcendencia megtapasztalása és a nem-antropocentrikus narratívák foglalkoztatják.