Hírlevél feliratkozás

Keresés

Műfordítás

Elisa Shua Dusapin (f. Kállay Eszter): A szemhéj nélküli szem

Fotó: Roman Lusser

Egy hirtelen csobbanással feltűnt valami a felszínen, egy pillanatra megremegett, majd újra alábukott. Aurore felült. Közben a forma visszatért, és mozdulatlanul lebegett. Aurore agyán az villant át, hogy az apja az, és ez az ő hibája – hallgatnia kellett volna rá, távol kellett volna maradnia a parttól, megérezték a vért, az apját pedig, aki a víz alatt volt, széttépték.

Bővebben ...
Költészet

Murányi Zita versei

Fotó: A szerző archívuma

míg meg nem érkezel / testem mozdulatlan parkettacsík

Bővebben ...
Költészet

Demeter Arnold versei

Fotó: Kelemen Kinga

talán nem vagyok elég nagy / hogy úgy szólítsanak / ne lopj

Bővebben ...
Próza

Orcsik Roland: Hordozható óceán (regényrészlet)

Fotó: Takács Borisz

Adriana úgy hörgött, mintha démonok szállták volna meg, nem nő volt már, ám nem is férfi: könyörtelen erő. Amikor befejezte, lehajtotta fejét, a vonójáról lógtak a szakadt szőrszálak.

Bővebben ...
Műfordítás

Margaret Atwood (f. Csonka Ági): Metempszichózis, avagy a lélek utazása

Fotó: Luis Mora

Jómagam például csigából egyenesen emberré lettem, nem voltam közben guppi, cápa, bálna, bogár, teknős, aligátor, görény, csupasz turkáló, hangyász, elefánt vagy orangután.

Bővebben ...
Próza

Karácsony-Rácz Boglárka: Nem látja a felszínt, azt álmodja

Fotó: a szerző archívuma

Woolf legalább hat-nyolc soron át ír a borzongásról, anélkül, hogy leírná a borzongás szót, mondja. Hallgatja Zelmát, próbálja visszaidézni, hol ír Woolf a borzongásról, és egyáltalán mit érthet alatta, hogy ez a borzongás fenyegető, vagy kellemes inkább.

Bővebben ...
Költészet

Kátai Boróka versei

Fotó: Kátai Judit

a sötét tó mellett / vágyom újra repülni

Bővebben ...
Költészet

Debreczy Csenge Kata versei

Fotó: Buzás Norbert

szüretel a szív a fiú szemekből, / hogy aztán túlélje a visszautasítást / a munkahelyen, az utcán, a moziban

Bővebben ...
Költészet

Kormányos Ákos: Víz és vér 5

Fotó: Kormányos Gergő

Két ápoló tart ülő-magzatpózban, / a csigolyáim közötti rés így picivel megnő

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Bőrkarfiol (II. rész)

Fotó: a szerző archívuma

A motorbőgés abbamaradt, de a vörös fény továbbra is megvilágította a vasúti kocsit. Emberek másztak rá, léptek elő mögüle. Lehettek vagy negyvenen, de csak egyikük sétált Ferenchez. Olyan volt, mint egy vörös árnyék.

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Bőrkarfiol (I. rész)

Fotó: a szerző archívuma

Most viszont belengették, hogy amint a vasúttársaság eltakarítja a személyszállító kocsikat, megint kiírják a pályázatot. Csak a kocsikban a Máltai Szeretetszolgálat pártfogásában hajléktalanok laktak, és amíg ez nem változik, pályázat sincs.

Bővebben ...
Költészet

Szegedi Eszter: Hívott fél

Fotó: Kovács Gábor

Fekete ruha és csokor, sminket ne. / Ne állj oda a családhoz

Bővebben ...
Fotó: Simone Padovani

Don Paterson: 11:00: Baldovan

De, mint mindig, a részletek és az utazás menete miatt / felsejlik bennem az aggodalom

 

Alaptábor. Vízszintes ónos eső. Két kisfiú
kitűzte célul a 20-as végállomás acélzászlóját: 

én és Ross Mudie felmegyünk Hilltownba,
most először egyedül. 

Számba veszem az anyagiakat: a shillingek,
pengők, fekete pennyk, kopasz királyos florinok, 

petákok, és egy félkoronás hideg címere
vastag fogaskerekekként koccannak össze zsebemben.

Képregényeket, cukorkát
és bűvésztrükköket szeretnék venni. 

De, mint mindig, a részletek és az utazás menete miatt
felsejlik bennem az aggodalom, 

és ugyanazokat a kérdéseket ismételgetem Rossnak,
hogy hova üljünk, mikor jelezzünk a sofőrnek, egyáltalán 

van-e elég pénzünk a jegyre,
Tutibiztos? Tutibiztos? – suttogom neki. 

Nem tudhatom, milyen jót fog ez tenni;
a busz egy idegen országban tesz majd le minket 

ahol rossz utcák vannak, utcák, amik kereszteződések
és építkezések közelében saját nevük is elfelejtik, 

és ahol senki sem ismeri az általunk kért édességeket
és a bácsi a tenyerünkből a pultra söpri majd az érméket 

és hívja majd a feleségét, hogy jöjjön, jöjjön előre és ezt nézze meg
és ha valaha is hazajutunk, a busz

saját elszenesedett roncsaiba gördül majd be,
és oda érkezünk majd meg, ahonnan elindultunk,

csak a hangunk cseng furán, és eltűnnek a házak,
és az esőnek jégkásaíze van, és fekete hullámok gyűrűznek be 

nagyon lassan a Macalpine út aljába,
és húgaink és anyukáink halottak ötven éve.

 

Don Paterson 1963-ban született Skóciában. Költő, író és zenész. Munkásságáért többek között a T. S. Eliot díjjal és Forward Poetry Prize-zal tüntették ki.

Nagy Benedek Máté 2005-ben született Szegeden, jelenleg is ott tanul, középiskolában.