Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Kiszely Márk: Kapcsolati tőke

Fotó: a szerző archívuma

Volt ez a csajom Debrecenben. Cseresznyével egyensúlyozott az ajkán, a szemében gurámikat nevelt. Tubás volt, vagy tenorkürtös, nem tudom már, a rézfúvósok között ült, a rendezői balon. Ha a nevén szólítottam, nem figyelt oda. Ha hatszögbe rendeztem a díszköveket a teste körül, magához tért.

Bővebben ...
Költészet

Rostás Mihály versei

hogyha kezembe foghatnék / egy maréknyi időt

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Bartók Imre: 1939. szeptember 23.

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Krumponyász-univerzum (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

Róbert bal szeme az óramutató járása szerint, jobb szeme azzal ellentétesen forgott egyre gyorsabban, majd teljes testében rázkódni kezdett, a földre huppant, és nem mozdult többé. A feje sistergett és füstölt.

Bővebben ...
Költészet

Halmosi Sándor versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Kabátujjukban több élet volt, / mint az Egyesült Nemzetekben ma

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Veszprémi Szilveszter: Vers, amelyben a költő megint csak hisztikézik, nincs semmi látnivaló benne

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Gabriela Adameșteanu (f. Száva Csanád): A zebrán

Fotó: a szerző archívuma

Kissé félrenyomtad az embereket, szinte lökdösődés nélkül, mégis makacsul, ahogy a te korodra hál’Isten megtanultad. Képes vagy helyet csinálni magadnak közöttük. Diszkréten csináltad, a kíváncsiság nem kínzó betegség, nem alapösztön, nem kell könyökölni miatta.

Bővebben ...
Költészet

Peer Krisztián versei

Fotó: Schillinger Gyöngyvér

és csak menni, menni a nyelvvel / a totál szenilis Sanyi bácsi után

Bővebben ...
Próza

Tóth-Bertók Eszter: Meghaltam

Fotó: Csoboth Edina

A ravatalozónál állnak. Az épület homlokzatán a Feltámadunk-feliratból hiányzik a t, a legjobb barátnőm rögtön kiszúrja. Nézi a d-t, hogy az is eléggé inog, közben arra gondol, hogy mennyit szenvedtünk, amikor a lakása ajtajára illesztettük fel betűnként a nevét és hiába baszakodtunk a vízmértékkel, a mai napig ferde az egész.

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI – Purosz Leonidasz: Helyi ár

A hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Költészet

Bánfalvi Samu: Charlie Kirk meghalt,

Fotó: A szerző archívuma

Amerika Amerika megölték Charlie Kirköt

Bővebben ...
Költészet

Bán-Horváth Veronika: Tiszta lap

Fotó: Bán-Horváth Attila

Hol nyúlánk fénylényeknek, / Hol puffadt koboldoknak látszunk.

Bővebben ...

Kubiszyn Viktor prózája

Sportcipőt és pálmafás bermudanadrágot viselt, felette New York feliratú kapucnis pulóvert, azon egy széldzsekit. Fején baseballsapka volt, amire egy sísapkát is húzott, úgy, hogy csak a baseballsapka sildje lógott ki a pamut alól. Szőkés szakálla és kék szeme volt. A legmagasabb férfi talpig feketében volt. A középső a legmagasabb testvérének tűnt, ő fekete szövetnadrágban, fekete ingben és olyan cipőben támasztotta a pultot, amit a deszkás kölykök hordanak. Negyven körül lehettek mindhárman. –Te meg mit bámulsz? - kérdezte a középső férfi.

 

 

Kubiszyn Viktor 1979-ben született Miskolcon. Író, drogmissziós konzultáns. Könyvei: Filmflesskönyv (2011), Drognapló (2011), Foglaltház (2013), Oroszrulett (2015). 

 

 

Családlátogatás

 

 

A terepjáró megállt a kocsma előtt és három férfi szállt ki belőle.

 

Bementek és leültek a pulthoz.

 

–Mit lehet itt inni? – kérdezte a legmagasabb.

 

–Hát mit innának? – nézett rá a csapos.

 

–Nézd már, milyen rafkós a paraszt. Rafkós vagy, ugye?

 

–Adjál három sört – mondta a középső.

 

–Én csak ásványvizet kérek – mondta a harmadik.

 

–Meg egy deci vodkát is nekem, te buzi – mondta a legmagasabb.

 

–Ne beszéljen így velem, kérem. Csinálom. Milyen sört kérnek?

 

Odakint már alkonyodott. Az utcában csak két lámpa volt, az egyik épp a kocsma előtt, tompa fénye beszűrődött az ablakon. A három férfi a pultot támasztotta. A pult másik végéből egy fiatal férfi figyelte őket, koszos munkásruhában. Épp egy könyvet olvasott, amikor bejöttek.

 

–Nekem csapolt Drehert adjál – mondta a legmagasabb.

 

–Nincs csapolt sörünk.

 

–Mi a fasznak van itt akkor sörcsap?

 

–Volt csapolt sör, de kifogyott. – magyarázta a csapos – Most csak üveges sörünk van.

 

A csapos a mögötte sorakozó üvegekre mutatott.

 

–Ezek vannak.

 

–Hideg mind? – mondta a legmagasabb.

 

–Nem, de megnézhetem, melyikből van.

 

–Te direkt szopatsz minket. Úgy nézünk ki, mint aki szeret szopni?

 

–Tudok adni Heinekent, Borsodit, Arany Ászokat, ezek hidegek.

 

–Kérdeztem valamit, paraszt – mondta a legmagasabb.

 

–Nekem adjál egy Heinekent. Te meg nyugodjál le – mondta a középső.

 

–Nekem adjál egy Ászokat. Meg egy deci vodkát – mondta a legmagasabb. – Te, Cigány, mit iszol?

 

–Adjon egy ásványvizet. De itt nyissa ki a szemem előtt – mondta a Cigánynak szólított harmadik férfi.

 

Sportcipőt és pálmafás bermudanadrágot viselt, felette New York feliratú kapucnis pulóvert, azon egy széldzsekit. Fején baseballsapka volt, amire egy sísapkát is húzott, úgy, hogy csak a baseballsapka sildje lógott ki a pamut alól. Szőkés szakálla és kék szeme volt. A legmagasabb férfi talpig feketében volt. A középső a legmagasabb testvérének tűnt, ő fekete szövetnadrágban, fekete ingben és olyan cipőben támasztotta a pultot, amit a deszkás kölykök hordanak. Negyven körül lehettek mindhárman.

 

–Te meg mit bámulsz? - kérdezte a középső férfi a pult végén ülő munkásruhás fiatalembertől.

 

–Semmit – mondta a férfi.

 

–De bámultál, bazdmeg.

 

–Nem.

 

–Ne hazudtolj meg, bazdmeg, mert lenyomom a könyved a torkodon.

 

A fiatal férfi megfogta a könyvét és elindult kifelé.

 

–Ott maradsz, bazdmeg.

 

A fiatal férfi visszaült.

 

A csapos lerakta az italokat. A legmagasabb lehajtotta a vodkát és pár kortyra megitta az üveg sör felét. A középső épp csak belekortyolt a Heinekenbe. A Cigánynak nevezett hozzá se nyúlt az ásványvizéhez. Bejött egy kisgyerek, csipszet vett és egy kétliteres kannásbort. A csapos kiszolgálta.

 

–Mondd meg apádnak, ne téged küldjön sötétedés után borért – mondta a kisgyereknek.

 

–Jó – mondta a gyerek. Egy hálós szatyorba tette a bort, kinyitotta a csipszet, és kiment az ajtón.

 

A három férfi szótlanul nézte.

 

–Fasza kis falu ez – mondta a legmagasabb a csaposnak - Hogy hívják?

 

–Nem tudja, hogy hívják? – kérdezte a csapos.

 

–Mucsakettő. Egy putri. Itt mindenki ismer mindenkit – mondta a középső.

 

–Na de, kérem.

 

–Egy mocskos büdös putri, tele állatokkal, akik basznak rá, hogyan kéne viselkedni. Gyere csak ide – mondta a legmagasabb.

 

–Mit akar? – a csapos a pult mellett üldögélő munkásruhásra nézett, mintha segítséget várna, de az újra a könyvébe temetkezett.

 

–Mozogj már te, buzi – mondta a legmagasabb a csaposnak. – Kezeket a pult fölé.

 

A csapos kijött, kezeit eltartva a pulttól.

 

A munkásruhás férfi letette a könyvet és a jelenetet bámulta.

 

–Keresünk egy házat – mondta a középső férfi.

 

–Maguk rendőrök?

 

–Hallod Cigány, azt kérdezi a köcsög, hogy rendőrök vagyunk-e? – a magas mély hangon röhögött. – Vigyázunk, hogy rend legyen a dolgok körül.

 

–Mire kérem?

 

–Az egyensúlyra. Aki balfasz, azt tarkón kell baszni. Na mozogj már bazdmeg.

 

A magas bement a pult mögé és elkezdte borogatni a poharakat.

 

–Mondd azt, hogy verekedés volt. Jöttek a cigányok és nem bírtak magukkal. Mondd ezt.

 

A középső odament a fiatal férfihez.

 

–Mit olvasol? – kérdezte.

 

–Semmit – mondta a férfi.

 

A középső megnézte a könyvet.

 

–Hemingwayt olvasol, bazdmeg? Értelmiségi vagy?

 

–Nem.

 

–Mi ez a putri, dik. Na, gyere te is. Állj a pult elé.

 

A csapos és a munkásruhás fiatalember a pult elé állt.

 

Szemben velük a középső, fekete inges férfi terpeszállásban nézte őket. A Cigánynak nevezett becsukta az ajtót és kirakta a zárva táblát. A magas a poharakat és az üvegeket borogatta a pult mögött.

 

–Keresünk egy házat, amiben egy nagy család lakik. Jó nagy család. – mondta a középső férfi.

 

–Sok ilyen van itt – mondta a csapos.

 

–Kezdelek unni, te vén fasz – mondta a pult mögül a magas feketeruhás. – Rafkósnak hiszed magad?

 

–Ennek a családját keressük. – a középső a telefonján egy képet mutatott a csaposnak és a munkásruhásnak. – Ismeritek ezt a patkányt?

 

–Ismerjük – mondta a munkásruhás.

 

–Hol lakik a családja?

 

–Minek az maguknak? - kérdezte a csapos.

 

–Volt egy barátunk errefele, aki most börtönben van – mondta a magas a pult mögül. Egy whiskysüveget nézegetett.

 

–Hat év. Fél lábon kibírja. Rá is fér – mondta a Cigány az ajtóból.

 

–Nem erről van szó. Hogy hány év, meg kibírja-e. Itt elvekről van szó. Beugrunk annak a patkánynak a családjához, aki felnyomta a barátunkat. Nem hallottál még családlátogatásról, te vén buzi? Mégse vagy annyira rafkós – mondta a magas.

 

–A családja nem tehet róla milyen lett a gyerek – mondta a csapos. – Az már el is költözött innen messzire.

 

–Ha mindenki elkezdené feldobni a másikat, összedőlne a világ – mondta a középső.

 

–Ezek az utcai drogos patkányok ilyenek. Elkapják őket és már dobnak is fel mindenkit, aki felettük van – mondta a Cigány.

 

–Meg kell nevelni. A családját is.

 

–Nem tanították meg neki, hogy árulkodni csúnya dolog. Mi ott a mocskos fővárosban nem szeretjük az ilyet.

 

A középső férfi elővett egy cigit és rágyújtott. A Cigánynak nevezett férfi egy tasakot vett elő a zsebéből. A kézfejére szórt egy kupac fehér port belőle. A kezét az orrához emelte és egyetlen szippantással felszívta.

 

–Ha elmentünk, te mit csinálnál? Rohannál egyből a disznókhoz? – kérdezte a magas a pult mögül.

 

–Hova kérem? – a csaposnak remegett a hangja.

 

–A rendőrökhöz, te fasz.

 

–Itt mindenki feldob mindenkit. Az egész pudvás falut fel kéne gyújtani. – mondta a középső.

 

–Meg a környéket.

 

–Az egész kurva országot.

 

A magas fekete hátulról fejbe vágta egy üveggel a csapost.

 

Kijött a pult elé és elkezdte rugdosni.

 

–Utálom az ilyen vén geciket.

 

Leköpte és elővett egy kést.

 

–Értetlenkedő vén buzi. Szereted a hegtetkót?

 

Az ájult csapos fölé hajolt és két vágást ejtett az arcára, mindkét oldalon, a szemétől a füléig.

 

–Ne szórakozz már ennyit, öcsém – mondta a középső a magasnak. – Menjünk és essünk túl rajta.

 

A három férfi most úgy nézett ki, mint három rajzfilmfigura.

 

–Hemingvéj, te velünk jössz. Kell egy idegenvezető.

 

A csapost megkötözték és begurították a pult mögé. Az utcán senki sem járt, csak a kutyák ugattak. Mind a négyen beszálltak a terepjáróba.

 

A házban égett a villany.

 

Nagy, befejezetlen családi ház volt, közel a falu széléhez.

 

–Ezután még vezethetek legalább három órát vissza – mondta a magas.

 

–Ne nyavalyogj, tudod jól, hogy ennyivel tartozunk – válaszolt a fekete inges.

 

–Hát ha nyakon kell baszni őket, akkor nyakon kell baszni – mondta magas és meghúzott egy vodkásüveget.

 

–Nem szeretem ezt – mondta a Cigány a hátsó ülésről.

 

–Tudom. De vannak szabályok. Régi szabályok. Ha most nincs gyomrod hozzá, maradj itt és vigyázz Hemingvéjre – mondta a magasabbik és kiszállt a kocsiból.

 

–Az én gyomromat ne féltsd.

 

–Túl sok szpídet tolsz. Vissza kéne venned. – mondta a feketeinges.

 

–Menjél. Menjetek már – mondta a Cigány.

 

A magas feketeruhás és a másik, aki a testvérének tűnt, a csomagtartóhoz ment. Aztán berúgták a kertkaput és elindultak ketten a ház felé.

 

Kubiszyn Viktor