Hírlevél feliratkozás

Keresés

Műfordítás

Christianne Goodwin (f. Princes Beáta): Nagymamavers

Fotó: Félegyházi-Vigh Tamás

De hogy hibáztatnám őket? / Rémes ennek a versnek / az akusztikája

Bővebben ...
Próza

Kovács Adél Jenifer: Ködöt lélegzek (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

felemelem a bal lábamat, hogy kilépjek a bugyiból, megtántorodok, de nem esek el. a vizes talpamra homokos föld tapadt. mint a fogfájás, ahogy az idegen át egyenesen az állkapocsba, az egész arcba, az egész fejbe hasít, úgy villódznak előttem a képek.

Bővebben ...
Folyó/irat/mentés

Kádár Fruzsina: Pályakezdés mesterfokon – 2025 szeptember-októberi lapszemle

Montázs: SZIFONline

A-tól Z-ig irodalmi folyóiratot nem sokszor böngész végig az ember, akkor sem, ha vérbeli bölcsész. Szomorú felismerés, letagadni aligha lehet, esetleg rendszeres Írók Boltjába járással kompenzálni. Egy vers, próza, esetleg tanulmány kedvéért képes vagyok egész lapszámok megvételére, hogy aztán időhiányt meg egyéb kifogásokat mormolva nagy eséllyel többet feléjük se nézzek. Pedig jó elmerülni egy-egy szerkesztői koncepció mikrokozmoszában, tüzetesen átrágni magam a különféle tematikus blokkokon, nyomdafriss megjelenéseken, sehol máshol fel nem lelhető szakmunkákon. Le kell lassulni kicsit, hogy élvezni lehessen a papíralapú folyóiratok világát – a lapszemléhez válogatva is valahol ezt az érzést igyekeztem nyakon csípni.

Bővebben ...
Költészet

Gyetvai Balázs: Lerakódás

Fotó: A szerző archívuma

a zuhany alatt / átfolyik lassan a jelenbe

Bővebben ...
Költészet

Ormay Lili Zsófia: Hegyek

Fotó: Pauline Villain

borostádon naplemente / szád sarkában fűvel benőtt út

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Endrey-Nagy Ágoston: Magyarázat

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Raphael Dagold versei (f. Murányi Zita)

https://www.raphaeldagold.com/

Amikor a fekete kis kecske vére lefolyik / a vágóhíd padlóján a parasztház mögött

Bővebben ...
Próza

Varga László Edgár: Iepuraș Béla

Fotó: Szentes Zágon

Csak az általános idő múlásával vált lassan nyilvánvalóvá, hogy az ő, a Iepuraș Béla ideje nem múlik többé. Nem gyűltek például tovább a szeme sarkában a szarkalábak. Ha hetekig nem mosta meg, akkor sem zsírosodott a haja, sőt nem is nőtt. Nem nőtt a körme sem, de ami igazán meglepte: nem nőttek többé a metszőfogai.

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Kiss Lóránt: Hasítás

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Silvia Avallone (f. Sokcsevits Judit Ráhel): A keményszívű II.

Fotó: Giovanni Previdi

A Corso Italián hömpölygött a tömeg. A bárok neonfényei és a lampionok, a folyamatos, nagyhangú lárma, a fagyi-, ostya- és pizzaillat ébren tartotta a várost. Az izzadt turisták egymásra torlódtak, mindenki a Bovio térre igyekezett, hogy le ne maradjon a tűzijátékról. A türelmetlen sokaság elbágyasztott, elringatott. Hagytam magam sodorni.

Bővebben ...

Kubiszyn Viktor prózája

Sportcipőt és pálmafás bermudanadrágot viselt, felette New York feliratú kapucnis pulóvert, azon egy széldzsekit. Fején baseballsapka volt, amire egy sísapkát is húzott, úgy, hogy csak a baseballsapka sildje lógott ki a pamut alól. Szőkés szakálla és kék szeme volt. A legmagasabb férfi talpig feketében volt. A középső a legmagasabb testvérének tűnt, ő fekete szövetnadrágban, fekete ingben és olyan cipőben támasztotta a pultot, amit a deszkás kölykök hordanak. Negyven körül lehettek mindhárman. –Te meg mit bámulsz? - kérdezte a középső férfi.

 

 

Kubiszyn Viktor 1979-ben született Miskolcon. Író, drogmissziós konzultáns. Könyvei: Filmflesskönyv (2011), Drognapló (2011), Foglaltház (2013), Oroszrulett (2015). 

 

 

Családlátogatás

 

 

A terepjáró megállt a kocsma előtt és három férfi szállt ki belőle.

 

Bementek és leültek a pulthoz.

 

–Mit lehet itt inni? – kérdezte a legmagasabb.

 

–Hát mit innának? – nézett rá a csapos.

 

–Nézd már, milyen rafkós a paraszt. Rafkós vagy, ugye?

 

–Adjál három sört – mondta a középső.

 

–Én csak ásványvizet kérek – mondta a harmadik.

 

–Meg egy deci vodkát is nekem, te buzi – mondta a legmagasabb.

 

–Ne beszéljen így velem, kérem. Csinálom. Milyen sört kérnek?

 

Odakint már alkonyodott. Az utcában csak két lámpa volt, az egyik épp a kocsma előtt, tompa fénye beszűrődött az ablakon. A három férfi a pultot támasztotta. A pult másik végéből egy fiatal férfi figyelte őket, koszos munkásruhában. Épp egy könyvet olvasott, amikor bejöttek.

 

–Nekem csapolt Drehert adjál – mondta a legmagasabb.

 

–Nincs csapolt sörünk.

 

–Mi a fasznak van itt akkor sörcsap?

 

–Volt csapolt sör, de kifogyott. – magyarázta a csapos – Most csak üveges sörünk van.

 

A csapos a mögötte sorakozó üvegekre mutatott.

 

–Ezek vannak.

 

–Hideg mind? – mondta a legmagasabb.

 

–Nem, de megnézhetem, melyikből van.

 

–Te direkt szopatsz minket. Úgy nézünk ki, mint aki szeret szopni?

 

–Tudok adni Heinekent, Borsodit, Arany Ászokat, ezek hidegek.

 

–Kérdeztem valamit, paraszt – mondta a legmagasabb.

 

–Nekem adjál egy Heinekent. Te meg nyugodjál le – mondta a középső.

 

–Nekem adjál egy Ászokat. Meg egy deci vodkát – mondta a legmagasabb. – Te, Cigány, mit iszol?

 

–Adjon egy ásványvizet. De itt nyissa ki a szemem előtt – mondta a Cigánynak szólított harmadik férfi.

 

Sportcipőt és pálmafás bermudanadrágot viselt, felette New York feliratú kapucnis pulóvert, azon egy széldzsekit. Fején baseballsapka volt, amire egy sísapkát is húzott, úgy, hogy csak a baseballsapka sildje lógott ki a pamut alól. Szőkés szakálla és kék szeme volt. A legmagasabb férfi talpig feketében volt. A középső a legmagasabb testvérének tűnt, ő fekete szövetnadrágban, fekete ingben és olyan cipőben támasztotta a pultot, amit a deszkás kölykök hordanak. Negyven körül lehettek mindhárman.

 

–Te meg mit bámulsz? - kérdezte a középső férfi a pult végén ülő munkásruhás fiatalembertől.

 

–Semmit – mondta a férfi.

 

–De bámultál, bazdmeg.

 

–Nem.

 

–Ne hazudtolj meg, bazdmeg, mert lenyomom a könyved a torkodon.

 

A fiatal férfi megfogta a könyvét és elindult kifelé.

 

–Ott maradsz, bazdmeg.

 

A fiatal férfi visszaült.

 

A csapos lerakta az italokat. A legmagasabb lehajtotta a vodkát és pár kortyra megitta az üveg sör felét. A középső épp csak belekortyolt a Heinekenbe. A Cigánynak nevezett hozzá se nyúlt az ásványvizéhez. Bejött egy kisgyerek, csipszet vett és egy kétliteres kannásbort. A csapos kiszolgálta.

 

–Mondd meg apádnak, ne téged küldjön sötétedés után borért – mondta a kisgyereknek.

 

–Jó – mondta a gyerek. Egy hálós szatyorba tette a bort, kinyitotta a csipszet, és kiment az ajtón.

 

A három férfi szótlanul nézte.

 

–Fasza kis falu ez – mondta a legmagasabb a csaposnak - Hogy hívják?

 

–Nem tudja, hogy hívják? – kérdezte a csapos.

 

–Mucsakettő. Egy putri. Itt mindenki ismer mindenkit – mondta a középső.

 

–Na de, kérem.

 

–Egy mocskos büdös putri, tele állatokkal, akik basznak rá, hogyan kéne viselkedni. Gyere csak ide – mondta a legmagasabb.

 

–Mit akar? – a csapos a pult mellett üldögélő munkásruhásra nézett, mintha segítséget várna, de az újra a könyvébe temetkezett.

 

–Mozogj már te, buzi – mondta a legmagasabb a csaposnak. – Kezeket a pult fölé.

 

A csapos kijött, kezeit eltartva a pulttól.

 

A munkásruhás férfi letette a könyvet és a jelenetet bámulta.

 

–Keresünk egy házat – mondta a középső férfi.

 

–Maguk rendőrök?

 

–Hallod Cigány, azt kérdezi a köcsög, hogy rendőrök vagyunk-e? – a magas mély hangon röhögött. – Vigyázunk, hogy rend legyen a dolgok körül.

 

–Mire kérem?

 

–Az egyensúlyra. Aki balfasz, azt tarkón kell baszni. Na mozogj már bazdmeg.

 

A magas bement a pult mögé és elkezdte borogatni a poharakat.

 

–Mondd azt, hogy verekedés volt. Jöttek a cigányok és nem bírtak magukkal. Mondd ezt.

 

A középső odament a fiatal férfihez.

 

–Mit olvasol? – kérdezte.

 

–Semmit – mondta a férfi.

 

A középső megnézte a könyvet.

 

–Hemingwayt olvasol, bazdmeg? Értelmiségi vagy?

 

–Nem.

 

–Mi ez a putri, dik. Na, gyere te is. Állj a pult elé.

 

A csapos és a munkásruhás fiatalember a pult elé állt.

 

Szemben velük a középső, fekete inges férfi terpeszállásban nézte őket. A Cigánynak nevezett becsukta az ajtót és kirakta a zárva táblát. A magas a poharakat és az üvegeket borogatta a pult mögött.

 

–Keresünk egy házat, amiben egy nagy család lakik. Jó nagy család. – mondta a középső férfi.

 

–Sok ilyen van itt – mondta a csapos.

 

–Kezdelek unni, te vén fasz – mondta a pult mögül a magas feketeruhás. – Rafkósnak hiszed magad?

 

–Ennek a családját keressük. – a középső a telefonján egy képet mutatott a csaposnak és a munkásruhásnak. – Ismeritek ezt a patkányt?

 

–Ismerjük – mondta a munkásruhás.

 

–Hol lakik a családja?

 

–Minek az maguknak? - kérdezte a csapos.

 

–Volt egy barátunk errefele, aki most börtönben van – mondta a magas a pult mögül. Egy whiskysüveget nézegetett.

 

–Hat év. Fél lábon kibírja. Rá is fér – mondta a Cigány az ajtóból.

 

–Nem erről van szó. Hogy hány év, meg kibírja-e. Itt elvekről van szó. Beugrunk annak a patkánynak a családjához, aki felnyomta a barátunkat. Nem hallottál még családlátogatásról, te vén buzi? Mégse vagy annyira rafkós – mondta a magas.

 

–A családja nem tehet róla milyen lett a gyerek – mondta a csapos. – Az már el is költözött innen messzire.

 

–Ha mindenki elkezdené feldobni a másikat, összedőlne a világ – mondta a középső.

 

–Ezek az utcai drogos patkányok ilyenek. Elkapják őket és már dobnak is fel mindenkit, aki felettük van – mondta a Cigány.

 

–Meg kell nevelni. A családját is.

 

–Nem tanították meg neki, hogy árulkodni csúnya dolog. Mi ott a mocskos fővárosban nem szeretjük az ilyet.

 

A középső férfi elővett egy cigit és rágyújtott. A Cigánynak nevezett férfi egy tasakot vett elő a zsebéből. A kézfejére szórt egy kupac fehér port belőle. A kezét az orrához emelte és egyetlen szippantással felszívta.

 

–Ha elmentünk, te mit csinálnál? Rohannál egyből a disznókhoz? – kérdezte a magas a pult mögül.

 

–Hova kérem? – a csaposnak remegett a hangja.

 

–A rendőrökhöz, te fasz.

 

–Itt mindenki feldob mindenkit. Az egész pudvás falut fel kéne gyújtani. – mondta a középső.

 

–Meg a környéket.

 

–Az egész kurva országot.

 

A magas fekete hátulról fejbe vágta egy üveggel a csapost.

 

Kijött a pult elé és elkezdte rugdosni.

 

–Utálom az ilyen vén geciket.

 

Leköpte és elővett egy kést.

 

–Értetlenkedő vén buzi. Szereted a hegtetkót?

 

Az ájult csapos fölé hajolt és két vágást ejtett az arcára, mindkét oldalon, a szemétől a füléig.

 

–Ne szórakozz már ennyit, öcsém – mondta a középső a magasnak. – Menjünk és essünk túl rajta.

 

A három férfi most úgy nézett ki, mint három rajzfilmfigura.

 

–Hemingvéj, te velünk jössz. Kell egy idegenvezető.

 

A csapost megkötözték és begurították a pult mögé. Az utcán senki sem járt, csak a kutyák ugattak. Mind a négyen beszálltak a terepjáróba.

 

A házban égett a villany.

 

Nagy, befejezetlen családi ház volt, közel a falu széléhez.

 

–Ezután még vezethetek legalább három órát vissza – mondta a magas.

 

–Ne nyavalyogj, tudod jól, hogy ennyivel tartozunk – válaszolt a fekete inges.

 

–Hát ha nyakon kell baszni őket, akkor nyakon kell baszni – mondta magas és meghúzott egy vodkásüveget.

 

–Nem szeretem ezt – mondta a Cigány a hátsó ülésről.

 

–Tudom. De vannak szabályok. Régi szabályok. Ha most nincs gyomrod hozzá, maradj itt és vigyázz Hemingvéjre – mondta a magasabbik és kiszállt a kocsiból.

 

–Az én gyomromat ne féltsd.

 

–Túl sok szpídet tolsz. Vissza kéne venned. – mondta a feketeinges.

 

–Menjél. Menjetek már – mondta a Cigány.

 

A magas feketeruhás és a másik, aki a testvérének tűnt, a csomagtartóhoz ment. Aztán berúgták a kertkaput és elindultak ketten a ház felé.

 

Kubiszyn Viktor