Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Bodor Emese: Jan Palach nekifeszül a szélnek

Fotó: Sükösd Emese

Melyik város emlékezne szívesen / azokra, akiket falhoz állított?

Bővebben ...
Litmusz Műhely

Nyerges Gábor Ádám ismét a Litmusz Műhelyben

Fotó: Bach Máté

Visszatérő vendégünk volt az adásban Nyerges Gábor Ádám költő, író, szerkesztő, akinek ezúttal nem a szokásos Litmusz-kérdéseket tettük fel, hanem egy részletet hallgathattunk meg Vasgyúrók című, megjelenés előtt álló novelláskötetéből, valamint verseket írtunk közösen a dobókockákkal.

Bővebben ...
Litmusz Műhely

Nyerges Gábor Ádám - Kerber Balázs - Körtesi Márton Litmusz versei

Fotó: Litmusz Műhely

Azt hiszem, lehallgat a telefonom. / Ő koncentrál, ha kókad a figyelmem, / Neki címzik tán a promóciót is, / Már nélkülem is rákattint időnként. / Ez a bánat, ez a bánat a civilizáció.

Bővebben ...
Próza

Kocsis Gergely: Várni a váratlant (regényrészlet)

Fotó: Raffay Zsófia

Rettegve érzi, hogy egyre jobban csúszik bele ebbe az álomvilágba, hívogatja, beszippantja. Térdhajlatában ugrálni kezd egy ideg, két rángás között végtelen lassúsággal telik az idő, a levegő is ritkásabbnak tűnik, légszomj gyötri. Hangokat hall a feje fölül, ez a lehetetlen közeg nagyon felerősíti a lépések döngését, mintha valaki a fején lépkedne. Pontosan tudja, ki járkál ott fent, és azt is, hogy miért csap zajt.

Bővebben ...
Költészet

Réder Ferenc versei

Fotó: Fárizs Mihály

Négy hónapja mozdulatlan. / De a hasa / ma egy kicsit langyosabb.

Bővebben ...
Próza

Hibrid – H. P. Lovecraft: Martin Webster, a rémlényvadász

A montázs Virgil Finlay Lovecraft grafikájából, a Villa Hadriana Kentaur Mozaikjából és KingOfEvilArt 'White Polypous Thing' című grafiákájából készült. (deviantart.com/KingOfEvilArt; life_art_n_death)

„Két különböző csoporthoz tartozó élőlény kereszteződéséből vagy keresztezésével létrejött, mindkét szülő genetikai tulajdonságát hordozó utód és ezeknek utódai.”

Bővebben ...
Költészet

Makó Ágnes versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Rajtad mi van? / Visszaírnál csak annyit, / hogy látod ezt?

Bővebben ...
Műfordítás

Peter Russell: Velence télen, Gittának Berlinben

Kollázs: SZIFONline

Édes burgonyát süt Sant’Angelo, / Skarlát rácson izzik a gesztenye.

Bővebben ...
Költészet

Hibrid – Tandori Dezső: Miért van inkább a Semmi, mint a majom? (Nemes Z. Márió)

„Két különböző csoporthoz tartozó élőlény kereszteződéséből vagy keresztezésével létrejött, mindkét szülő genetikai tulajdonságát hordozó utód és ezeknek utódai.”

Bővebben ...
Próza

Takács Nándor: A tetem

Fotó: Takács-Csomai Zsófia

Bezártam az ajtót, és visszamentem Jánoshoz. A borzot már kitette a földre. Ásni kezdtem. Nehezen adta magát az agyagos talaj. Olykor egy-két gyökeret is el kellett vágnom, de azért rövidesen elkészült a verem. János a talpával belökte a tetemet a gödörbe, aztán elkérte az ásót.

Bővebben ...
Költészet

Hibrid – François Villon: A rossz pénz balladája (Kiss Lóránt)

Montázs: Petit Palais, musée des Beaux-arts de la Ville de Paris, 'White Polypous Thing' by deviantart.com/KingOfEvilArt; life_art_n_death

„Két különböző csoporthoz tartozó élőlény kereszteződéséből vagy keresztezésével létrejött, mindkét szülő genetikai tulajdonságát hordozó utód és ezeknek utódai.”[1]

Bővebben ...
Próza

Kovács Eleonóra: Fényerősség

Fotó: Váradi Sándor

Honnan érkezik a fény, amit érzékel a szemem, és látom azokat a faágakat is, amelyek a legmagasabban helyezkednek el, noha nem világít a hold, a zseblámpa, a villanykörte? Egyelőre nem tudom a választ. Éles kürtszó hallatszik. Távoli hangszóróból árad. Jelzi, hogy most ér véget a scsavija. A kutyák már nem figyelnek az éles hangra. Amikor először hallották, zavarta őket a magas hangsáv. Lehet, hogy egy vadászgép repült valahol, ezért hirdettek scsaviját.

Bővebben ...

Kubiszyn Viktor prózája

Sportcipőt és pálmafás bermudanadrágot viselt, felette New York feliratú kapucnis pulóvert, azon egy széldzsekit. Fején baseballsapka volt, amire egy sísapkát is húzott, úgy, hogy csak a baseballsapka sildje lógott ki a pamut alól. Szőkés szakálla és kék szeme volt. A legmagasabb férfi talpig feketében volt. A középső a legmagasabb testvérének tűnt, ő fekete szövetnadrágban, fekete ingben és olyan cipőben támasztotta a pultot, amit a deszkás kölykök hordanak. Negyven körül lehettek mindhárman. –Te meg mit bámulsz? - kérdezte a középső férfi.

 

 

Kubiszyn Viktor 1979-ben született Miskolcon. Író, drogmissziós konzultáns. Könyvei: Filmflesskönyv (2011), Drognapló (2011), Foglaltház (2013), Oroszrulett (2015). 

 

 

Családlátogatás

 

 

A terepjáró megállt a kocsma előtt és három férfi szállt ki belőle.

 

Bementek és leültek a pulthoz.

 

–Mit lehet itt inni? – kérdezte a legmagasabb.

 

–Hát mit innának? – nézett rá a csapos.

 

–Nézd már, milyen rafkós a paraszt. Rafkós vagy, ugye?

 

–Adjál három sört – mondta a középső.

 

–Én csak ásványvizet kérek – mondta a harmadik.

 

–Meg egy deci vodkát is nekem, te buzi – mondta a legmagasabb.

 

–Ne beszéljen így velem, kérem. Csinálom. Milyen sört kérnek?

 

Odakint már alkonyodott. Az utcában csak két lámpa volt, az egyik épp a kocsma előtt, tompa fénye beszűrődött az ablakon. A három férfi a pultot támasztotta. A pult másik végéből egy fiatal férfi figyelte őket, koszos munkásruhában. Épp egy könyvet olvasott, amikor bejöttek.

 

–Nekem csapolt Drehert adjál – mondta a legmagasabb.

 

–Nincs csapolt sörünk.

 

–Mi a fasznak van itt akkor sörcsap?

 

–Volt csapolt sör, de kifogyott. – magyarázta a csapos – Most csak üveges sörünk van.

 

A csapos a mögötte sorakozó üvegekre mutatott.

 

–Ezek vannak.

 

–Hideg mind? – mondta a legmagasabb.

 

–Nem, de megnézhetem, melyikből van.

 

–Te direkt szopatsz minket. Úgy nézünk ki, mint aki szeret szopni?

 

–Tudok adni Heinekent, Borsodit, Arany Ászokat, ezek hidegek.

 

–Kérdeztem valamit, paraszt – mondta a legmagasabb.

 

–Nekem adjál egy Heinekent. Te meg nyugodjál le – mondta a középső.

 

–Nekem adjál egy Ászokat. Meg egy deci vodkát – mondta a legmagasabb. – Te, Cigány, mit iszol?

 

–Adjon egy ásványvizet. De itt nyissa ki a szemem előtt – mondta a Cigánynak szólított harmadik férfi.

 

Sportcipőt és pálmafás bermudanadrágot viselt, felette New York feliratú kapucnis pulóvert, azon egy széldzsekit. Fején baseballsapka volt, amire egy sísapkát is húzott, úgy, hogy csak a baseballsapka sildje lógott ki a pamut alól. Szőkés szakálla és kék szeme volt. A legmagasabb férfi talpig feketében volt. A középső a legmagasabb testvérének tűnt, ő fekete szövetnadrágban, fekete ingben és olyan cipőben támasztotta a pultot, amit a deszkás kölykök hordanak. Negyven körül lehettek mindhárman.

 

–Te meg mit bámulsz? - kérdezte a középső férfi a pult végén ülő munkásruhás fiatalembertől.

 

–Semmit – mondta a férfi.

 

–De bámultál, bazdmeg.

 

–Nem.

 

–Ne hazudtolj meg, bazdmeg, mert lenyomom a könyved a torkodon.

 

A fiatal férfi megfogta a könyvét és elindult kifelé.

 

–Ott maradsz, bazdmeg.

 

A fiatal férfi visszaült.

 

A csapos lerakta az italokat. A legmagasabb lehajtotta a vodkát és pár kortyra megitta az üveg sör felét. A középső épp csak belekortyolt a Heinekenbe. A Cigánynak nevezett hozzá se nyúlt az ásványvizéhez. Bejött egy kisgyerek, csipszet vett és egy kétliteres kannásbort. A csapos kiszolgálta.

 

–Mondd meg apádnak, ne téged küldjön sötétedés után borért – mondta a kisgyereknek.

 

–Jó – mondta a gyerek. Egy hálós szatyorba tette a bort, kinyitotta a csipszet, és kiment az ajtón.

 

A három férfi szótlanul nézte.

 

–Fasza kis falu ez – mondta a legmagasabb a csaposnak - Hogy hívják?

 

–Nem tudja, hogy hívják? – kérdezte a csapos.

 

–Mucsakettő. Egy putri. Itt mindenki ismer mindenkit – mondta a középső.

 

–Na de, kérem.

 

–Egy mocskos büdös putri, tele állatokkal, akik basznak rá, hogyan kéne viselkedni. Gyere csak ide – mondta a legmagasabb.

 

–Mit akar? – a csapos a pult mellett üldögélő munkásruhásra nézett, mintha segítséget várna, de az újra a könyvébe temetkezett.

 

–Mozogj már te, buzi – mondta a legmagasabb a csaposnak. – Kezeket a pult fölé.

 

A csapos kijött, kezeit eltartva a pulttól.

 

A munkásruhás férfi letette a könyvet és a jelenetet bámulta.

 

–Keresünk egy házat – mondta a középső férfi.

 

–Maguk rendőrök?

 

–Hallod Cigány, azt kérdezi a köcsög, hogy rendőrök vagyunk-e? – a magas mély hangon röhögött. – Vigyázunk, hogy rend legyen a dolgok körül.

 

–Mire kérem?

 

–Az egyensúlyra. Aki balfasz, azt tarkón kell baszni. Na mozogj már bazdmeg.

 

A magas bement a pult mögé és elkezdte borogatni a poharakat.

 

–Mondd azt, hogy verekedés volt. Jöttek a cigányok és nem bírtak magukkal. Mondd ezt.

 

A középső odament a fiatal férfihez.

 

–Mit olvasol? – kérdezte.

 

–Semmit – mondta a férfi.

 

A középső megnézte a könyvet.

 

–Hemingwayt olvasol, bazdmeg? Értelmiségi vagy?

 

–Nem.

 

–Mi ez a putri, dik. Na, gyere te is. Állj a pult elé.

 

A csapos és a munkásruhás fiatalember a pult elé állt.

 

Szemben velük a középső, fekete inges férfi terpeszállásban nézte őket. A Cigánynak nevezett becsukta az ajtót és kirakta a zárva táblát. A magas a poharakat és az üvegeket borogatta a pult mögött.

 

–Keresünk egy házat, amiben egy nagy család lakik. Jó nagy család. – mondta a középső férfi.

 

–Sok ilyen van itt – mondta a csapos.

 

–Kezdelek unni, te vén fasz – mondta a pult mögül a magas feketeruhás. – Rafkósnak hiszed magad?

 

–Ennek a családját keressük. – a középső a telefonján egy képet mutatott a csaposnak és a munkásruhásnak. – Ismeritek ezt a patkányt?

 

–Ismerjük – mondta a munkásruhás.

 

–Hol lakik a családja?

 

–Minek az maguknak? - kérdezte a csapos.

 

–Volt egy barátunk errefele, aki most börtönben van – mondta a magas a pult mögül. Egy whiskysüveget nézegetett.

 

–Hat év. Fél lábon kibírja. Rá is fér – mondta a Cigány az ajtóból.

 

–Nem erről van szó. Hogy hány év, meg kibírja-e. Itt elvekről van szó. Beugrunk annak a patkánynak a családjához, aki felnyomta a barátunkat. Nem hallottál még családlátogatásról, te vén buzi? Mégse vagy annyira rafkós – mondta a magas.

 

–A családja nem tehet róla milyen lett a gyerek – mondta a csapos. – Az már el is költözött innen messzire.

 

–Ha mindenki elkezdené feldobni a másikat, összedőlne a világ – mondta a középső.

 

–Ezek az utcai drogos patkányok ilyenek. Elkapják őket és már dobnak is fel mindenkit, aki felettük van – mondta a Cigány.

 

–Meg kell nevelni. A családját is.

 

–Nem tanították meg neki, hogy árulkodni csúnya dolog. Mi ott a mocskos fővárosban nem szeretjük az ilyet.

 

A középső férfi elővett egy cigit és rágyújtott. A Cigánynak nevezett férfi egy tasakot vett elő a zsebéből. A kézfejére szórt egy kupac fehér port belőle. A kezét az orrához emelte és egyetlen szippantással felszívta.

 

–Ha elmentünk, te mit csinálnál? Rohannál egyből a disznókhoz? – kérdezte a magas a pult mögül.

 

–Hova kérem? – a csaposnak remegett a hangja.

 

–A rendőrökhöz, te fasz.

 

–Itt mindenki feldob mindenkit. Az egész pudvás falut fel kéne gyújtani. – mondta a középső.

 

–Meg a környéket.

 

–Az egész kurva országot.

 

A magas fekete hátulról fejbe vágta egy üveggel a csapost.

 

Kijött a pult elé és elkezdte rugdosni.

 

–Utálom az ilyen vén geciket.

 

Leköpte és elővett egy kést.

 

–Értetlenkedő vén buzi. Szereted a hegtetkót?

 

Az ájult csapos fölé hajolt és két vágást ejtett az arcára, mindkét oldalon, a szemétől a füléig.

 

–Ne szórakozz már ennyit, öcsém – mondta a középső a magasnak. – Menjünk és essünk túl rajta.

 

A három férfi most úgy nézett ki, mint három rajzfilmfigura.

 

–Hemingvéj, te velünk jössz. Kell egy idegenvezető.

 

A csapost megkötözték és begurították a pult mögé. Az utcán senki sem járt, csak a kutyák ugattak. Mind a négyen beszálltak a terepjáróba.

 

A házban égett a villany.

 

Nagy, befejezetlen családi ház volt, közel a falu széléhez.

 

–Ezután még vezethetek legalább három órát vissza – mondta a magas.

 

–Ne nyavalyogj, tudod jól, hogy ennyivel tartozunk – válaszolt a fekete inges.

 

–Hát ha nyakon kell baszni őket, akkor nyakon kell baszni – mondta magas és meghúzott egy vodkásüveget.

 

–Nem szeretem ezt – mondta a Cigány a hátsó ülésről.

 

–Tudom. De vannak szabályok. Régi szabályok. Ha most nincs gyomrod hozzá, maradj itt és vigyázz Hemingvéjre – mondta a magasabbik és kiszállt a kocsiból.

 

–Az én gyomromat ne féltsd.

 

–Túl sok szpídet tolsz. Vissza kéne venned. – mondta a feketeinges.

 

–Menjél. Menjetek már – mondta a Cigány.

 

A magas feketeruhás és a másik, aki a testvérének tűnt, a csomagtartóhoz ment. Aztán berúgták a kertkaput és elindultak ketten a ház felé.

 

Kubiszyn Viktor