Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Meggyes Viola: Unakit

Fotó: a szerző archívuma

Kereszt autója furcsa volt. Egy régi BMW, amiben nem működött a sebességmérő, az volt a csoda, hogy egyáltalán elindult. Attól tartottam, ha felnyitom a motorháztetőt, a motor helyett egy seprűt találok benne.

Bővebben ...
Költészet

Hegedüs Anna versei

Fotó: Tóth Anna

borkán leszek a sufniban / levesznek évente egyszer

Bővebben ...
Költészet

Martzy Réka: lányok

Fotó: Szűcs Anna Emília

darazsakra lépünk néha, / hogy sírhassunk, mert így láttuk

Bővebben ...
Próza

György Alida: Pű, pű, pű

Fotó: a szerző archívuma

Még a tavalyelőtti esés után figyeltem fel rá, hogy mindenki sokkal kedvesebb, ha bottal járok, úgyhogy már inkább le sem teszem. Ha meglátok valakit az utcán, rögtön görbítem a hátam. Olyankor megállnak, érdeklődnek a hogylétem felől. Én meg mondom nekik, hogy egyedül vagyok, nincs segítségem, derekam, hátam, lábam, kezem fáj, de lényeg, hogy egészség legyen.

Bővebben ...
+SZIF

Szita György visszatér: Török Lajos interjúja Győri Péterrel

A 96. Ünnepi Könyvhéten jelenik meg a Szépirodalmi Figyelő Alapítvány kiadásában Szita György nyolc kötetből álló bűnügyiregény-sorozatának első három darabja. A szerző neve a mai magyar krimiolvasók számára aligha ismerős. Azok viszont, akiknek a Kádár korszak népszerű irodalma valaha a látóterükbe került, talán emlékeznek arra, hogy Szitának az 1980-as évek végén két bűnügyi regénye is megjelent.

Bővebben ...
Csízió

Csízió - Bánki Benjámin: izommemória

 

Szerzőink értik a csíziót!

Öt költőt kértünk arra, hogy értelmezzék a csízió kifejezést. Eredetileg olyan naptárat jelentett, amely nemcsak az év rendjét, hanem jövendöléseket, álomfejtéseket is tartalmazott. Egyfajta kézikönyv volt az időhöz – hiedelmekkel, figyelmeztetésekkel, tanácsokkal. De hogyan értelmezhető ma ez a szó, amely valaha a rendet jelentette? Miképpen szólal meg most, amikor már nem tudjuk biztosan, mihez is rendelhetnénk?

Bővebben ...
Csízió

Csízió - Kazsimér Soma: Légzőnyílásaimon keresztül először kapok levegőt

 

Szerzőink értik a csíziót!

Öt költőt kértünk arra, hogy értelmezzék a csízió kifejezést. Eredetileg olyan naptárat jelentett, amely nemcsak az év rendjét, hanem jövendöléseket, álomfejtéseket is tartalmazott. Egyfajta kézikönyv volt az időhöz – hiedelmekkel, figyelmeztetésekkel, tanácsokkal. De hogyan értelmezhető ma ez a szó, amely valaha a rendet jelentette? Miképpen szólal meg most, amikor már nem tudjuk biztosan, mihez is rendelhetnénk?

Bővebben ...
Csízió

Csízió - Kupihár Rebeka: ünnepnapok

 

Szerzőink értik a csíziót!

Öt költőt kértünk arra, hogy értelmezzék a csízió kifejezést. Eredetileg olyan naptárat jelentett, amely nemcsak az év rendjét, hanem jövendöléseket, álomfejtéseket is tartalmazott. Egyfajta kézikönyv volt az időhöz – hiedelmekkel, figyelmeztetésekkel, tanácsokkal. De hogyan értelmezhető ma ez a szó, amely valaha a rendet jelentette? Miképpen szólal meg most, amikor már nem tudjuk biztosan, mihez is rendelhetnénk?

Bővebben ...
Csízió

Csízió - Korsós Gergő: Medúzanézegetés

Szerzőink értik a csíziót!

Öt költőt kértünk arra, hogy értelmezzék a csízió kifejezést. Eredetileg olyan naptárat jelentett, amely nemcsak az év rendjét, hanem jövendöléseket, álomfejtéseket is tartalmazott. Egyfajta kézikönyv volt az időhöz – hiedelmekkel, figyelmeztetésekkel, tanácsokkal. De hogyan értelmezhető ma ez a szó, amely valaha a rendet jelentette? Miképpen szólal meg most, amikor már nem tudjuk biztosan, mihez is rendelhetnénk?

Bővebben ...
Csízió

Csízió - Lukács Flóra: El a tengerhez

Szerzőink értik a csíziót!

Öt költőt kértünk arra, hogy értelmezzék a csízió kifejezést. Eredetileg olyan naptárat jelentett, amely nemcsak az év rendjét, hanem jövendöléseket, álomfejtéseket is tartalmazott. Egyfajta kézikönyv volt az időhöz – hiedelmekkel, figyelmeztetésekkel, tanácsokkal. De hogyan értelmezhető ma ez a szó, amely valaha a rendet jelentette? Miképpen szólal meg most, amikor már nem tudjuk biztosan, mihez is rendelhetnénk?

Bővebben ...
Próza

Vecsei Márton: Ide, vissza

Fotó: Nemes Eszter

A vízben több tucat fekete, úszósapkás fejet véltem felfedezni. De rendesen elkolombuszoztam! Még a végére sem jutottam amúgy logikussá váló gondolatmenetemnek, ami megválaszolná a kérdést, hogy mi a fenéért hordanak az emberek úszósapkát az óceánban, mikor rájöttem, hogy azok nem emberek. Hanem fókák.

Bővebben ...
Költészet

Áfra János: Áttörve hullámon, ködön

Fotó: Vigh Levente

Örökségem ezer éve / földből lassan kikeverve

Bővebben ...
Fotó: Orczy Rafael

Leállósáv

Ha megmondják, mi van a csatornával meg a gázzal, akkor is megvette volna a házat, ugyanennyiért. Jó, levonja a vételi árból az összeget, de bazmeg, megvette volna, így meg be kellett hajtani rajtuk utólag. Indokolatlan borostyánrugdalás következett, kapott a rozsdás ajtó is, végre kitárta.

I.

            Tolatva lehetett csak beállni, előtte elrugdalta az útból a borostyánt. Már vagy két éve ott laktak, megszokta, hogy az utcán parkol, most mégis be kellett állnia a garázsba, munkálatok folytak az utcán. Olyan indulat fogta el, ahogy a nyikorgó garázsajtóval szenvedett, mint közvetlen házvásárlás után, mikor összeállt a kép, hogy az a szerencsétlen faszfej meg a manipulatív ex-felesége hogy baszták át őt a válásuk farvizén.

            Ha megmondják, mi van a csatornával meg a gázzal, akkor is megvette volna a házat, ugyanennyiért. Jó, levonja a vételi árból az összeget, de bazmeg, megvette volna, így meg be kellett hajtani rajtuk utólag. Indokolatlan borostyánrugdalás következett, kapott a rozsdás ajtó is, végre kitárta.

            Az ajtó belső oldalára krétával írt valamit az előző lakó kisfia. Kibetűzte a beömlő fényben, arrébb gurított egy berohadt bojlert, apró, fonnyadt dísztökök gurultak elő valahonnan, átdöfte a krokszpapucs talpát egy rozsdás szög, épp megkarcolta a talpát.

            Most már volt elég hely a kocsinak, óvatosan manőverezett, a tükörbe se nézett, csak maga elé, mintha évek óta ezt a tolatást gyakorolta volna, slisszant a dohos garázsba, rekedt, igyekvő hangja volt az előző tulajnak, már megint múlt az indulat, leginkább a borostyánt sajnálta, az végképp nem tehetett arról, hogy ő két éve kissé át lett baszva.

Gáti György: Az őr, Kronstadt, 2014 70x100cm

A szöveget Gáti György: Az őr, Kronstadt, 2014 70x100cm című, fentebb látható fotográfiája inspirálta. Köszönjük Gáti Györgynek, hogy hozzájárult a fénykép közléséhez!

II.

            Látta, hogy jönnek a belső sávban, mégis belekezdett az előzésbe, a megengedett sebességhatárig gyorsult, már a seggében volt a másik, öreg Opel, idegesen cikázott mögötte, szokjad kicsit, faszba rohansz. Mikor végül elengedte, megnézte magának, kötekedésre termett homlokcsont, fáradt arc, nem nézett vissza rá, meredt előre, mellette csapott állú nő idegeskedett.

            Pár kilométerrel később beállt a sztráda, az opeles ott cikázott pár autóval előtte, sarokba szorított rágcsáló, valahogy kievickélt a leállósávba, ott megint gyorsulni kezdett, egy terepjáróval ütközött, az Opel az oldalára borult, a terepjáró vadrácsa behajlott. Kimásztak, míg a férfi a terepjáróssal vitatkozott, a csapott állú nő a szalagkorlátra görnyedt, egy munkáskisbusz állt meg mellettük, visszaborították az Opelt.

            Megszűnt a dugó, újra előzésben volt, kihangosította a hívást:

            – Vezetek, mondjad!

            – Bejöhetünk? Itt állunk a géppel! Ezzel egy perc alatt kikapjuk!

            – Kik vagytok? Hova akartok bejönni? Mit akartok kikapni!?

Sercegés, szétkapcsolt, a parkolóban nézte a telefonját, a számot sem írta ki.

Aznap este vagy hetekkel később ért haza, a járvány miatt alig lehetett közlekedni.   

            Otthon a kapu tárva, a sáros lánctalpnyom a hátsó kertbe vezetett, szétdúlva az ágyások, a drótkerítés kétfelé penderülve, és mint egy megmerevedett óriáspolip, ott feküdt a vaskos juhar tönkje az ágyásokon, az egyik gyökércsonkon szakadt kötélmaradvány. Megmozdítani se tudta a rönköt, címeres féltéglát ölelt a karvastagságú gyökér, rozsdás, vaskos fémdarabok a rönkbe nőve. A földet se nagyon lehetett belőle kipucolni, az összenőtt sitt-fém-gyökérmasszívumról lecsúszott az ásó, lepattant a csákány.

            Hagyta pár évig, a korhadástól csak könnyebb lesz, párhavonta megült a rönk mellett, lefűrészelte a száradt gyökereket, megtapogatta a taplógombákat, aztán újra megtapogatta, de azokat nem törte le. Most már meg lehetett mozdítani a rönköt, százlábú ficánkolt, néhány pincebogár futkorászott, egy pajor belassult mozdulattal fordult a hirtelen fény felé.

 

Borbáth Péter író, túravezető, főként Latin-Amerikába visz utakat, eddig két mesekönyve jelent meg Sündör és Niru: Sündör nyomában, Sündör és Niru: Együtt a Pörkeföldre. Legutóbbi fordítása: Afonso Cruz: Időtlen napló.