Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Hibrid – H. P. Lovecraft: Martin Webster, a rémlényvadász

A montázs Virgil Finlay Lovecraft grafikájából, a Villa Hadriana Kentaur Mozaikjából és KingOfEvilArt 'White Polypous Thing' című grafiákájából készült. (deviantart.com/KingOfEvilArt; life_art_n_death)

„Két különböző csoporthoz tartozó élőlény kereszteződéséből vagy keresztezésével létrejött, mindkét szülő genetikai tulajdonságát hordozó utód és ezeknek utódai.”

Bővebben ...
Költészet

Makó Ágnes versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Rajtad mi van? / Visszaírnál csak annyit, / hogy látod ezt?

Bővebben ...
Műfordítás

Peter Russell: Velence télen, Gittának Berlinben

Kollázs: SZIFONline

Édes burgonyát süt Sant’Angelo, / Skarlát rácson izzik a gesztenye.

Bővebben ...
Költészet

Hibrid – Tandori Dezső: Miért van inkább a Semmi, mint a majom?

„Két különböző csoporthoz tartozó élőlény kereszteződéséből vagy keresztezésével létrejött, mindkét szülő genetikai tulajdonságát hordozó utód és ezeknek utódai.”

Bővebben ...
Próza

Takács Nándor: A tetem

Fotó: Takács-Csomai Zsófia

Bezártam az ajtót, és visszamentem Jánoshoz. A borzot már kitette a földre. Ásni kezdtem. Nehezen adta magát az agyagos talaj. Olykor egy-két gyökeret is el kellett vágnom, de azért rövidesen elkészült a verem. János a talpával belökte a tetemet a gödörbe, aztán elkérte az ásót.

Bővebben ...
Költészet

Hibrid – François Villon: A rossz pénz balladája

Montázs: Petit Palais, musée des Beaux-arts de la Ville de Paris, 'White Polypous Thing' by deviantart.com/KingOfEvilArt; life_art_n_death

„Két különböző csoporthoz tartozó élőlény kereszteződéséből vagy keresztezésével létrejött, mindkét szülő genetikai tulajdonságát hordozó utód és ezeknek utódai.”[1]

Bővebben ...
Próza

Kovács Eleonóra: Fényerősség

Fotó: Váradi Sándor

Honnan érkezik a fény, amit érzékel a szemem, és látom azokat a faágakat is, amelyek a legmagasabban helyezkednek el, noha nem világít a hold, a zseblámpa, a villanykörte? Egyelőre nem tudom a választ. Éles kürtszó hallatszik. Távoli hangszóróból árad. Jelzi, hogy most ér véget a scsavija. A kutyák már nem figyelnek az éles hangra. Amikor először hallották, zavarta őket a magas hangsáv. Lehet, hogy egy vadászgép repült valahol, ezért hirdettek scsaviját.

Bővebben ...
Költészet

Závada Péter: Világos körülmények

Fotó: Máté Péter / Jelenkor

Kezünk közt eltévedt túrázók / utolsó életjelei egy térképen, melyet nem mi rajzoltunk, de rátaláltunk, / és most utólag felelősséggel tartozunk értük. 

Bővebben ...
Próza

Zsigmond Soma: Lars (részlet)

Fotó:

Az utóbbi időben leginkább egyedül megyek az erdőbe. De csak ősszel és télen. Tudniillik allergiás vagyok minden gazra. Tavasszal egyenesen gyűlölöm a természetet. Nem azért, mert tüsszentenem kell és bedugul az orrom, hanem azért, mert ilyenkor nem mehetek. Télen meztelenek a fák. Önmagukkal azonosak, nem takarja ki őket semmi.

Bővebben ...
Költészet

Kabdebon János versei

Fotó: A szerző archívuma.

Vágd ki a nyelvem, / Roppantsd pozdorja gerincem, / Hadd legyek lárva

Bővebben ...
Próza

Takács Nándor: Az ünnepek után

Fotó: Takács-Csomai Zsófia

Az úrnők és urak kocsikról szemlélték a fennforgást, a sunyi zsebtolvaj pedig épp egy gondolataiba merülő férfi nyomába eredt. A kép jobb alsó sarkában egy hosszú bajszú, fekete ruhás rendőr szemlézte a terepet… Akárhányszor beszélt róla, János minden alkalommal ugyanazokat a szereplőket nevezte meg kedvenceiként, és hosszan méltatta a festő kompozíciós technikáját.

Bővebben ...
Költészet

Szabolcsi Alexander versei

Fotó: Konkol Máté

A versbe bele kell halni, vagy mintha / ezt érezném, ezt tanultam volna valakitől, / férfiak négyszemközti beszéde, / hogy a vers egy csapóajtó, hátsóablak / amin ki és bemászni lehet csupán

Bővebben ...

A Szívnindzsa tanításai

J. Kovács Judit tükörinterjúja Acsai Rolanddal
Amikor szeretkezés után / Egymáson feküdtünk, / A szívem kopogtatni kezdett a mellkasodon, / És te beengedted.

Jin Kovács Judit: Mit éreztél, amikor a jinjeid, múzsáid sorában megérkezett a nagybetűs Jined? Tetszettek a szerelmes kötetek, amiket volt feleségednek, lányod édesanyjához írtál (Két ég satujában, Hajnali Kút). Legalább annyira, mint a jövőben megjelenő, egy éves szerelmi kapcsolatod által ihletett verses regényed, a Jin és Jang – a szív gravitációs mezeje. Ezekből a kötetekből megbizonyosodtam, hogy tudsz igazán, mélyen szeretni, és közben hű maradsz magadhoz. Előbb ismertem meg és lettem szerelmes a könyveidbe, mint téged és beléd. 9-én találkoztunk először. Pont egy hónapja vagyunk minden nap nászúton és van a gyerekeinkkel naponta karácsonyunk. És persze nálunk mindig esik a hó.

 

Jang Acsai Roland: Mivel én egy meglehetősen domináns jang vagyok, akikkel találkozom, automatikusan jinekké válnak. Aztán, hogy ki, milyen mértékben lesz az, az már nem tőlem függ. Veled az első töredékmásodpercben azt éreztem, hogy megtaláltam a jinemet. Viharos erővel megkezdődött közöttünk az áramlás. Mikor kiléptünk a Bluebirdből, tombolt a tavaszi szél. Aztán hazafelé kifújt belőlünk minden múltat a Lánchídon, és elkezdődött a jövőnk.

 

JKJ: Mi számodra a jin-jang szimbólum?

 

JAR: A jin és a jang két egymást kiegészítő erő. A kínai mitológiában először ez a két erő létezett, és az összeolvadásukból lett a világ összes többi jelensége, dolga, tárgya, lénye. Ez a két erő a világ két kiinduló, teremtő princípiuma. Az áramlás jelképe, a teremtésé, azé, hogy ha valami igazán jót akarsz alkotni, ha igazán teljesen akarod megélni az életedet, a pillanatot, ahhoz szükséged van egy párra, akivel egységet alkotsz, az ilyen összeolvadást nevezem én életnek. Vegyünk bennünket: két baromi nagy egó, de én az enyémet boldogan beáldozom, hogy ketten, közösen egy új minőséget hozzunk létre, ami már átlép az univerzálisba. De ez már nem is áldozat, mert boldogan teszem, mert ez nekem eufórikus örömet okoz. De ha áldozat, akkor is szép, sőt, akkor az igazán szép, mert boldogan hozom meg, és a Hagakure, a szamurájok kódexe szerint is csak az a szent, szép és jó tett, amit nem önös érdekből hozol.   

 

JKJ: Lehet-e úgy élni, mint egy regényben? Csinálhatsz-e az életedből egy verses regényt, egy haiku-kötetet? Összefonódhat-e teljesen élet és művészet? Én speciel így szeretnék élni.

 

JAR: Én csak így tudok. Úgy vagyok itt a földön, hogy nem egészen vagyok itt, és ettől vagyok itt igazán, a pillanatban, a jelenben, veled. Szeretem a kezemben tartani a gyeplőt, szeretem én írni a saját életem (haikukban, verses regényekben, versekben), és szeretem, ha az az élet költői, mesés. Más, mint a többi. Voltaképpen ez minden Útra vonatkozik. Legyetek hősök és hősnők!

 

JKJ: Mi számodra a bátorság?

 

JAR: Az, hogy leveted a legnagyobb béklyót, a félelmet, és többé nem ismered. Az, hogyha mégis valami baj ér, akkor nem csak elviseled, hanem örülsz neki, mosolyogva nézed, és örömmel veted magad neki a legyőzésének – aki ennyire elszánt, mindent meg tud valósítani az életben.

 

JKJ: Mi a szerelem?

 

JAR: Nem mi, hanem ki. Te.

 

JKJ: Szabad akarat vagy sors, ami meg van írva?

 

JAR: Pozitív és negatív erők változó forgása. De lehet őket irányítani is, tudniillik, hogy melyik domináljon a kettő közül. És ha ezt én irányítom, akkor ezt nevezzük szabad akaratnak.

 

JKJ: Mi számodra az ölelés?

 

JAR:   Amikor szeretkezés után
Egymáson feküdtünk,
A szívem kopogtatni kezdett a mellkasodon,
És te beengedted.

 

Amikor szeretkezés után
Egymáson feküdtünk,
A függöny mintáin hajladoztak
Az arany fák.

 

Amikor szeretkezés után
Egymáson feküdtünk,
Szempillád az arcomhoz ért,
Mint egy hópehely.

 

JKJ: Milyen az, amikor minden napod nászút?

 

JAR:   Ágyadba fekszünk
És felrázott hógömbökként
Havazni kezdünk.

 

JKJ: Hogyan tudtál már 10 éves korodtól szívnindzsa lenni? Hogyan tudtad túltenni magadat azon, hogy gyermekkori asztmád miatt rögtön az első három évben elvesztetted az ősbizalmat, hiszen hónapokat kellett miatta a szüleidtől távol, egy szanatóriumban töltened. A nehéz helyzetek sokakat egy életre sérültté tesznek. 

Én a szakmámnál fogva is naponta hirdetem az anyukáknak, hogy a testközelség a kisbabákkal alapvető, az érzelmi biztonság alapja. Minden további kapcsolatot meghatároz, az anyukával való lelki és testi kapcsolat.

Bár azt is tudom, hogy a halálközeli, vagy elszigetelt helyzetek idővel erővé kovácsolhatóak, ha sikerül belőlük talpra állni. A halál, aminek közelébe én csak felnőttfejjel, a válásomkor sodródtam, egy villámlás erejéig az én életemben is egy olyan mérce volt, ami azóta minden napomat bearanyozza. Örülök, hogy élek. Most legalább három dobócsillagot hajítottam feléd egyszerre. Mi volt a titkod már gyerekként is?

 

JAR: Az ember megszületik. És alapjában véve már el is dőlt, ki vagy mi lesz belőle. A szocializáció arra jó, hogy közben jól érezd magad, hogy visszajelzéseket kapj arról, hogy szeretnek. Az önismeret elengedhetetlen és 18 év felett az ember már saját sorsának kovácsa bármi is történjen az első három évben.

A szívnindzsaság az, hogy elszánt vagy, és pontosan tudod dobálni a szíved, az egyetlen dobócsillagodat. És hogy ne ragaszkodj ehhez a dobócsillaghoz. Hanem annak örülj, ha a másik boldogan fogadja, ha eltalálja. Szóval a lényeg a másik boldogsága.

 

 

 

(Az Új Forrás Online-ra készítettem J. Kovács Judittal egy interjút. Judit fogta és visszadobta nekem a kérdéseim dobócsillagait, hogy én is válaszoljak rájuk, és kiegészítette néhánnyal. Ez egy tükörinterjú második tükre. Acsai Roland)  

http://ujforras.hu/kerekitett-indianer/