arra gondolsz, most végre elfelejtheted / a halálba terelt nyárfák / gerincroppanásait, a vízbe / hajított lepkék összetapadt szárnyait, / hogy utoljára két éve júliusban / tudtál úgy nézni egy őzre, / hogy nem valakit láttál [vártál] benne

A két madárnak tolla hó, / voltak ők a nyárban is őszek. / Most október diója csörget, / és pocsolyából lesz a tó. // Az ágakon két őszapó.

Ha el is jön a végítélet, / a kárhozottak összerakhatják a környéket, / javíthatják a hibáikat.

bombatalálat Gyárvárosban / anyám arca télen a Visztula // a lövészárok alján / hegedül az óriás katona / a német harctéri pékségben / elkorhad a háború

körkörös mozdulatok, / megtört szívbe dinamit, szájba gyutacs, / benzin zselésedik a gyomrodban / itt a szerb határ mellett minden olcsó / telefonon rendelj egy nőt, mássz be a kamionba, ne vedd fel / az asszonyt

Tudja, hogy már nem / jár át nevetés minket, / csupán az előfeltételek / szövik a szívkoszorúér / falán csüngő szellőket.