A hangorgiától érzékcsalódásokat átélő utazókat vibráló bálnanyelvek forgatták a szájüreget betöltő, elnyújtott sikoltások elektromos huzalai között, miközben végtagjaik az érinthetetlenek táncát rángták a kezekkel és lábakkal zsúfolt térben.

A jövőmbe néztem a google street view-val. / Aztán sétáltam az utcában, ahol járni tanultam, / és meglátogattam a világítótornyot, / ahol tavaly nyáron együtt csodáltuk, / hogyan szökik távolsággá a magas.

a fal közöttük egy fémlap / belsejében ablak de / visszatükröződik / mégis tudja egy másik / néz vele szemközt hiába

Falra akasztasz egy tükröt, / megreped benne az arcod, / két féltekéd közé bekúszik / a vakság hernyótalpa.

Rajzszög nyomta lyuk, röptükben / szürke legyek, kint egy autó, / elvinni a három láda / vért, folytatni, úgy, mint eddig.

Kitátja száját, hogy felhangosítsa a gyerekkori / sötét megfélemlített zajait, a körös-körül vágtázó / sóvárgást, az elfojtott szuszogást a frissen / mosott paplanok hófehér, anyai őserdejében.