Hírlevél feliratkozás

Keresés

A hiábavalóságok könyve

Legszívesebben menekülnék innen, / el Tahitibe, Vénusz szigetére, / Hamletet játszhatnám Mirandolina / teátrumában, vagy Oidipusz királyt, / verseket írhatnék a többiekkel, / az én útvesztőiben kereshetném / magam

Bővebben ...

Pollágh Péter verse

elmondom, mások róla / mit meséltek, lököm neki / a kérdőjeleket, nem kutatom / szemét, csak mondom, hogy volt // egy kölyök, ki halálkának hívta. / Dörzsöli a kezét. Aztán kiböki: // Nem vagyok becenév, / de nincs harag

Bővebben ...

Csombor Rita versei

Vizes ruhaként hordalak. / Semmiben jöttél, és visellek, / mint félig nyitott bizalom a sebtapaszt.

Bővebben ...

Fotó: Iwona Nowacka

Deres Kornélia verse

Egy ideje azt remélem, oxigénpalackokat hoznak északról, / ahol sohasem olvad el a fehér, ahol végre arcunkra fagyhat / a huszonöt éve meghúzott mosoly. De csak maszkok érkeznek

Bővebben ...

Takács Zsuzsa versei

Komiszabb időket is / átvészeltem már, közölte Kafka állítólag. / Továbbá, hogy sosem hitt / annyira önmagában, mint akkor éppen, / negyvenhárom szeptemberében.

Bővebben ...

Nyerges Gábor Ádám verse

Mert azért, feltételezem, / milyen szép kis bohóság lehet / egy hiányodtól, mint teli lavórba / ejtett mosdószivacs, jóllakottan // elnehezülő szív mielőbb / megkönnyebbülni vágyása. / Ezt mondják úgy, azt hiszem, / nálam szűkszavúbb férfiak

Bővebben ...