Hírlevél feliratkozás

Keresés

Műfordítás

Luciana Ratto (f. Sokcsevits Judit Ráhel): Apu, melyikünket mentenéd meg?

Fotó: a szerző archívuma

Azt mondják, a második gyerekkel megduplázódik a szeretet, azt mondják, hogy ezt kell mondani az elsőszülötteknek, de most két kiskutyaszem könyörög, hogy őt válasszam, és hagyjam veszni a másikat.

Bővebben ...
Műfordítás

Andrei Dósa (f. Horváth Benji): Sok erő és egy csipetnyi gyöngédség

Fotó: Veronica Ștefăneț

Igyekszem a lehető legokésabban hozzáállni a nőkhöz, még ha nagyrészt nőgyűlölő és szexista klisék sorozatába csúszik is bele az agyam. Mindenféle disznó vicceken nőttem fel, amelyeknek a főszereplői Móricka és Bulă voltak. Gyakran éreztem kísértést, hogy mint a viccben Bulă, azt mondjam a barátnőimnek, tetszik, ahogy gondolkodsz.

Bővebben ...
Költészet

Holczer Dávid versei

Fotó: Szántó Bence Attila

Isten tudja mire képes / egy ember seprűvel a kezében

Bővebben ...
Próza

Baqais Dávid: nem lenne boldogabb

Fotó: James Herbert

és akkor se lenne boldogabb, ha aztán öt vesztes pályázat után elkezdene egy kocsmában pultozni, hogy leplezze az ismerősei előtt az örökölt transzgenerációs vagyonát, ami miatt folyamatos bűntudatot érez, de akkor se, ha megtudná, hogy a barátjának háromszor annyi van a takarékszámláján, mint neki, és ő még bűntudatot sem érez

Bővebben ...
Próza

Szeifert Natália: Kopognak

Fotó: a szerző archívuma

részlet a Hóember a Naprendszerben című regényből

Bővebben ...
Költészet

Zsigmond Soma versei

Fotó: Pénzes Johanna

Lépteid alatt felnyög a parketta, ablakot nyitsz, / a levegő idegen csípése nem ébreszt fel.

Bővebben ...
Költészet

Kollár Árpád versei

Fotó: Keller Ami

az almahéjon azt a pici, barna a foltot

Bővebben ...
Próza

Murányi Zita: Halálfélelem

Fotó: a szerző archívuma

A férfiaktól is ösztönösen tartok, képtelen vagyok nem hidegen viszonozni az érintést, ujjaimat egyedül a pusztulás mozgatja, amihez érek, tönkremegy, atomjaira hullik.

Bővebben ...
Próza

Lázár Bence András: Saldanha. Lisszabon. Kacsakagyló.

Fotó: a szerző archívuma

Azt mondják, Lisszabonban, a fehér városban, egészen máshogy megy le a nap. Legalábbis a portugálok ezt hiszik, és azon a csütörtöki délelőttön egy bizonyos Weisz Máté és egy bizonyos Perr Rebeka is ezt hitte.

Bővebben ...
Költészet

Benkő Imola Orsolya versei

Fotó: Szerdahelyi Mátyás

helyzet van a 10. C osztályban a kolléga / túl fiatal

Bővebben ...
Költészet

Saád Anna versei

Fotó: Sárközi Bence

de bennem ragadnak tanításaid / amik szerint élnem kéne

Bővebben ...
Költészet

Vincze Szabolcs versei

Fotó: Pavlovits Gitta

A Braille-írás panaszkodik / a hozzád érő kezekről

Bővebben ...
Fotó: Dallos István

Taizs Gergő versei

Temesd bőröm alá a titkaid, vénáimra vésd / a bűneid, aztán a zuhanás, koncentrikus / körökön át, holdak és bolygók szabásmintáiba. / Ahol meteorok lyukasztják az eget, / ott millió a villanás, de jórészt szemfény- / vesztés.


Észrevenni másokban
E.-nek

Elképzelem, ahogy utoljára elém állsz.
Válladon túlkoros vágyaiddal talán meglátod
mindennek a maga idejét: szupernóvák
fellobbanásának, mint alapozó mögött a bőrhibák.
Azután lemodelleznéd a testünk között áramló
oxigént, és nemcsak evolúciós értelemben tartanál
igényt a túlélésre, ha olykor rád törne a jelenlét
hirtelen tudatossága. Csendben figyelnélek, míg  
megértenéd végre, hogy annyiféleképpen tudok
semmit se mondani, így ha egyszer majd valamilyen
feloldozás mégis érkezik, bizonyosan meghallanád
nehezen besorolható lépteit. Mert nem ezt akarjuk
mind? Kopasz faágra lombot gondolni, észrevenni
másokban némán visszhangzó önmagunk.

Jórészt szemfény
E.-nek

Elvágták a nappal torkát, bíborhabot
hörög és fintorog, mielőtt kiég alóla
a tér. Ne félj, a sötétség másik oldalán
is hiányzik a fény, magányoddal nem vagy
egyedül. Emlékezz, az atomoknak nincs
története. Nincs magzatpóz, se rigor mortis.
Minden szervező elv és háttérzaj csupán.
Temesd bőröm alá a titkaid, vénáimra vésd
a bűneid, aztán a zuhanás, koncentrikus
körökön át, holdak és bolygók szabásmintáiba.
Ahol meteorok lyukasztják az eget,
ott millió a villanás, de jórészt szemfény-
vesztés. Keringési zavarokra utaló rögök
szilánkosítják az észlelést, hallójáratomba
ül a roskadás. Veszélyes repedések a keretbe
foglalt semmin. Leheleted higítsa éjjel
zajló véremet, míg szétterjed bennem
a túlélés vagy felejtés ismerős ösztöne.


Taizs Gergő 1984-ben született Tatabányán. Tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészettudományi karán végezte Piliscsabán. Újságíróként, kulturális programszervezőként és kommunikációs szakemberként dolgozott. Első kötete Utasok címmel 2019-ben látott napvilágot, második Üvegidő című kötete pedig 2021-ben jelent meg.