Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Oravecz Imre: Alkonynapló II. (részlet)

Fotó: Szilágyi Lenke

Az érsebész pangó vérű lábvisszerembe szúrja az injekciós tűt, és valami oldatot fecskendez bele, mialatt megosztja velem nemzethalál-vízióját. Az érfal a kezelés következtében begyullad, összetapad, és állítólag teljesen felszívódik. Hetente ismétli majd, mert több ilyen erem van. Kivéve, ha látomása hamarosan beigazolódik, mert akkor nincs értelme az egésznek.

Bővebben ...
Költészet

Purosz Leonidasz: Jóslat, átszállással

Fotó: A szerző archívuma

megjavítani vagy / megsemmisíteni vagy legalább / eltitkolni Gerda elől

Bővebben ...
Költészet

Jakab-Balogh Lilla versei

Fotó: Bánkövi Dorottya

A terapeutám szerint apakomplexus. / Apám szerint a terápia hülyeség

Bővebben ...
Műfordítás

Matteo Bussola (f. Sokcsevits Judit Ráhel): A rozmaringot nem bántja a tél

Fotó: a szerző archívuma

Nem engedheted meg magadnak azt a luxust, hogy minden kórházi esetet személyes ügyként kezelj. Az empátia mindig lesben áll, készen arra, hogy széttépjen.

Bővebben ...
Költészet

Zsolnai György: Nem elérhető

Fotó: Farkas Norbert / 24.hu

írásban maradt a mélység nyaggatása

Bővebben ...
Költészet

Lesitóth Csaba versei

Fotó: @orsiornot

ja csak a békególya / meghozza a kivasalt üres kendőt

Bővebben ...
Próza

Papp-Zakor Ilka: Kirándulás

Fotó: a szerző archívuma

A Kiss-család gesztusait lehetetlen volt viszonozni, tudták a módját, hogyan tromfoljanak rám, bármit is teszek. Életvitelszerűen voltak jók.

Bővebben ...
Próza

Milbacher Róbert: P/S avagy utóirat a költő titkos életéhez (részlet)

Fotó: a szerző archívuma

Csak Heydte látta a halottat, ő azonban életében nem ismerte Sándort, aki viszont az ő személyleírása alapján felismerni vélte, az nem látta a Heydte említette holttestet.

Bővebben ...
Próza

Sz. Szabó Ádám: A grízgaluska íze

Fotó: a szerző archívuma

Soha többet nem látta szüleit boldogan. Anyján állandó, ideges feszültség lett úrrá, mint aki arra számít, hogy minden pillanatban ráijeszthetnek, vagy bármelyik sarkon ott bujkálhat egy rabló. Apja épp ellenkezőleg, immár semmin nem tudta felizgatni magát. Mintha lelkének egy része már rég felröppent volna a földről, de teste továbbra is makacsul lehorgonyozta.

Bővebben ...
Fotó: Gyéresi Orsolya

Majláth Ákos versei

Van egy kövér kisfiú. Bennem ül. / Mint valami gyógyfürdőben. / Fürdőgatya, medenceszél, gombóc / fagyik, pokemonos törölköző. / Évek óta takargatja magát, eszik.


nagyobb ajándékot


anya azt mondta gyűjtsem össze a tejfogaim
úgy nagyobb ajándékot hoz a fogtündér
összegyűltek és ő ellopta őket
a párnám alól a saját ágyába vitte
és egy százforintos tiarát kapott
rászorult a fejére azóta se tudja levenni
akármikor ránézek tépkedni kezdem a hajam
anya fogait a nagyi lopta el
rászorult az ujjára a százforintos gyűrű
akárhányszor anya ránéz kaparni kezdi az ujjait
néha látom ahogy a körmeinél kipukkanak a
sárgáspiros sebek
mint a romlott paradicsomok
hányingerem lesz de én erős akarok lenni
visszatartani lenyelni nem nyúlni a hajamhoz
és amikor a kislányom fogai kihullanak
seprűt venni a kezembe és mint egy eltévedt
kövér galambot kikergetni a házból
a hülye tündért
a hülye kincseivel együtt


Büszkeség


piros csíkok az ajtófélfán
százharminckettő százharmincöt
minden héten mellé állítanak
hogy megnézzék nőttem-e
sok tejet iszom és sok esőben is állok
szóval sokat növök
behunyom a szemem vigyorgok
szeretem ahogy a filctoll vége
simogatja a hajamat
felkerül egy újabb piros csík
azt mondják büszkék rám
és én is büszke vagyok
és arra gondolok
életem végéig növök majd
akárhányszor esni kezd
kirohanok egy bögre tejjel
a piros csíkok elérik a plafont
aztán a villanyoszlopok
mellé kell majd álljak
és apa a tv-torony létráján mászik
és olyan büszke lesz rám
elfelejti hogy fél a magasban

Apránként

Van egy kövér kisfiú. Bennem ül.
Mint valami gyógyfürdőben.
Fürdőgatya, medenceszél, gombóc
fagyik, pokemonos törölköző.
Évek óta takargatja magát, eszik.
A tutti-frutti lassan végigfolyik az
állán. Érzi, ahogyan a törölköző
zsugorodik körülötte.
Igazgatja a textilt, közben
idegesen forgatja a fejét,
akár a ragadozó madarakat
sejtő rágcsálók.

Fáj nekem ez a kövér kisfiú.
Görcsöl a gyomrom tőle.
Abban bízom, hogy eltűnik
róla a törölköző,
aztán elolvad a fagyi,
aztán elolvad a kisfiú.
Sistereg a cukros
zsír a medence szélén.
Elpárolog, és én apránként
kilélegzem magamból.
Mint a klórszagot
egy nyugdíjazott úszómester.




Majláth Ákos 1996-ban született Nyíregyházán. Egy kicsi faluban, Apagyon nevelkedett. Jelenleg gyermekpszichológusként dolgozik Budapesten.  Verseit és novelláit közölte a Hévíz, a Vörös Postakocsi, a Helikon és a Rost. Kedvenc állatai a teknősök. Tagja a Fiatal Írók Szövetségének.