Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Farkas Arnold Levente: teketória

Fotó: A szerző archívuma

mint / teketória nélküli szóban / a méla igazság

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Korda Bonifác: A nagy fölemelkedés

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Tímea Sipos (f. Bori Ági): Öklökkel teli gyomor II.

Fotó: a szerző archívuma

Ha apám tudta, hogyan kell enni, akkor anyám azt tudja, hogyan kell koplalni. Egész gyerekkoromban vagy koplalt, vagy folyékony diétán volt, miközben apám zabált és dohányzott és énekelt és ivott.

Bővebben ...
Műfordítás

Tímea Sipos (f. Bori Ági): Öklökkel teli gyomor I.

Fotó: a szerző archívuma

Amit nem merek elmondani anyámnak az az, hogy ez nem egy egyszerű húgyúti fertőzés. Apám családjában van egy széles körben elterjedt hiedelem, miszerint a szellemek lábtól felfelé hatolnak be egy nő testébe.

Bővebben ...
Költészet

Bodor Eszter Hanna: lebegő

Fotó: Török Levente

sodrást ami elmossa / az elhordozott erőszakot

Bővebben ...
Próza

Kiszely Márk: Kapcsolati tőke

Fotó: a szerző archívuma

Volt ez a csajom Debrecenben. Cseresznyével egyensúlyozott az ajkán, a szemében gurámikat nevelt. Tubás volt, vagy tenorkürtös, nem tudom már, a rézfúvósok között ült, a rendezői balon. Ha a nevén szólítottam, nem figyelt oda. Ha hatszögbe rendeztem a díszköveket a teste körül, magához tért.

Bővebben ...
Költészet

Rostás Mihály versei

hogyha kezembe foghatnék / egy maréknyi időt

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Bartók Imre: 1939. szeptember 23.

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Krumponyász-univerzum (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

Róbert bal szeme az óramutató járása szerint, jobb szeme azzal ellentétesen forgott egyre gyorsabban, majd teljes testében rázkódni kezdett, a földre huppant, és nem mozdult többé. A feje sistergett és füstölt.

Bővebben ...
Költészet

Halmosi Sándor versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Kabátujjukban több élet volt, / mint az Egyesült Nemzetekben ma

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Veszprémi Szilveszter: Vers, amelyben a költő megint csak hisztikézik, nincs semmi látnivaló benne

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Gabriela Adameșteanu (f. Száva Csanád): A zebrán

Fotó: a szerző archívuma

Kissé félrenyomtad az embereket, szinte lökdösődés nélkül, mégis makacsul, ahogy a te korodra hál’Isten megtanultad. Képes vagy helyet csinálni magadnak közöttük. Diszkréten csináltad, a kíváncsiság nem kínzó betegség, nem alapösztön, nem kell könyökölni miatta.

Bővebben ...
Fotó: Székelyhidi Zsolt, Petőfi Irodalmi Múzeum

Vass Tibor verse

Gyereket szül rákosan, / rákkor és apálykor, / dagálykor, // nem ragály a kór, / parókája / pár rákja tükre, / áttétes / ár-tükre, apály-tükre, / dagályszürke.


A Szenti-medencében hallottam

Kemó

Berekfürdőn egy medencét egymás közt nyuggernek hívunk, sokan kacskaringósként is emlegetik; én Szenti-medencének is nevezem, az idén tíz éve elhunyt Szenti Ernő emlékére, akivel 2002-ben, első ottjártamkor, a Berekfürdői Írótáborban (ma Berekfürdői Körmendi Lajos Írótábor) szobatársak voltunk. Sok a lengyelül beszélő a Szenti-medencében is, nem véletlenül lehet több helyütt kiírva nyelvükön is, hogy mit szabad, meg mit nem, mi ajánlott, mik az összetételek. Egy alkalommal egy lengyel csapat vagy egy csapat lengyel a Kemó (Chemia, 2015) című, Bartosz Prokopowicz által rendezett (és részben írt) filmdrámát emlegette. Csapata után néztem, beszélgetésükbe imígyen szólok bele.  


A nő teljesebb a Holdnál,
árkor és apálykor
szín-szívre és szín-észre képes hatni,

bárhol, bármikor
képes túlélni mindent. Nem színlel.

Gyereket szül rákosan,
rákkor és apálykor,
dagálykor,

nem ragály a kór,
parókája
pár rákja tükre,
áttétes
ár-tükre, apály-tükre,
dagályszürke.

Dagály-szűkre
méri idejét,
a hátralévőt,
színt szül rákosan mégis,
és színt nevel,

aztán parókája
gyerekjáték lesz,

színültig félhold, telihold,
félholt, teliholt.

A nő a Napnál teljesebb,
napkitöréskor
szájra és szóra képes hatni,

a férfi sehol, semmikor
nem érti ereit,
neveletlen erejét.

Hogy mi folyik le benne akkor,
hogy mi folyik el,
magzatvíz vagy a víz maga
a szín-vázból,

nevetlen por és nevetlen hamu,
Hold és Nap,
paróka és a túlélő férfi,
a gyermek,
a jólnevelt áttétek,
a sugárzó élet,

mindhalálig erő,
kimért idő,
kimart ítélet.

A nő a Hold, a nő a Nap, a nő az erő,
a földrengés szaga,
anya aranyhaja,

az élet paróka,
vendéghaj-szín,
pótolhatatlan hullása
a sötétnek,
hallása világnak, a múlhatatlannak.

A nő az erő,
a túlélés
maga,
a férfi csak ámul,
színleg Napja lenne,
Holdja,
de képtelen fölfogni,
hogy ár után dagály,
vagy fordítva
netán,

az apályig el se jut,
se Hold, se Nap, se csillagok,
csak a nő,
csak a nő ragyog,

a gyermek,
és játéka, a paróka,

a felszín nyugodt,  
akár földben a halál-illatok.

A terápiában nem az fáj,
hogy megfelelő színű, anyagú
parókát találjon a hölgy,

egy idő után talál,

a terápiában az fáj,
hogy nem tudni pontosan,
meddig használhatja,

csak azt, hogy nem sokáig már.

Élethosszig ugyan,
de az fáj,
hogy a hossz belátható,
tudható,

el lehet dönteni előre,
ki dobja ki a parókát,
és azt is, hogyan:

a munka ezen részével
megbízott
mibe csomagolja,
és a szelektív gyűjtőbe tegye-e,

milyen hulladékkal együtt
célszerű kivinni a házból.


Vass Tibor költő, képzőművész, 1968-ban született Miskolcon. A Spanyolnátha művészeti folyóirat alapító főszerkesztője, a Magyar Küldeményművészeti Társaság alapító elnöke. Alapító tagja a Magyar Írószövetség Avantgárd Szakosztálya Bohár András Körének, a Magyar Elektrográfiai Társaságnak, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Szépíró Tagozatának. 2021-ben a hernádkaki Vidám Páva – Tompa Mihály Kultúrkert és Alkotóház alapítója. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Kapos Art Képző- és Iparművészeti Egyesületnek, a Szépírók Társaságának, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportjának. A Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja. 1989-ben Nyíregyházán tanító-népművelés szakon diplomázott. Kassák-díjas (1995), Szabó Lőrinc-díjas (2003), József Attila-díjas (2009). 2019-ben a Tokaji Írótábor Hordó-díját kapta. 1995-ben elnyerte a Közép-Kelet-Európai Képeslap nemzetközi mail art kiállítás fődíját, 2002-ben a XXI. Országos Grafikai Biennálé közönségdíját, elismeréseket kapott a Miskolci Térli Tárlaton (2005), a Matricák Kisméretű Elektrográfiák Nemzetközi Kiállításán. Az utóbbi években Budapesten, Nagyváradon, Szekszárdon, Sárospatakon, Miskolcon, Berekfürdőn mutatkozott be önálló kiállításokon. Legutóbb díjazták a Magyar Alkotóművészeti NKft. Ady-pályázatán, a Wekerle Grafikai Pályázaton. Legutóbbi kötetei: El, Kondor, pláza (versek, elektrográfiák, 2018); Két sem közt (versek, elektrográfiák, 2020); antológiaközlései: Az utolsó indiánkönyv, Petőfi Irodalmi Múzeum, 2021; Kik vagytok?, esszék portréfotókról, Műcsarnok, 2021; Mesék a dombról, Avasi Borút Egyesület, 2021; AZ10, a tízéves Ambroozia folyóirat antológiája, Győr, 2021; „Átfénylik rajtuk”, Mészöly Miklós 100. születésnapjára, Kalligram, 2021. Róla szóló irodalom: Szalai Zsolt: Sem.rendszer – a nyelv színe-változása Vass Tibor költészetében (kismonográfia, Parnasszus, 2018).