Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Sándor Anna Viola: Nem beszélünk soha

Fotó: a szerző archívuma

Az apja akkoriban éjjelente a fülembe duruzsolt, ne is álmodjak róla, sose fogom megtudni a titkát. Erősen hozzábújtam, ő átölelt, az apja érintését éreztem a bőrömön, a horkolása, a szemébe lógó haja, a karja, a szorítása mind az apjáé volt.

Bővebben ...
Műfordítás

Giulia Caminito (f. Sokcsevits Judit Ráhel): Bársonylány

Fotó: Andrea Ottaviani

Vito úgy hitte, elkapott valami betegséget. Nem talált más észszerű magyarázatot arra, miért ébredt úgy egyik napról a másikra, hogy nem megy neki a verselés. Az ihlet, a ritmus, a szavak, az ötletek hiánya gyötrő volt, elméjének csendje pedig határtalan.

Bővebben ...
Költészet

Szamosvári Bence: bálnacet expressz

Fotó: Kiss A. Kriszta

bokáig letolja két és fél autóbusznyi / ámbráscet-jelmezét

Bővebben ...
Próza

Szilveszter Andrea: Láncszemek

Fotó: a szerző archívuma

Nagyanyám keze a spájzban pakolászik éppen, amikor anyám szeme megpillant egy üvegvázát. Semmit sem értek.

Bővebben ...
Költészet

Vass Alexandra versei

Fotó: A szerző archívuma

azonos távolságra veri / a szögeket / a pajta deszkáiba

Bővebben ...
Próza

Kónya Sándor: Dagadék

Fotó: Kónya Tamás

Érzem a levegőben a zizegését, a nyugtalanságát, rám is átragad. Régen is így volt, de most tudom, tartanom kell magam. Folyamatosan járnak az ujjai és beszél. Arról az estéről beszél, elmondja az egészet.

Bővebben ...
Költészet

Nagy Izabella versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Egyedül él, mondta, nem kacsintott.

Bővebben ...
Költészet

Németh Gábor Dávid versei

Fotó: Szulovszky Mária

Hallom, hogy üvölt elhagyatottságában az óceán.

Bővebben ...
Próza

Gáspár Sára: András megértő figyelme

Fotó: Som Balázs

Már jónéhány hete beszélgettünk, amikor András minden előjel nélkül eltűnt. Nem reagált az üzeneteimre, meg se nyitotta őket. Csak miatta tettem ki melankolikus tájképeket, egyikre sem reagált, én pedig rettegtem attól, hogy rájött, ez nem is én vagyok, pedig én vagyok, de lehet, hogy nem úgy, ahogy ő gondolja, és lehet, hogy megérezte, hogy jobban érdekelnek a csillogós harisnyák és a részeg flörtölések, mint József Attila.

Bővebben ...
Fotó: Zimmermann Ferenc

Schneider Éva versei

bombatalálat Gyárvárosban / anyám arca télen a Visztula // a lövészárok alján / hegedül az óriás katona / a német harctéri pékségben / elkorhad a háború


Gőz, sámli, puskapor

Schneider József

borostás vályúban
egy karéj légben
fiastyúknyi ég alatt
etesd a lovakat

résnyire nyílt ajtó
kérges talpak

gőz

ükapám a folyóban
tisztán hal meg

borostás vályú felett
Fagyhozó csillag
megtalálja kedvesét
a föld alatt

 

Schneider János

ej ács hinned sor
-végi jelzőkben nem kell
táncolsz
seprűvel kettőzve

résnyire nyílt ajtó
kérges kezek

sámli

dédapám a fényképen
vidáman hal meg

ej ács hej
kettőst táncol a seprűvel
a konyha kellős közepén

 

Schneider Márton

lóháton érkezik
a te őrszázadod
halálba távozik

puha kezek
puskapor

résnyire nyílt ajtó

nagyapám a háborúban
méltósággal hal meg

lóháton érkezik
mentéje zöld
apámat tartja karján

 

1944


mérhetetlen épülettömegben
omlik vörös hajam a hóra
bombatalálat Gyárvárosban
anyám arca télen a Visztula

a lövészárok alján
hegedül az óriás katona
a német harctéri pékségben
elkorhad a háború

villámkék ingedet levetve
lépsz a fertőtlenítő kamrába
derékig gázolsz a Dnyeperbe
istenhozzád sem hallik

 

Schneider Éva (Győr, 1987) költő, vízépítőmérnök. Jelenleg Győrben él. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végzett. 2016 óta jelennek meg versei, többek között a Műút, Tiszatáj, Műhely, Ambroozia folyóiratokban.