Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Sebestyén Ádám versei

Fotó: Sebestyén Anna

Kikötőink, / a fagyizók, földszinti üzletek sorra bezártak

Bővebben ...
Próza

Sarnyai Benedek: zájed

Fotó: a szerző archívuma

Amíg helyet keresek az érkezési csarnokban, azon tűnődöm, hogy hívják Anna szüleit. Két éve vagyunk együtt, még egyszer sem találkoztam velük. Ismerem az arcukat, annyiszor láttam a profilképüket, hogy a Jóisten is beleunhatott a számolásba. De hogy hívják őket?

Bővebben ...
Próza

Nagy Olivér Ábel rövidprózái

Fotó: a szerző archívuma

azt hogy minden talalkozas semmilyen

nem csinalunk semmit

a beszelgetesek is csak ures fecsegesek

Bővebben ...
Próza

Sándor Anna Viola: Nem beszélünk soha

Fotó: a szerző archívuma

Az apja akkoriban éjjelente a fülembe duruzsolt, ne is álmodjak róla, sose fogom megtudni a titkát. Erősen hozzábújtam, ő átölelt, az apja érintését éreztem a bőrömön, a horkolása, a szemébe lógó haja, a karja, a szorítása mind az apjáé volt.

Bővebben ...
Műfordítás

Giulia Caminito (f. Sokcsevits Judit Ráhel): Bársonylány

Fotó: Andrea Ottaviani

Vito úgy hitte, elkapott valami betegséget. Nem talált más észszerű magyarázatot arra, miért ébredt úgy egyik napról a másikra, hogy nem megy neki a verselés. Az ihlet, a ritmus, a szavak, az ötletek hiánya gyötrő volt, elméjének csendje pedig határtalan.

Bővebben ...
Költészet

Szamosvári Bence: bálnacet expressz

Fotó: Kiss A. Kriszta

bokáig letolja két és fél autóbusznyi / ámbráscet-jelmezét

Bővebben ...
Fotó: Zimmermann Ferenc

Schneider Éva versei

bombatalálat Gyárvárosban / anyám arca télen a Visztula // a lövészárok alján / hegedül az óriás katona / a német harctéri pékségben / elkorhad a háború


Gőz, sámli, puskapor

Schneider József

borostás vályúban
egy karéj légben
fiastyúknyi ég alatt
etesd a lovakat

résnyire nyílt ajtó
kérges talpak

gőz

ükapám a folyóban
tisztán hal meg

borostás vályú felett
Fagyhozó csillag
megtalálja kedvesét
a föld alatt

 

Schneider János

ej ács hinned sor
-végi jelzőkben nem kell
táncolsz
seprűvel kettőzve

résnyire nyílt ajtó
kérges kezek

sámli

dédapám a fényképen
vidáman hal meg

ej ács hej
kettőst táncol a seprűvel
a konyha kellős közepén

 

Schneider Márton

lóháton érkezik
a te őrszázadod
halálba távozik

puha kezek
puskapor

résnyire nyílt ajtó

nagyapám a háborúban
méltósággal hal meg

lóháton érkezik
mentéje zöld
apámat tartja karján

 

1944


mérhetetlen épülettömegben
omlik vörös hajam a hóra
bombatalálat Gyárvárosban
anyám arca télen a Visztula

a lövészárok alján
hegedül az óriás katona
a német harctéri pékségben
elkorhad a háború

villámkék ingedet levetve
lépsz a fertőtlenítő kamrába
derékig gázolsz a Dnyeperbe
istenhozzád sem hallik

 

Schneider Éva (Győr, 1987) költő, vízépítőmérnök. Jelenleg Győrben él. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végzett. 2016 óta jelennek meg versei, többek között a Műút, Tiszatáj, Műhely, Ambroozia folyóiratokban.