Hírlevél feliratkozás

Keresés

Műfordítás

Christianne Goodwin (f. Princes Beáta): Nagymamavers

Fotó: Félegyházi-Vigh Tamás

De hogy hibáztatnám őket? / Rémes ennek a versnek / az akusztikája

Bővebben ...
Próza

Kovács Adél Jenifer: Ködöt lélegzek (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

felemelem a bal lábamat, hogy kilépjek a bugyiból, megtántorodok, de nem esek el. a vizes talpamra homokos föld tapadt. mint a fogfájás, ahogy az idegen át egyenesen az állkapocsba, az egész arcba, az egész fejbe hasít, úgy villódznak előttem a képek.

Bővebben ...
Folyó/irat/mentés

Kádár Fruzsina: Pályakezdés mesterfokon – 2025 szeptember-októberi lapszemle

Montázs: SZIFONline

A-tól Z-ig irodalmi folyóiratot nem sokszor böngész végig az ember, akkor sem, ha vérbeli bölcsész. Szomorú felismerés, letagadni aligha lehet, esetleg rendszeres Írók Boltjába járással kompenzálni. Egy vers, próza, esetleg tanulmány kedvéért képes vagyok egész lapszámok megvételére, hogy aztán időhiányt meg egyéb kifogásokat mormolva nagy eséllyel többet feléjük se nézzek. Pedig jó elmerülni egy-egy szerkesztői koncepció mikrokozmoszában, tüzetesen átrágni magam a különféle tematikus blokkokon, nyomdafriss megjelenéseken, sehol máshol fel nem lelhető szakmunkákon. Le kell lassulni kicsit, hogy élvezni lehessen a papíralapú folyóiratok világát – a lapszemléhez válogatva is valahol ezt az érzést igyekeztem nyakon csípni.

Bővebben ...
Költészet

Gyetvai Balázs: Lerakódás

Fotó: A szerző archívuma

a zuhany alatt / átfolyik lassan a jelenbe

Bővebben ...
Költészet

Ormay Lili Zsófia: Hegyek

Fotó: Pauline Villain

borostádon naplemente / szád sarkában fűvel benőtt út

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Endrey-Nagy Ágoston: Magyarázat

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Raphael Dagold versei (f. Murányi Zita)

https://www.raphaeldagold.com/

Amikor a fekete kis kecske vére lefolyik / a vágóhíd padlóján a parasztház mögött

Bővebben ...
Próza

Varga László Edgár: Iepuraș Béla

Fotó: Szentes Zágon

Csak az általános idő múlásával vált lassan nyilvánvalóvá, hogy az ő, a Iepuraș Béla ideje nem múlik többé. Nem gyűltek például tovább a szeme sarkában a szarkalábak. Ha hetekig nem mosta meg, akkor sem zsírosodott a haja, sőt nem is nőtt. Nem nőtt a körme sem, de ami igazán meglepte: nem nőttek többé a metszőfogai.

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Kiss Lóránt: Hasítás

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Silvia Avallone (f. Sokcsevits Judit Ráhel): A keményszívű II.

Fotó: Giovanni Previdi

A Corso Italián hömpölygött a tömeg. A bárok neonfényei és a lampionok, a folyamatos, nagyhangú lárma, a fagyi-, ostya- és pizzaillat ébren tartotta a várost. Az izzadt turisták egymásra torlódtak, mindenki a Bovio térre igyekezett, hogy le ne maradjon a tűzijátékról. A türelmetlen sokaság elbágyasztott, elringatott. Hagytam magam sodorni.

Bővebben ...
Műfordítás

Silvia Avallone (f. Sokcsevits Judit Ráhel): A keményszívű I.

Fotó: Giovanni Previdi

Folyamatosan beszéltünk, mégsem mondtunk semmit: csak a test számított, a magnetikus vonzású. Csiklandozásokból, ingerlésekből állt a nyelvünk, térdek és könyökök összekoccanásából. A kabócák ciripelése az ágak alkotta boltívből fülsértő volt, de csak növelte az érzést: itt akarunk maradni, ahol olyan erősen dübörög az élet, hogy az már súrolja a halhatatlanságot.

Bővebben ...

João Rasteiro versei

Egy örökkévalóság kell ahhoz, hogy a fény visszataláljon ahhoz, akit még a vissza-visszahúzódó ködben koronáztak meg.

Acrónimo

7.

Túlélte, hogy megfertőzze a tisztaság végzetes illúzióját, hogy megszilárdítsa a tékozló fénybeültetést, és hogy bizonyosságot tegyen a fújtatók leheletéről, hogy ez nem varázslat volt a csoda kovácsműhelyében és annak üllőjén, hogy minden lény eltávozott tőle, és a férgek gőgjében tékozló kölykök rikoltozzák kimondhatatlan titkát (az ember teljes vakságban forog, és a test ágyékáról szóló nyamvadt és ártatlan dalával a parabolák gonoszáról tanúskodik). És minél több a gyomorforgató szó, annál vastagabb a hús, az egek, a boldogság pikkelyei, a gerinc tudása, perverz határozatlanságának esetlegessége, az utazásvágy lejegyzése biztosítékként a túláradó mozgásban. Egy örökkévalóság kell ahhoz, hogy a fény visszataláljon ahhoz, akit még a vissza-visszahúzódó ködben koronáztak meg.

 

 

A költő evangéliuma – III. A föld törvénye

 

Mondá a költő: ha vannak olyan versek, ‘mik lángra lobbantanak titeket, kezeskednek értetek: lássátok, a törvényt, ‘mi a földben van, és ‘miért minden leprás alászáll majd. Ha gondoskodnak rólatok: ez az ige és ezért a háborodottak is alászállnak majd. Ám a törvény az ő hitükben és a hitetlenségükben lakozik. Ha majd elfogadjátok, akkor lesztek ti is elfogadva, és meglátjátok, hogy egy lángoló vers követői vagytok. Ám ha nem fogadjátok el, akkor mély bánatú tudatlanságban maradtok, ti lesztek a sötét tudatlanság: "mikor a szűzi csillagok már / lehúnyják fáradt szemük: a sírodon hálót szőve pók jár / s ott kölykezik a vipera."

 

(az idézet Szabó Lőrinc fordítása)

 

 

João Rasteiro (1965), coimbra-i születésű, portugál költő, esszéíró és fordító. Első verseskötete a kétezres évek elején jelent meg, azóta több mint tíz önálló kötetet publikált. Fordítóként elsősorban spanyol nyelvű költészetet ültet át portugálra (Harold Alvarado Tenorio, Miro Villar, Juan Carlos García Hoyuelos, Antonio Colinas). A Kolumbiában, 2009-ben megjelentetett „A mai portugál költészet” című antológia szövegcorpusának válogatója és szerkesztője, munkásságát számos nemzetközi és portugál irodalmi díjjal ismerték el, versei angol, spanyol, katalán, olasz, francia, cseh és japán fordításban is megjelentek. 2015-ben legnagyobb örömére és megkönnyebbülésére még mindig nem érzi magát költőnek.

 

Gál Soma 1992-ben született. Író. Első kötete a FISz-nél van előkészületben Sármesék munkacímmel. Jelenleg az ELTE-BTK romanisztika-portugál szakos hallgatója. Az Apokrif folyóirat prózarovatának szerkesztője.