Hírlevél feliratkozás

Keresés

Műfordítás

Silvia Avallone (f. Sokcsevits Judit Ráhel): A keményszívű II.

Fotó: Giovanni Previdi

A Corso Italián hömpölygött a tömeg. A bárok neonfényei és a lampionok, a folyamatos, nagyhangú lárma, a fagyi-, ostya- és pizzaillat ébren tartotta a várost. Az izzadt turisták egymásra torlódtak, mindenki a Bovio térre igyekezett, hogy le ne maradjon a tűzijátékról. A türelmetlen sokaság elbágyasztott, elringatott. Hagytam magam sodorni.

Bővebben ...
Műfordítás

Silvia Avallone (f. Sokcsevits Judit Ráhel): A keményszívű I.

Fotó: Giovanni Previdi

Folyamatosan beszéltünk, mégsem mondtunk semmit: csak a test számított, a magnetikus vonzású. Csiklandozásokból, ingerlésekből állt a nyelvünk, térdek és könyökök összekoccanásából. A kabócák ciripelése az ágak alkotta boltívből fülsértő volt, de csak növelte az érzést: itt akarunk maradni, ahol olyan erősen dübörög az élet, hogy az már súrolja a halhatatlanságot.

Bővebben ...
Próza

Tóth Vivien: Elefántsimogató (regényrészlet)

Fotó: Szokodi Bea

A többiekkel gyógyszerosztásnál koccintunk az újévre egy pohár vízzel. Még utoljára kinézek az utcára, ahonnan egyre több dudaszó szűrődik be.

Bővebben ...
Költészet

Vida Kamilla versei

Fotós: Sivák Zsófia

mindegy: a sznobokat az első könyvemben már úgyis elijesztettem!

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Ferencz Mónika: Hiszti

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Költészet

Taizs Gergő versei

Fotó: Pápai Zoltán

A cilinderben üregedő nyúl / orrcimpáján a tenger habjai

 

A fénykörön túl

A takarás roppant rendszerében
az emberek úgy változnak,
hogy elfelejtenek szólni róla.
Engem arra szánt az Úr,
hogy vágyni tanuljak,
de sosem tanított meg
jól feledni.
Határozott bizonytalansággal,
szó- és számkivetettségben,
a hallgatás szemhéjnyi zsákutcájában
sosem leszek igazán
egymagam,
fogadkozom,
és lehugyozom a gyanútlan csillagokat.

 

Paphos nélküled

Nyikorog a reggel, a kertkapu, a hintaszék –
minden határos valamivel.
Aztán az ellobbanó felhők.
Az anyag szenvedő szerkezete.
A cilinderben üregedő nyúl
orrcimpáján a tenger habjai.
De mi okozza a bolygók táncát,
az aritmiát a harangszóban,
amikor félrevered szívemet?

 

Taizs Gergő 1984-ben született Tatabányán. Verset ír.
 
Költészet

Farkas Arnold Levente: teketória

Fotó: A szerző archívuma

mint / teketória nélküli szóban / a méla igazság

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Korda Bonifác: A nagy fölemelkedés

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Tímea Sipos (f. Bori Ági): Öklökkel teli gyomor II.

Fotó: a szerző archívuma

Ha apám tudta, hogyan kell enni, akkor anyám azt tudja, hogyan kell koplalni. Egész gyerekkoromban vagy koplalt, vagy folyékony diétán volt, miközben apám zabált és dohányzott és énekelt és ivott.

Bővebben ...
Műfordítás

Tímea Sipos (f. Bori Ági): Öklökkel teli gyomor I.

Fotó: a szerző archívuma

Amit nem merek elmondani anyámnak az az, hogy ez nem egy egyszerű húgyúti fertőzés. Apám családjában van egy széles körben elterjedt hiedelem, miszerint a szellemek lábtól felfelé hatolnak be egy nő testébe.

Bővebben ...
Költészet

Bodor Eszter Hanna: lebegő

Fotó: Török Levente

sodrást ami elmossa / az elhordozott erőszakot

Bővebben ...
Próza

Kiszely Márk: Kapcsolati tőke

Fotó: a szerző archívuma

Volt ez a csajom Debrecenben. Cseresznyével egyensúlyozott az ajkán, a szemében gurámikat nevelt. Tubás volt, vagy tenorkürtös, nem tudom már, a rézfúvósok között ült, a rendezői balon. Ha a nevén szólítottam, nem figyelt oda. Ha hatszögbe rendeztem a díszköveket a teste körül, magához tért.

Bővebben ...

João Rasteiro versei

Egy örökkévalóság kell ahhoz, hogy a fény visszataláljon ahhoz, akit még a vissza-visszahúzódó ködben koronáztak meg.

Acrónimo

7.

Túlélte, hogy megfertőzze a tisztaság végzetes illúzióját, hogy megszilárdítsa a tékozló fénybeültetést, és hogy bizonyosságot tegyen a fújtatók leheletéről, hogy ez nem varázslat volt a csoda kovácsműhelyében és annak üllőjén, hogy minden lény eltávozott tőle, és a férgek gőgjében tékozló kölykök rikoltozzák kimondhatatlan titkát (az ember teljes vakságban forog, és a test ágyékáról szóló nyamvadt és ártatlan dalával a parabolák gonoszáról tanúskodik). És minél több a gyomorforgató szó, annál vastagabb a hús, az egek, a boldogság pikkelyei, a gerinc tudása, perverz határozatlanságának esetlegessége, az utazásvágy lejegyzése biztosítékként a túláradó mozgásban. Egy örökkévalóság kell ahhoz, hogy a fény visszataláljon ahhoz, akit még a vissza-visszahúzódó ködben koronáztak meg.

 

 

A költő evangéliuma – III. A föld törvénye

 

Mondá a költő: ha vannak olyan versek, ‘mik lángra lobbantanak titeket, kezeskednek értetek: lássátok, a törvényt, ‘mi a földben van, és ‘miért minden leprás alászáll majd. Ha gondoskodnak rólatok: ez az ige és ezért a háborodottak is alászállnak majd. Ám a törvény az ő hitükben és a hitetlenségükben lakozik. Ha majd elfogadjátok, akkor lesztek ti is elfogadva, és meglátjátok, hogy egy lángoló vers követői vagytok. Ám ha nem fogadjátok el, akkor mély bánatú tudatlanságban maradtok, ti lesztek a sötét tudatlanság: "mikor a szűzi csillagok már / lehúnyják fáradt szemük: a sírodon hálót szőve pók jár / s ott kölykezik a vipera."

 

(az idézet Szabó Lőrinc fordítása)

 

 

João Rasteiro (1965), coimbra-i születésű, portugál költő, esszéíró és fordító. Első verseskötete a kétezres évek elején jelent meg, azóta több mint tíz önálló kötetet publikált. Fordítóként elsősorban spanyol nyelvű költészetet ültet át portugálra (Harold Alvarado Tenorio, Miro Villar, Juan Carlos García Hoyuelos, Antonio Colinas). A Kolumbiában, 2009-ben megjelentetett „A mai portugál költészet” című antológia szövegcorpusának válogatója és szerkesztője, munkásságát számos nemzetközi és portugál irodalmi díjjal ismerték el, versei angol, spanyol, katalán, olasz, francia, cseh és japán fordításban is megjelentek. 2015-ben legnagyobb örömére és megkönnyebbülésére még mindig nem érzi magát költőnek.

 

Gál Soma 1992-ben született. Író. Első kötete a FISz-nél van előkészületben Sármesék munkacímmel. Jelenleg az ELTE-BTK romanisztika-portugál szakos hallgatója. Az Apokrif folyóirat prózarovatának szerkesztője.