Hírlevél feliratkozás

Keresés

Műfordítás

Tímea Sipos (f. Bori Ági): Öklökkel teli gyomor II.

Fotó: a szerző archívuma

Ha apám tudta, hogyan kell enni, akkor anyám azt tudja, hogyan kell koplalni. Egész gyerekkoromban vagy koplalt, vagy folyékony diétán volt, miközben apám zabált és dohányzott és énekelt és ivott.

Bővebben ...
Műfordítás

Tímea Sipos (f. Bori Ági): Öklökkel teli gyomor I.

Fotó: a szerző archívuma

Amit nem merek elmondani anyámnak az az, hogy ez nem egy egyszerű húgyúti fertőzés. Apám családjában van egy széles körben elterjedt hiedelem, miszerint a szellemek lábtól felfelé hatolnak be egy nő testébe.

Bővebben ...
Költészet

Bodor Eszter Hanna: lebegő

Fotó: Török Levente

sodrást ami elmossa / az elhordozott erőszakot

Bővebben ...
Próza

Kiszely Márk: Kapcsolati tőke

Fotó: a szerző archívuma

Volt ez a csajom Debrecenben. Cseresznyével egyensúlyozott az ajkán, a szemében gurámikat nevelt. Tubás volt, vagy tenorkürtös, nem tudom már, a rézfúvósok között ült, a rendezői balon. Ha a nevén szólítottam, nem figyelt oda. Ha hatszögbe rendeztem a díszköveket a teste körül, magához tért.

Bővebben ...
Költészet

Rostás Mihály versei

hogyha kezembe foghatnék / egy maréknyi időt

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Bartók Imre: 1939. szeptember 23.

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Krumponyász-univerzum (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

Róbert bal szeme az óramutató járása szerint, jobb szeme azzal ellentétesen forgott egyre gyorsabban, majd teljes testében rázkódni kezdett, a földre huppant, és nem mozdult többé. A feje sistergett és füstölt.

Bővebben ...
Költészet

Halmosi Sándor versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Kabátujjukban több élet volt, / mint az Egyesült Nemzetekben ma

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Veszprémi Szilveszter: Vers, amelyben a költő megint csak hisztikézik, nincs semmi látnivaló benne

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Gabriela Adameșteanu (f. Száva Csanád): A zebrán

Fotó: a szerző archívuma

Kissé félrenyomtad az embereket, szinte lökdösődés nélkül, mégis makacsul, ahogy a te korodra hál’Isten megtanultad. Képes vagy helyet csinálni magadnak közöttük. Diszkréten csináltad, a kíváncsiság nem kínzó betegség, nem alapösztön, nem kell könyökölni miatta.

Bővebben ...
Költészet

Peer Krisztián versei

Fotó: Schillinger Gyöngyvér

és csak menni, menni a nyelvvel / a totál szenilis Sanyi bácsi után

Bővebben ...
Próza

Tóth-Bertók Eszter: Meghaltam

Fotó: Csoboth Edina

A ravatalozónál állnak. Az épület homlokzatán a Feltámadunk-feliratból hiányzik a t, a legjobb barátnőm rögtön kiszúrja. Nézi a d-t, hogy az is eléggé inog, közben arra gondol, hogy mennyit szenvedtünk, amikor a lakása ajtajára illesztettük fel betűnként a nevét és hiába baszakodtunk a vízmértékkel, a mai napig ferde az egész.

Bővebben ...
Forrás: Westminster Abbey

Robert Herrick versei

Szép nárciszok, a könnyeink / hullnak tiértetek, / már fonnyadtok, pedig a dél / még el sem érkezett.

Az ibolyákhoz

Üdvözlet, szép lányok!
Kinőttök,
s úrnőtök,
a tavaszt, várjátok.

Sok szüze van ennek,
jó nézni,
mégis ti
vagytok a legszebbek.

Sok szép, szűz virágszál,
kecs-teltek,
ti szebbek
vagytok a rózsánál.

De tartják előbbre
mégis azt,
és ti csak
hevertek mellőzve.


A nárciszokhoz

Szép nárciszok, a könnyeink
hullnak tiértetek,
már fonnyadtok, pedig a dél
még el sem érkezett.
Robog
a nap, maradjatok
azért,
míg eljön a mise.
Imát mondunk, egy estelit,
s nem élünk már mi se.

Mint tiétek, időnk telik,
tavaszunk tünemény,
megszületünk és pusztulunk,
mint ti, s a többi lény.
A perc,
mint tiétek, letelt,
s halunk.
Eltűnünk, mint eső,
akár a harmat gyöngyei,
s nem lel a kereső.

A százszorszépekhez

Nem kell korán csukódnotok,
az éjszaka sötét
szeme nem zárt le még napot,
nem zárta le a fényt.

A bársonykák még alszanak,
az árnyék is rövid,
az esthajnalnak csillaga
fényét még nem lövi.

Maradjatok, míg Júlia
szemére este száll,
és világunk eldönti azt,
mi hal, mi él tovább.


Érett cseresznye

Itt az érett, szép cseresznye,
jöjjenek és vegyenek!
Ha megkérdik: „Honnan szedte?”
Én ekképpen felelek:
Júliámnak szép az ajka,
mivel annyit mosolyog,
egész évben terem rajta
a cseresznye, a piros.


A rétekhez

Frissen zöldelltetek,
neveltetek virágot,
hol elterült a gyep,
sétáltak ott a lányok.

Láttátok azt, amint
a karjukon kosárral
szedték a kankalint
csókoktól égő szájjal.

Az ének tova szállt,
hol a körtáncuk ma?
A lonc tett koronát
ruganyos alakjukra.

Becézte füvetek
lányok haja kibontva,
lábuk itt lépkedett,
aztán eltűntek sorra.

Mint minden javait,
tékozló, ha elszórja,
most éppúgy sírtok itt:
üresen és bánkódva.


Fordította: Acsai Roland

Robert Herrick (1591‒1674) az angol barokk egyik máig is elevenen ható lírikusa. Két gyűjteményes kötete, a Nemes ritmusok és a Heszperidák 1648-ban jelent meg.

Acsai Roland (1975) Radnóti-díjas, Zelk Zoltán-díjas, Bárka-díjas, Év könyve-díjas (ifjúsági könyv kategória) író, költő, műfordító, drámaíró. Abonyban nőtt fel, és az ELTE BTK-n diplomázott magyar nyelv és irodalom szakon. 1996 óta publikál, eddig 20 könyve jelent meg, és sok műfordított regénye. 2005-óta írásból, műfordításból él. Két lánya van. Budapesten lakik.