Freund Éva verse
- Részletek
Freund Éva 1985-ben született Budapesten, szobrászként végzett 2011-ben, azóta szabadúszó. Az Artus stúdió és a Drót (drot.eu) munkatársa.
fordított jóga
nem merek lélegezni
mert félek hogy az ütőerek
lüktetései áthallatszanak a bőrömön
csontjaim régóta alszanak
és nem akarom felébreszteni őket
nem merek lélegezni
mert félek hogy az önmagam és magam közé
kifeszített szárítókötél elszakad
ahonnan a tisztulás utáni nedves
rétegeim lezuhannak
nem merek lélegezni
mert félek hogy a tüdőm hangyavárrá dagad
hogy a térdeim arcokká változnak
felélénkülnek lappangó életeim
és kieresztik a szerveimbe zárt lényeket
nem merek lélegezni
mert félek hogy a légcsatornákban
indulatsejtek születnek és orrlyukaimban
apró fogak rágják cafatokká a beáramló szelet
nem merek lélegezni
mert félek hogy kilátszik elhalt részem
amit fekete rosszindulat evett belém
és ott kuporog a régi rejtekhelyen
nem merek lélegezni
mert félek hogy ködbe bújt tudatom túltágul
s kiderül hogy légutaimat űrpályává kell edzenem
nem merek lélegezni
mert félek hogy egy felmerülő emlék elijeszti sejtéseimet
hogy a robusztus időtartamok felfalják a legyengült jóslatokat
nem merek lélegezni
mert félek hogy kiesem magamból
hogy kiesnek a mozdulataim magukból
és felszabadítom a bőröm alatt rángatózó ritmust
nem merek lélegezni
mert félek hogy minden tükör forog
és mindegyik üveggé törik elszaporodott tekintetek szilánkos
kristályai örvénylenek körém mindenki én vagyok
de nem akarok ennyi részből állni
inkább visszatartom a levegőt
nem merek lélegezni
mert félek hogy meglátják hallgatózó véremet
meglátják hogy ilyenkor röntgenezni kezdek és megmotoznak
mert nem férek a bőrömbe mondják és tényleg nem férek
nem alkottam meg az emberruhámat
ezért félek lélegezni
mert meglátják hogy beszívom és kifújom azt
ami valójában vagyok
s hogy igazán boldog lettem a semmivé hajlásban
