A Litmusz Műhely vendége volt Stermeczky Zsolt Gábor, aki szerint az irodalom per definíció minden, ami le van írva, legyen az graffiti egy újpesti bolt falán vagy latin nyelvlecke a názáreti sikátorban. A saját életében ennél persze több: játék és önterápia.

Felmerültek a versmarketing és a közéleti költészet kérdéskörei is, de rövidesen a Kispál és a Borz hagyatékába csatornáztuk át a beszélgetést: hogy miért mindenki a példaképeit majmolja, miközben az újszerűség adja az értéket, és hogy mit lehet onnantól tenni, hogy a Kispál már feltalálta egyszer a magyar altert.

Beszéltünk Zsolt első verseskötetéről, amely 2018-ban jelent meg Tévedések tárgya címmel. Kitárgyaltuk az alanyi és alanyias költészet, a terápiás költészet, és az úgynevezett generációs hang átfedéseit, és megvitattuk azt is, hogy miként illeszkedik ebbe a koordináta-rendszerbe a második ciklus női megszólalója.

Szó esett az érvényesülésről és a visszhangról is: a tudatos építkezés a közösségi médián a szerzői profil kialakításában, és ahogy Zsolt ezt műveli. Ezzel kapcsolatban felhoztuk az Instagramon folytatott sorozatait, többek között a nézelődési gyakorlatokat, amellyel kapcsolatban további terveket is gondoz.

Mesélt aztán arról, hogy hogyan dolgozott együtt a Keleti István Művészeti Iskola diákjaival egy közös darabon, majd rátértünk arra, hogy mit ajánl olvasni és mit nem. Először is Láng Orsolya új verseskötetét ajánlja, amely Személyes okok címmel nemrég jelent meg, a világirodalomból pedig Olga Tokarczuk Nyughatatlanok című regényét hozta fel. Ellenben szerinte a közéleti költészet már kiélte magát, és ideje továbblépni.

Ezek után felolvasta Eladtam a szerelmesversem című versét, végül kidobtuk az ihletgenerátor dobókockáit, és megírtuk közösen a Pucér reformok című darabot, melynek előadásával Zsolt megidézte Latinovits Zoltán szellemét is, méltón zárva a beszélgetést.

Litmusz Műhely · Stermeczky Zsolt Gábor

A Litmusz Műhely egy podcast arról, hogy az irodalom ki-kicsodának a micsodája. Kerber Balázs és Körtesi Márton 2016 óta adásról adásra felteszik ugyanazokat a kérdéseket: hogy mi is az irodalom, mit érdemes olvasni, és mit nem, majd pedig felolvasásra, aztán egy ihletgenerátor segítségével közös versírásra invitálják a vendégüket.