Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Kiszely Márk: Kapcsolati tőke

Fotó: a szerző archívuma

Volt ez a csajom Debrecenben. Cseresznyével egyensúlyozott az ajkán, a szemében gurámikat nevelt. Tubás volt, vagy tenorkürtös, nem tudom már, a rézfúvósok között ült, a rendezői balon. Ha a nevén szólítottam, nem figyelt oda. Ha hatszögbe rendeztem a díszköveket a teste körül, magához tért.

Bővebben ...
Költészet

Rostás Mihály versei

hogyha kezembe foghatnék / egy maréknyi időt

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Bartók Imre: 1939. szeptember 23.

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Krumponyász-univerzum (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

Róbert bal szeme az óramutató járása szerint, jobb szeme azzal ellentétesen forgott egyre gyorsabban, majd teljes testében rázkódni kezdett, a földre huppant, és nem mozdult többé. A feje sistergett és füstölt.

Bővebben ...
Költészet

Halmosi Sándor versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Kabátujjukban több élet volt, / mint az Egyesült Nemzetekben ma

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Veszprémi Szilveszter: Vers, amelyben a költő megint csak hisztikézik, nincs semmi látnivaló benne

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Gabriela Adameșteanu (f. Száva Csanád): A zebrán

Fotó: a szerző archívuma

Kissé félrenyomtad az embereket, szinte lökdösődés nélkül, mégis makacsul, ahogy a te korodra hál’Isten megtanultad. Képes vagy helyet csinálni magadnak közöttük. Diszkréten csináltad, a kíváncsiság nem kínzó betegség, nem alapösztön, nem kell könyökölni miatta.

Bővebben ...
Költészet

Peer Krisztián versei

Fotó: Schillinger Gyöngyvér

és csak menni, menni a nyelvvel / a totál szenilis Sanyi bácsi után

Bővebben ...
Próza

Tóth-Bertók Eszter: Meghaltam

Fotó: Csoboth Edina

A ravatalozónál állnak. Az épület homlokzatán a Feltámadunk-feliratból hiányzik a t, a legjobb barátnőm rögtön kiszúrja. Nézi a d-t, hogy az is eléggé inog, közben arra gondol, hogy mennyit szenvedtünk, amikor a lakása ajtajára illesztettük fel betűnként a nevét és hiába baszakodtunk a vízmértékkel, a mai napig ferde az egész.

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI – Purosz Leonidasz: Helyi ár

A hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Költészet

Bánfalvi Samu: Charlie Kirk meghalt,

Fotó: A szerző archívuma

Amerika Amerika megölték Charlie Kirköt

Bővebben ...
Költészet

Bán-Horváth Veronika: Tiszta lap

Fotó: Bán-Horváth Attila

Hol nyúlánk fénylényeknek, / Hol puffadt koboldoknak látszunk.

Bővebben ...
Fotó: Dézsi Judit

Ayhan Gökhan versei

Megmutattad a kanapén, hogyan feküdt az utcán látott galamb, milyen testtartást vett fel, milyen pózba vágta a halál: meredt előre csőr és láb, egy test, amelytől elemelkedett a lélek.


Mit rejt egy szülőszoba?

Megnyílt szülőszobák, mint szállodák, csatornában elakadt gyerekek, mint szállodákban elakadt liftek, két létezésforma között, egyenruhában a kezek, ahogy egyenruhában a szállodai személyzet, ne érjen vád, hogy a túlzás metaforájába estem, és a szülőszobák és szállodák közt megtalálom az összhatást, hogy belelátom a közlekedő liftbe a születést, ne hozzon félreértést, 

ne adjon rám gyógyszert köpenyes metafora, gyerekfej tágítja a horizontom, beenged a külvilágból némi zajt, beenged a külvilágból némi fényt, tényként nem kezel félreértést, tényként kezelt metafora sávja a szülőszoba és a szálloda között, mennyi hátrányt szenved egy lift, amely függőleges irányt ismer, mint a hátrányt szenvedett szem, amely önzésébe lát, mint liftaknába ejtett köpeny, ismer egy függőleges irányt, szűkös a horizont, mint a szülőcsatorna, szép vagy, mint a napfényre váró, izgatott szálloda, kapcsolatunk szállása kétszemélyes lift.

Galamb

Vas Vikinek

„Az öleléseink is olyanok legyenek, hogy ne csak a felhevültség perceiben legyen maradéktalanul szép, hanem akkor is, ha visszagondolunk rá.”

Szabó Borbála – 1944. november 5.

Megmutattad a kanapén, hogyan feküdt az utcán látott galamb, milyen testtartást vett fel, milyen pózba vágta a halál: meredt előre csőr és láb, egy test, amelytől elemelkedett a lélek. Akárhogy kutatsz az emlékeidben, nem találni ezzel azonosítható élményt. Az emlékezet madaraktól csendes. Nem talál Rajtad fogást. Tested magyaráz, mint egy szimbólum körülfogta bábú. Szimbólumokba gabalyodsz, bárhová mozdulsz, leversz egy jelentést, felröppen egy veréb, bárhová mozdulsz, kinyílik egy virág a budakalászi kertben. Közvetítesz. Báb. Virág. Kalász. Mennyi az idő? Megmérem a szobám a lépéseiddel, a hangsúlyoddal, annyi, mint Gibraltáltól Gilgames. A hőmérséklet testhőmérsékleted. Énekeltél a konyhában. Főztem, és hallgattam, ahogy énekelsz. Olasz tészta, paradicsomszósz, énekelsz. Főzőedény, villanytűzhely, énekelsz. Olívaolaj, balzsamecet, énekelsz. Érintés és főzés rokonszavak, mint szavanna és szandál. Átsétálsz a konyhán, és valahol felébred egy galamb.

 

Körülsétálok egy beszélgetést

„Túl közel álltak az emberekhez, ezért letörték az orrukat, a fülüket és a kezüket. Minden barbár boldogan tépi le egy isten fülét, ha tudja, hogy nem kap érte büntetést.”

Artur Klinau (Pálfalvi Lajos fordítása)

Ahol a száj elszakad tőled, fenséges beszéd, műemlékvédelem alá kerül, nem tudja a megmondható, mire volt jó, amikor jóság volt a beszédben, fogak és harapás kimondhatósága, érzések alkalmas és képzett kifejezője, nem mindent betöltő szobor, nem mindent betöltött hang-műemlék a rég hagyott helyek terében, templomok hajóján úszó menedékkérő, beszéd, beszéd, mért hagytál el minket, beszéd, beszéd, mit tettél velem, gesztusok próbálta próbálkozást tört át a hang, hang hangolta próba, mért hagyjunk el, hang hangolta próba, mit tegyek veled, az oszlopok magánya lassú haldoklás, és  a beszéd fátyolba burkolt szobra rejtjeles üzenet, üzen, nem pihen.


Ayhan Gökhan 1986-ban született Budapesten, költő, kulturális újságíró, a Mesecentrum nevű gyerekirodalmi portál egyik szerkesztője. Verseskötetei: Fotelapa (József Attila Kör, 2010), János és János (Kalligram, 2013), Sókirályság (Scolar, 2021). Jelenleg egy mesekönyvön dolgozik.