Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Kiszely Márk: Kapcsolati tőke

Fotó: a szerző archívuma

Volt ez a csajom Debrecenben. Cseresznyével egyensúlyozott az ajkán, a szemében gurámikat nevelt. Tubás volt, vagy tenorkürtös, nem tudom már, a rézfúvósok között ült, a rendezői balon. Ha a nevén szólítottam, nem figyelt oda. Ha hatszögbe rendeztem a díszköveket a teste körül, magához tért.

Bővebben ...
Költészet

Rostás Mihály versei

hogyha kezembe foghatnék / egy maréknyi időt

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Bartók Imre: 1939. szeptember 23.

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Krumponyász-univerzum (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

Róbert bal szeme az óramutató járása szerint, jobb szeme azzal ellentétesen forgott egyre gyorsabban, majd teljes testében rázkódni kezdett, a földre huppant, és nem mozdult többé. A feje sistergett és füstölt.

Bővebben ...
Költészet

Halmosi Sándor versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Kabátujjukban több élet volt, / mint az Egyesült Nemzetekben ma

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Veszprémi Szilveszter: Vers, amelyben a költő megint csak hisztikézik, nincs semmi látnivaló benne

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Gabriela Adameșteanu (f. Száva Csanád): A zebrán

Fotó: a szerző archívuma

Kissé félrenyomtad az embereket, szinte lökdösődés nélkül, mégis makacsul, ahogy a te korodra hál’Isten megtanultad. Képes vagy helyet csinálni magadnak közöttük. Diszkréten csináltad, a kíváncsiság nem kínzó betegség, nem alapösztön, nem kell könyökölni miatta.

Bővebben ...
Költészet

Peer Krisztián versei

Fotó: Schillinger Gyöngyvér

és csak menni, menni a nyelvvel / a totál szenilis Sanyi bácsi után

Bővebben ...
Próza

Tóth-Bertók Eszter: Meghaltam

Fotó: Csoboth Edina

A ravatalozónál állnak. Az épület homlokzatán a Feltámadunk-feliratból hiányzik a t, a legjobb barátnőm rögtön kiszúrja. Nézi a d-t, hogy az is eléggé inog, közben arra gondol, hogy mennyit szenvedtünk, amikor a lakása ajtajára illesztettük fel betűnként a nevét és hiába baszakodtunk a vízmértékkel, a mai napig ferde az egész.

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI – Purosz Leonidasz: Helyi ár

A hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Költészet

Bánfalvi Samu: Charlie Kirk meghalt,

Fotó: A szerző archívuma

Amerika Amerika megölték Charlie Kirköt

Bővebben ...
Költészet

Bán-Horváth Veronika: Tiszta lap

Fotó: Bán-Horváth Attila

Hol nyúlánk fénylényeknek, / Hol puffadt koboldoknak látszunk.

Bővebben ...

Maria Cyranowicz versei

ott maradsz örökre / belülre hagyatva / meszelve mint a hó / fordítva szentelve // én vagyok alexander és akkor a fiú fanny / a sebem mögé pillant és oldalba bök / miközben a szerepek diszkréten / hátat fordítanak nekünk

Maria Cyranowicz (1974) költő, irodalomkritikus, a 2002-es Neolingvista Manifesztum egyik aláírója. Öt verseskötete látott napvilágot: neutralizacje (neutralizációk), 1997; i magii nacja (imagináció), 2001; piąty element to fiksja (az ötödik elem a fixió, 2004; psychodelicje (pszichodelíciák), 2006; denpresja (depresszió), 2009). Az 1989-2009 közötti kortárs női költészetet bemutató antológia, a Solistki (Szólistanők) szerkesztője. Megjelent művei tipográfiai megoldásaikkal is a 20. század kezdetének avantgarde-ját, a konkrét költészetet és a kortárs képzőművészet ‒ vagy akár performance ‒ világát idézik.

 

 

wendy vértanúsága

 

 

semmi nincs a jelen időben

a fürdőszobában a kék síkok jobban

emlékeznek mint a banánmennyezet a fejnyílásnál

 

amikor a szemeim látják wendy

levetkőzi a gyerekkorát belép

a bőröm alá mint a zuhany alá

nincs

 

a jelen időben vértanúság

a kellékek között tart az amnézia

 

 

(kötetben: psychodelicje / pszichodelíciák 2006)

 

 

temetés

 

 

és akkor megértettem

én vagyok alexander és akkor a fiú fanny

én megyek megyek folyton a jelen nem levő apám után

ismételgetem a büdös francba és csupa rondaságokat

összeszoritott fogakkal mosolygok rájuk amikor simogatják a...

 

majd pont érdekli őket hogy csoszogok cipőben

hogy egy gyerek vagyok onnan

(engem csak ne javítsanak ki)

onnan nem lehet visszajönni

ott maradsz örökre

belülre hagyatva

meszelve mint a hó

fordítva szentelve

 

én vagyok alexander és akkor a fiú fanny

a sebem mögé pillant és oldalba bök

miközben a szerepek diszkréten

hátat fordítanak nekünk

megyünk lufikkal a kézben a temetéssel

 

 

(kötetben: I magii nacja / Imagináció 2001)

 

 

Tinkó Máté és Kellermann Viktória fordításai