Hírlevél feliratkozás

Keresés

Műfordítás

Tímea Sipos (f. Bori Ági): Öklökkel teli gyomor II.

Fotó: a szerző archívuma

Ha apám tudta, hogyan kell enni, akkor anyám azt tudja, hogyan kell koplalni. Egész gyerekkoromban vagy koplalt, vagy folyékony diétán volt, miközben apám zabált és dohányzott és énekelt és ivott.

Bővebben ...
Műfordítás

Tímea Sipos (f. Bori Ági): Öklökkel teli gyomor I.

Fotó: a szerző archívuma

Amit nem merek elmondani anyámnak az az, hogy ez nem egy egyszerű húgyúti fertőzés. Apám családjában van egy széles körben elterjedt hiedelem, miszerint a szellemek lábtól felfelé hatolnak be egy nő testébe.

Bővebben ...
Költészet

Bodor Eszter Hanna: lebegő

Fotó: Török Levente

sodrást ami elmossa / az elhordozott erőszakot

Bővebben ...
Próza

Kiszely Márk: Kapcsolati tőke

Fotó: a szerző archívuma

Volt ez a csajom Debrecenben. Cseresznyével egyensúlyozott az ajkán, a szemében gurámikat nevelt. Tubás volt, vagy tenorkürtös, nem tudom már, a rézfúvósok között ült, a rendezői balon. Ha a nevén szólítottam, nem figyelt oda. Ha hatszögbe rendeztem a díszköveket a teste körül, magához tért.

Bővebben ...
Költészet

Rostás Mihály versei

hogyha kezembe foghatnék / egy maréknyi időt

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Bartók Imre: 1939. szeptember 23.

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Krumponyász-univerzum (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

Róbert bal szeme az óramutató járása szerint, jobb szeme azzal ellentétesen forgott egyre gyorsabban, majd teljes testében rázkódni kezdett, a földre huppant, és nem mozdult többé. A feje sistergett és füstölt.

Bővebben ...
Költészet

Halmosi Sándor versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Kabátujjukban több élet volt, / mint az Egyesült Nemzetekben ma

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Veszprémi Szilveszter: Vers, amelyben a költő megint csak hisztikézik, nincs semmi látnivaló benne

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Gabriela Adameșteanu (f. Száva Csanád): A zebrán

Fotó: a szerző archívuma

Kissé félrenyomtad az embereket, szinte lökdösődés nélkül, mégis makacsul, ahogy a te korodra hál’Isten megtanultad. Képes vagy helyet csinálni magadnak közöttük. Diszkréten csináltad, a kíváncsiság nem kínzó betegség, nem alapösztön, nem kell könyökölni miatta.

Bővebben ...
Költészet

Peer Krisztián versei

Fotó: Schillinger Gyöngyvér

és csak menni, menni a nyelvvel / a totál szenilis Sanyi bácsi után

Bővebben ...
Próza

Tóth-Bertók Eszter: Meghaltam

Fotó: Csoboth Edina

A ravatalozónál állnak. Az épület homlokzatán a Feltámadunk-feliratból hiányzik a t, a legjobb barátnőm rögtön kiszúrja. Nézi a d-t, hogy az is eléggé inog, közben arra gondol, hogy mennyit szenvedtünk, amikor a lakása ajtajára illesztettük fel betűnként a nevét és hiába baszakodtunk a vízmértékkel, a mai napig ferde az egész.

Bővebben ...

Joanna Mueller versei

kiszámíthatatlan hatás – kitűnsz, mikor eltűnök / tiszta kis lap, körömvirág, madárka, / hóvirágom, skarlát báránykám

Joanna Mueller-Liczner (1979) Varsóban élő költő, szerkesztő, irodalomkritikus, 2007-es kritikakötetéért a Gdynia Irodalmi Díjra jelölték; számos más irodalmi díj és ösztöndíj nyertese. Három verseskötete és egy prózaválogatása jelent meg, emellett antológiákat szerkeszt. Nyelvjátékokra építő írásaiban a szülői és anyai lét kérdéseire keresi a választ.

 

 

hajnalcsillag

                       

                                                             köszöntünk, Ágnes!

 

érkezel lassan a dagály ritmusára
bennem, aki üldözött, készületlen
túl sok szót járnak át még a földközeli huzatok
amikor így állok harsány oszlopként
teleragasztva arcok hirdetéseivel

 

kiszámíthatatlan hatás – kitűnsz, mikor eltűnök
tiszta kis lap, körömvirág, madárka,
hóvirágom, skarlát báránykám

 

légy egészséges, mint az éjszakai ügyeletes szülésznő álma
akkordálj magaddal, pirkadat, vonj a fényes oldalra
zsugoríts a kaptatók és ősvölgyek térképévé
minden érzék közül a figyelmet gyakoroltasd
zárj testkapszulába, írj ki csönddé

 

belégzés – egyre halványabbá szorítom magam
belégzés – gubózom rikító béléssel befelé
belégzés – tiéddé göngyölítem a felduzzadt vörösséget

 

most már megnyithatsz fehérségeddel

 

                                                        (2012. 05. 22.)

 

introverzió

 

mi hiányzik belőlem a hozzáférés magamhoz
alkotok tehát az arcom rejtve van
mélyen a test összefonódásaiban
ez egy érző test
corpus delicati
és ez az ő páni félelme
a horror vacui nyelv bőrébe bújva
ez pedig  autobiokópiába írt sebesülések másolópapírja
a tűz nem hamvaszt el ezért magammal vesződve
megnyílok zárulok
éhség fekszik itt az ajkak közé
ide ágyazódnak a szavak

 

soliloqium colloqium

 

a szóostyák szeletkéi
nyelvvel magamat végképp megettem
zárulok megnyílok
bátorságot gyűjtögetek
ez pedig mérhető távolságokból feljegyzett geobiográfia
közszemlén botozással szítom a testégetést
ez pedig a szíves tisztaéder és az ő átültetése belém
tehát beszélni csak tartalmas szavakkal
mostantól csak a gyengédség jogán
nem a testemhez álló de akarom
mondd mondd ki testesebben
ha elállok magamtól színed elé járulok

 

extraverzió

                                                          

Karaba Márta Alexandra fordításai

 


A fordítások a 2014-es visegrádi FISZ-tábor lengyel-magyar irodalmi műhelyének eredményeképpen születtek. A műhely a Lengyel-Magyar Civil Együttműködési Program támogatásával valósult meg.


 

Joanna Mueller-Liczner