Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Purosz Leonidasz: Jóslat, átszállással

Fotó: A szerző archívuma

megjavítani vagy / megsemmisíteni vagy legalább / eltitkolni Gerda elől

Bővebben ...
Költészet

Jakab-Balogh Lilla versei

Fotó: Bánkövi Dorottya

A terapeutám szerint apakomplexus. / Apám szerint a terápia hülyeség

Bővebben ...
Műfordítás

Matteo Bussola (f. Sokcsevits Judit Ráhel): A rozmaringot nem bántja a tél

Fotó: a szerző archívuma

Nem engedheted meg magadnak azt a luxust, hogy minden kórházi esetet személyes ügyként kezelj. Az empátia mindig lesben áll, készen arra, hogy széttépjen.

Bővebben ...
Költészet

Zsolnai György: Nem elérhető

Fotó: Farkas Norbert / 24.hu

írásban maradt a mélység nyaggatása

Bővebben ...
Költészet

Lesitóth Csaba versei

Fotó: @orsiornot

ja csak a békególya / meghozza a kivasalt üres kendőt

Bővebben ...
Próza

Papp-Zakor Ilka: Kirándulás

Fotó: a szerző archívuma

A Kiss-család gesztusait lehetetlen volt viszonozni, tudták a módját, hogyan tromfoljanak rám, bármit is teszek. Életvitelszerűen voltak jók.

Bővebben ...
Próza

Milbacher Róbert: P/S avagy utóirat a költő titkos életéhez (részlet)

Fotó: a szerző archívuma

Csak Heydte látta a halottat, ő azonban életében nem ismerte Sándort, aki viszont az ő személyleírása alapján felismerni vélte, az nem látta a Heydte említette holttestet.

Bővebben ...
Próza

Sz. Szabó Ádám: A grízgaluska íze

Fotó: a szerző archívuma

Soha többet nem látta szüleit boldogan. Anyján állandó, ideges feszültség lett úrrá, mint aki arra számít, hogy minden pillanatban ráijeszthetnek, vagy bármelyik sarkon ott bujkálhat egy rabló. Apja épp ellenkezőleg, immár semmin nem tudta felizgatni magát. Mintha lelkének egy része már rég felröppent volna a földről, de teste továbbra is makacsul lehorgonyozta.

Bővebben ...
Folyó/irat/mentés

Csermely Mátyás: Mégis egy történetbe jutunk - 2025 novemberi, decemberi lapszemle

Montázs: SZIFONline

Noha az egyetemi közegben óhatatlanul belefut az ember egy-egy nyomtatott lapszámba, tényleg csak belefut. Nem tulajdonít nagyobb jelentőséget nekik, hisz ezek általában folyosóra vagy könyvtárba kitett, két-három éves példányok, alig akad bennük pár ismerős név. Mondogatja is néha magának az ember, igazán elmehetne egyszer egy újságoshoz, vehetne egy friss lapszámot, elolvashatná az egészet, úgy ahogy az meg van írva. Vonatállomások újságosaiban és az Írók boltjában tett beszerző körök után, mikor megkezdi az olvasást, konstatálja, van jogosultsága ennek a formátumnak is, mert az (össze)olvasás során egy sokkal összetettebb élményt kap, igaz több figyelmet és időt szánt rá. Egyszóval rájön: nem is olyan nagy baj, hogy feleslegesen vett több, ezen szemléhez nem felhasználható folyóiratot, hiszen minden egyes szám más-más felfogásban működik, és ezek a világok remek lehetőséget adnak egy szabadlevegős merülésre a vállalkozó kedvű olvasónak.

Bővebben ...

Joanna Mueller versei

kiszámíthatatlan hatás – kitűnsz, mikor eltűnök / tiszta kis lap, körömvirág, madárka, / hóvirágom, skarlát báránykám

Joanna Mueller-Liczner (1979) Varsóban élő költő, szerkesztő, irodalomkritikus, 2007-es kritikakötetéért a Gdynia Irodalmi Díjra jelölték; számos más irodalmi díj és ösztöndíj nyertese. Három verseskötete és egy prózaválogatása jelent meg, emellett antológiákat szerkeszt. Nyelvjátékokra építő írásaiban a szülői és anyai lét kérdéseire keresi a választ.

 

 

hajnalcsillag

                       

                                                             köszöntünk, Ágnes!

 

érkezel lassan a dagály ritmusára
bennem, aki üldözött, készületlen
túl sok szót járnak át még a földközeli huzatok
amikor így állok harsány oszlopként
teleragasztva arcok hirdetéseivel

 

kiszámíthatatlan hatás – kitűnsz, mikor eltűnök
tiszta kis lap, körömvirág, madárka,
hóvirágom, skarlát báránykám

 

légy egészséges, mint az éjszakai ügyeletes szülésznő álma
akkordálj magaddal, pirkadat, vonj a fényes oldalra
zsugoríts a kaptatók és ősvölgyek térképévé
minden érzék közül a figyelmet gyakoroltasd
zárj testkapszulába, írj ki csönddé

 

belégzés – egyre halványabbá szorítom magam
belégzés – gubózom rikító béléssel befelé
belégzés – tiéddé göngyölítem a felduzzadt vörösséget

 

most már megnyithatsz fehérségeddel

 

                                                        (2012. 05. 22.)

 

introverzió

 

mi hiányzik belőlem a hozzáférés magamhoz
alkotok tehát az arcom rejtve van
mélyen a test összefonódásaiban
ez egy érző test
corpus delicati
és ez az ő páni félelme
a horror vacui nyelv bőrébe bújva
ez pedig  autobiokópiába írt sebesülések másolópapírja
a tűz nem hamvaszt el ezért magammal vesződve
megnyílok zárulok
éhség fekszik itt az ajkak közé
ide ágyazódnak a szavak

 

soliloqium colloqium

 

a szóostyák szeletkéi
nyelvvel magamat végképp megettem
zárulok megnyílok
bátorságot gyűjtögetek
ez pedig mérhető távolságokból feljegyzett geobiográfia
közszemlén botozással szítom a testégetést
ez pedig a szíves tisztaéder és az ő átültetése belém
tehát beszélni csak tartalmas szavakkal
mostantól csak a gyengédség jogán
nem a testemhez álló de akarom
mondd mondd ki testesebben
ha elállok magamtól színed elé járulok

 

extraverzió

                                                          

Karaba Márta Alexandra fordításai

 


A fordítások a 2014-es visegrádi FISZ-tábor lengyel-magyar irodalmi műhelyének eredményeképpen születtek. A műhely a Lengyel-Magyar Civil Együttműködési Program támogatásával valósult meg.


 

Joanna Mueller-Liczner