Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Demeter Arnold: A szabadságról

Fotó: Ádám Gyula

zsörtölődsz reggeltől / estig, akár medve a hó nélküli teleken

Bővebben ...
Próza

Klein Mari: Ágyban Prousttal

Fotó: a szerző archívuma

Újra meg újra felszítottad a tested, reggel hatig, amíg a maradék félsz ki nem rázkódott belőle. Míg ki nem világosodott. Mert akkor megbizonyosodtál: a denevérek már hazatértek, és bevackoltak a háztömb hasadékaiba.

Bővebben ...
Költészet

Gulisio Tímea versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Vasalt zoknival fojtják meg anyát

Bővebben ...
Próza

Bali Péter: take this longing

Fotó: a szerző archívuma

Mitteleuropa nem létezik, soha nem is létezett, a porosz nagyhatalmi törekvéseket melegítették újra egyfajta prémium kulturkampf díjcsomagként, melynek lényege annyi, hogy Németország (és a Volkswagen-konszern) neokoloniális törekvéseit támogassák.

Bővebben ...
Próza

Ambrus Máté: A forradalmár

Fotó: a szerző archívuma

Egyszer séta közben baljával belém karolt, a gangkorlát virágjainak rozsdás fémfonatán keresztül nézett az alattunk tátongó mélységbe, s amikor észrevette az udvar foltokban hiányos keramitburkolatát, megjegyezte, hogy az régen nem ilyen volt, a forradalomban szedték fel egy részét, hogy barikádot építsenek belőle.

Bővebben ...
Költészet

Szabó Imola Julianna versei

Fotó: A szerző archívuma

ne tudja senki / hogy nem érzel / csak megkönnyebbülést

Bővebben ...
Költészet

Bene Adrián: Kimérapalota

Fotó: A szerző archívuma

eltévedt bent egyszer egy kimérajaguár

Bővebben ...
Próza

Hegyi Damján: Jonatán a sakk-klub előtt

Fotó: a szerző archívuma

Közelebb lépett, figyelmesen kémlelte, mert nem hitt a szemének. Amit látott: egy kisujj legfelső ujjperce. Az ujjperc vége élénkpirosan vibrált, a köröm rajta olyan egészséges volt, mint egy most szüretelt gyümölcs.

Bővebben ...
Folyó/irat/mentés

Tóth-Csiki Zsuzsanna: „És formák eleven térfogata kitölt alkatot, kompozíciót” – januári, februári lapszemle

Montázs: SZIFONline

Egyik kedvenc szpotom Budapesten a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtára. Nem volt kérdés, hogy oda ülök majd be folyóiratokat olvasni, miután megkaptam a felkérést a szemlére.

Bővebben ...
Műfordítás

Billy Collins: Őrültek (f. Góz Adrienn)

Fotó: A szerző Facebook-oldala

Figyeltem, ahogy a versem a kocsma / homlokfalára száll

Bővebben ...
Költészet

Szegedi Dominika versei

Fotó: A szerző archívuma

Egy megfeszülő mellkas alatt él

Bővebben ...
Fotó: Katherine Wolkoff

Louise Glück: Jezsámen

a kiáltást, amely mindig felszakad, / az egyesülés alantas, / megalázó előfeltételét

 

Mondom, hogy nem a Hold,
hanem a virágok
világítják meg az udvart. 

Gyűlölöm őket.
Úgy gyűlölöm, ahogy a szexet,
a számra záródó
férfiszájat, a bénító
férfitestet – 

és azt a kiáltást, amely mindig felszakad,
az egyesülés alantas,
megalázó előfeltételét – 

Ma este
a kérdést és az azt követő választ
egyetlen hangként hallom,
mely egyre feljebb és feljebb hág, aztán
ugyanarra a régi két részre szakad,
a kifáradt ellentétpárra. Érted?
Átvertek minket.
És a jezsámen illata
beszivárog az ablakon át. 

Hogy pihenjek?
Hogy legyek nyugodt addig,
amíg még létezik a világon
ez az illat?

 

Louise Glück New Yorkban született 1943-ban. Magyar felmenőkkel is rendelkező amerikai költő, író, esszéista, egyetemi tanár. 1993-ban Pulitzer-díjat nyert The Wild Iris című kötetével, 2020-ban pedig az Irodalmi Nobel-díjat ítélték neki. A kortárs amerikai költészet egyik legjelentősebb alakja volt, 2023 októberében hunyt el.

Réder Ferenc Budapest (1999). Műfordító, dramaturg, egyetemista. Munkái eddig többek között az Alföldben, az 1749.hu-n, a Versumon, a KULTer.hu-n és a Literán jelentek meg.