Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Martzy Réka: lányok

Fotó: Szűcs Anna Emília

darazsakra lépünk néha, / hogy sírhassunk, mert így láttuk

Bővebben ...
Próza

György Alida: Pű, pű, pű

Fotó: a szerző archívuma

Még a tavalyelőtti esés után figyeltem fel rá, hogy mindenki sokkal kedvesebb, ha bottal járok, úgyhogy már inkább le sem teszem. Ha meglátok valakit az utcán, rögtön görbítem a hátam. Olyankor megállnak, érdeklődnek a hogylétem felől. Én meg mondom nekik, hogy egyedül vagyok, nincs segítségem, derekam, hátam, lábam, kezem fáj, de lényeg, hogy egészség legyen.

Bővebben ...
+SZIF

Szita György visszatér: Török Lajos interjúja Győri Péterrel

A 96. Ünnepi Könyvhéten jelenik meg a Szépirodalmi Figyelő Alapítvány kiadásában Szita György nyolc kötetből álló bűnügyiregény-sorozatának első három darabja. A szerző neve a mai magyar krimiolvasók számára aligha ismerős. Azok viszont, akiknek a Kádár korszak népszerű irodalma valaha a látóterükbe került, talán emlékeznek arra, hogy Szitának az 1980-as évek végén két bűnügyi regénye is megjelent.

Bővebben ...
Csízió

Csízió - Bánki Benjámin: izommemória

 

Szerzőink értik a csíziót!

Öt költőt kértünk arra, hogy értelmezzék a csízió kifejezést. Eredetileg olyan naptárat jelentett, amely nemcsak az év rendjét, hanem jövendöléseket, álomfejtéseket is tartalmazott. Egyfajta kézikönyv volt az időhöz – hiedelmekkel, figyelmeztetésekkel, tanácsokkal. De hogyan értelmezhető ma ez a szó, amely valaha a rendet jelentette? Miképpen szólal meg most, amikor már nem tudjuk biztosan, mihez is rendelhetnénk?

Bővebben ...
Csízió

Csízió - Kazsimér Soma: Légzőnyílásaimon keresztül először kapok levegőt

 

Szerzőink értik a csíziót!

Öt költőt kértünk arra, hogy értelmezzék a csízió kifejezést. Eredetileg olyan naptárat jelentett, amely nemcsak az év rendjét, hanem jövendöléseket, álomfejtéseket is tartalmazott. Egyfajta kézikönyv volt az időhöz – hiedelmekkel, figyelmeztetésekkel, tanácsokkal. De hogyan értelmezhető ma ez a szó, amely valaha a rendet jelentette? Miképpen szólal meg most, amikor már nem tudjuk biztosan, mihez is rendelhetnénk?

Bővebben ...
Csízió

Csízió - Kupihár Rebeka: ünnepnapok

 

Szerzőink értik a csíziót!

Öt költőt kértünk arra, hogy értelmezzék a csízió kifejezést. Eredetileg olyan naptárat jelentett, amely nemcsak az év rendjét, hanem jövendöléseket, álomfejtéseket is tartalmazott. Egyfajta kézikönyv volt az időhöz – hiedelmekkel, figyelmeztetésekkel, tanácsokkal. De hogyan értelmezhető ma ez a szó, amely valaha a rendet jelentette? Miképpen szólal meg most, amikor már nem tudjuk biztosan, mihez is rendelhetnénk?

Bővebben ...
Csízió

Csízió - Korsós Gergő: Medúzanézegetés

Szerzőink értik a csíziót!

Öt költőt kértünk arra, hogy értelmezzék a csízió kifejezést. Eredetileg olyan naptárat jelentett, amely nemcsak az év rendjét, hanem jövendöléseket, álomfejtéseket is tartalmazott. Egyfajta kézikönyv volt az időhöz – hiedelmekkel, figyelmeztetésekkel, tanácsokkal. De hogyan értelmezhető ma ez a szó, amely valaha a rendet jelentette? Miképpen szólal meg most, amikor már nem tudjuk biztosan, mihez is rendelhetnénk?

Bővebben ...
Csízió

Csízió - Lukács Flóra: El a tengerhez

Szerzőink értik a csíziót!

Öt költőt kértünk arra, hogy értelmezzék a csízió kifejezést. Eredetileg olyan naptárat jelentett, amely nemcsak az év rendjét, hanem jövendöléseket, álomfejtéseket is tartalmazott. Egyfajta kézikönyv volt az időhöz – hiedelmekkel, figyelmeztetésekkel, tanácsokkal. De hogyan értelmezhető ma ez a szó, amely valaha a rendet jelentette? Miképpen szólal meg most, amikor már nem tudjuk biztosan, mihez is rendelhetnénk?

Bővebben ...
Próza

Vecsei Márton: Ide, vissza

Fotó: Nemes Eszter

A vízben több tucat fekete, úszósapkás fejet véltem felfedezni. De rendesen elkolombuszoztam! Még a végére sem jutottam amúgy logikussá váló gondolatmenetemnek, ami megválaszolná a kérdést, hogy mi a fenéért hordanak az emberek úszósapkát az óceánban, mikor rájöttem, hogy azok nem emberek. Hanem fókák.

Bővebben ...
Költészet

Áfra János: Áttörve hullámon, ködön

Fotó: Vigh Levente

Örökségem ezer éve / földből lassan kikeverve

Bővebben ...
Próza

Vajna Ádám: A falu (regényrészlet)

Fotó: Oláh Gergely Máté

Végül pedig biztosan tudnak szerezni a fiúkkal valamit a Szent Rókustól, leginkább valami apróbb testrészt vagy hasonló maradványt, és ha rá hallgatnak, akkor a Szent Rókust választják, mert igaz, hogy a népszerűsége, így, hogy egy ideje nem volt komolyabb pestis, lecsengőben van, de előbb-utóbb úgyis jön megint valami járvány, ez majdnem olyan biztos, mint a Teremtő szeretete.

Bővebben ...
Műfordítás

Cynthia Zarin (f. Nagy Benedek Máté): November

Fotó: Sara Barrett

Mivel tudtam, / hogy én magányra születtem, / úgy döntöttem, téged foglak szeretni: szellem, üldöző — 

Bővebben ...
Fotó: Takács Nándor

Takács-Csomai Zsófia: Honvágy

 A külvilággal rég nem érintkeznek, nem vágyják a találkozások kényszerét. Üvegházuk bővelkedik málnában, igyekeznek a poloskákat távol tartani.

I.

Végérvényesen egymás mellett döntöttek. Életük ráépült a négyszögletű kis telekre. Egymásra néznek, és hallgatólagosan megegyeznek abban, hogy a melegfront az oka mindennek.

II.

Két év sokkal többet jelent nekik, mint remélték. Egymás hiedelmeit, ahogy a sajátjaikat is, elhiszik. Együtt figyelik, ahogy a szomszéd cica ágaskodva issza a rozsdásodó vályúból párolgó vizet. A minap még riadtan hallgatták a külső zajokat, ma már elcsendesítik szívüket, és háborítatlanul belefognak teendőikbe. A bodobácsok elhagyták a nagylevelű hárs törzsét, új otthon után kutatnak. Fejük felett a stukatúrnád ölelésében megannyi kis szilánk várja, hogy összeszedjék. Igényt tart figyelmükre a lángra lobbanó gallykupac is. Füstje hamarosan összekeveredik a széllel érkező szaharai homokkal.

III.

Úgy érzik, be vannak táblázva a gondolataik. Órákon át nem szólnak egymáshoz, közben többet mondanak el, mint sejtik. Fekhelyükön egymás mellett sorakoznak a vánkosok, ők pedig várják az estét, mikor egymás kezét fogva megpihennek. Álmaikat megbeszélik, elűzik egymás szörnyeit. A külvilággal rég nem érintkeznek, nem vágyják a találkozások kényszerét. Üvegházuk bővelkedik málnában, igyekeznek a poloskákat távol tartani. Selymes nyugalmat áraszt konyhájuk csempéje. Ízes dzsemek sorakoznak pirosan-sárgán polcaikon. Üvegeikben érlelik a zamatot.

IV.

Felváltva olvasnak az elmúlásról és az életről. Elsuttogják reményeiket, vásznakra festik múltjukat. Sokféleképpen mesélnek egymásnak, mindahány forma csakis az övék. Lecsupaszítva, vacogva állnak egymással szemben. Figyelik a másik szemében önmagukat. Mikor már dideregnek, haladékot adnak az őket kísértő gondolatoknak: szeretnék meglátogatni szeretteiket, amíg még lehet. Lehámozták egymásról kötöttségeiket, mint vastag kabátot a meleg szobában télvíz idején. Tudják, mit várnak az élettől.

V.

Az erdőket járják. Nem kell mást tenniük, csak követni a jelzést. Amíg kismalacok sivalkodnak a bokrokban, addig jó irányba tartanak. Harkályok morzézzák az aznapi leckét. Elvesznek a táj zöldjében, ujjukkal követik a fák tekergő gyökereit. Nem hitték volna, hogy így fordul a világ.

VI.

Mécsest gyújtanak. Kormol, innen tudják, jóra fordul a sorsuk. Lefekvés előtt ellenőrzik az ajtókat, mind zárva van. Egymás szemébe néznek a holdfénynél, összekulcsolt kezek jelzik álombéli szövetségüket. Rózsabogár koppan a hársfa ágán. A déli szél leheletétől sercenve alszik ki a gyertyaláng.


Takács-Csomai Zsófia 1991-ben, Zircen született. Tanulmányait a Széchenyi István Egyetemen, majd az ELTE-n folytatta. Férjével a Bakonyban élnek.