Angelus Novus, avagy Walter Benjamin testamentuma
- Részletek
A Médeia Fiai Infidel 88 című lemezéről
Lengyel Zoltán hangjában van valami Smashing Pumpkinsra emlékeztető, Lanczkor Gábor gitárjátéka pedig nagyon jól tükrözi az első számban bevezetett akadozó lélegzet, a szakadozottság motívumát, ami sok helyen Lengyel Zoltán énekében is visszatér, ahogy lélegzetvételnyi szakaszokban és ritmusban halad a dalszöveg.Puskás Dániel 1990-ben született Hatvanban. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarának PhD-hallgatója. 2011-ben publikált először.
„Within your reason, within your mind you will survive, you will survive.”
Médeia Fiai: Come il Doumo di Siena
A Médeia Fiai nevű, főként szegedi illetőségű értelmiségiekből álló zenekarnak 2015 áprilisában jelent meg új lemeze Infidel 88 címen. A lemez a holocaust és a második világégés témájára épít, és már magát a mottót is Walter Benjamintól vette. A híres gondolkodó szenvedéstörténetét és halálát dolgozzák fel a dalszövegek, ahogy Spanyolországon keresztül megpróbált Amerikába emigrálni, de mivel ez meghiúsult, a náci Németországba való visszatoloncolás ellen 1940-ben Portbou-ban öngyilkosságot követett el morfin-túladagolással. Talán nem véletlen, hogy Walter Benjamin témájához nyúlt az együttes, ugyanis az énekes-basszusgitáros Lengyel Zoltán a lemez készítése során írta disszertációját Benjamin és Kertész Imre munkáiból.
Az Illuminationben megjelennek az emigráció állomásai: „The fire burns still in the forests in Italy, in France and Spain. In Hungary, in Polland and Latvia the trees catch fire on each summer.” (A tűz még mindig ég Olaszország, Franciaország és Spanyolország erdőiben. Magyarországon, Lengyelországban és Lettországban a fák lángra kapnak minden nyáron) (Kiemelések az eredetiben tőlem, P.D.) A For Asja, Portbou, 1940 Benjamin szerelmére, Aszja Lacisz lett színésznőre utal, illetve az utána következő New Angel is Born pedig a Benjamin által alapított tiszavirág-életű Angelus Novus folyóiratot eleveníti fel, továbbá a lemez német mottójában említett talmudbeli angyallal is kapcsolatba hozható. Az utóbb említett szám, mely az album utolsó dala, már a villoni hagyományozás műfaját eleveníti fel: „Take my suitcase leather. Take my golden watch. Take my wooden pipe. Take my fake passport. It’s all yours now.” (Fogd a bőr útitáskám. Fogd az aranyórám. Fogd a fapipám. Fogd a hamis útlevelem. Most mind a tiéd.). A halál leírása a német romantikát idézi, ahogy az Amerikába vágyó megfáradt ember végül eljut az „új világ”-ba, ahogy E. T. A. Hoffmann Az aranyvirágcserép című művének Anselmusa is elnyeri megbolondulásában/halálában Serpentina kezét, továbbá Benjamin halála esetén a morfin-túladagolás ténye segít a szövegben feloldani a transzcendencia megjelenését.
Az első szám, a Come il Doumo di Siena, mint az operák nyitánya, sűrítve előrevetíti az album „narratíváját”. A fujtató nyitó dallam ziháló légzésre emlékeztet, ahogy valaki rémálomból ébred: „You are frozen in your dream.” (Az álmodban vagy, mozdulatlanná dermedve.), ahogy a dalszövegben is szerepel. Ez az auditív és textuális megoldás feleleveníti Gogol Az orr című elbeszéléséből Ivan Jakovlevics, vagy Kafkánál Gregor Samsa és Josef K. ébredését. Ami szintén nem véletlen, hisz Benjamin az elsők között írt jelentősebb terjedelmű, értő méltatást Kafka elbeszéléseiről. Mikor elkezdődik az ének, a dob is a háborúba induló katonák menetelésére vagy puskaropogásra hasonlít, illetve később a szám közepén, mintha a légitámadások szirénáira játszana rá a torzított gitár. Majd a szám végén a harmonikusabb zenei rész ad némi kiutat az általam mottóként idézett sorokkal (magyarul: A fejedben, az elmédben túl fogod élni, túl fogod élni.), ami az értelmiség, és általában az ember, számára a totalitárius hatalmak pusztítása elleni egyetlen menedékként jelenik meg. Bizonyos tekintetben párhuzamba lehet állítani Gerschwin Porgy és Bess című művének It Ain’t Necessarily So című dalával, ahol az ókori zsidóság szenvedése a négerek elnyomottságával kerül párhuzamba, igaz, keserű iróniával azt sugallva, hogy végül mégis az elnyomottak kerülnek ki győztesen. (Ilyen Radnóti Miklós Eaton Darr-versei közül az Alkonyat, melynek fordított világában a nyúl kergeti a vadászt.) Olyan, mintha a Médeia Fiai a Come il Doumo di Siena végén lévő harmonikusabb rész dallamára játszanának rá az utolsó számban, ami a halál megnyugvás felé tartó morfinos látomása lenne, bár az előző, Aszjának írott szám utolsó mondata felülírja ezt: „CAPITAL PUNISHMENT IS NOT ENOUGH.” (A HALÁLBÜNTETÉS NEM ELÉG.), illetve az utolsó szám ének utáni instrumentális egységben újra visszatér a ziháló légzés motívuma.
A számokat arányosan osztották el, szinte ugyanolyan erős színvonalat hoz az album az elejétől a végéig. Igaz számomra az Infidel 88 vége erősebb. Elég sokszínű a műfaji skála is, amin mozognak. A bluest, a néger spirituálékat idézi a True Detective és a countryszerűen induló, majd garázspunkba átcsapó Pastoral Woodland, a Your Kind monorímes szakaszai a középkori himnuszok, diákdalok technikáit idézik, a Shekhina utolsó szakasza pedig a vintage hangzásra alapoz. Az album legerősebb dala megítélésem szerint a keleties hangzású For Asja, Portbou, 1940, amit a citera, a doromb és a torzított, slide-os gitár jól megfűszerez. Lengyel Zoltán hangjában van valami Smashing Pumpkinsra emlékeztető, Lanczkor Gábor gitárjátéka pedig nagyon jól tükrözi az első számban bevezetett akadozó lélegzet, a szakadozottság motívumát, ami sok helyen Lengyel Zoltán énekében is visszatér, ahogy lélegzetvételnyi szakaszokban és ritmusban halad a dalszöveg. Ez a zaklatott lüktetés leginkább az Illumination gitárriffjeiben, a Diana of Juárez énekében és a Shekhina órakattogásra emlékeztető ritmusában jelenik meg, s ez utóbbi a Thom Yorke 2006-os szólólemezén (The Eraser) lévő The Clock című szám megoldásával is párhuzamba állítható.
Mindenképpen egy jól sikerült lemez került ki a Médeia Fiai kezei közül, megéri hallgatni.
Az album elérhető az együttes honlapján is: https://medeiafiai.bandcamp.com/
