Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Bene Adrián: Kimérapalota

Fotó: A szerző archívuma

eltévedt bent egyszer egy kimérajaguár

Bővebben ...
Próza

Hegyi Damján: Jonatán a sakk-klub előtt

Fotó: a szerző archívuma

Közelebb lépett, figyelmesen kémlelte, mert nem hitt a szemének. Amit látott: egy kisujj legfelső ujjperce. Az ujjperc vége élénkpirosan vibrált, a köröm rajta olyan egészséges volt, mint egy most szüretelt gyümölcs.

Bővebben ...
Folyó/irat/mentés

Tóth-Csiki Zsuzsanna: „És formák eleven térfogata kitölt alkatot, kompozíciót” – januári, februári lapszemle

Montázs: SZIFONline

Egyik kedvenc szpotom Budapesten a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtára. Nem volt kérdés, hogy oda ülök majd be folyóiratokat olvasni, miután megkaptam a felkérést a szemlére.

Bővebben ...
Műfordítás

Billy Collins: Őrültek (f. Góz Adrienn)

Fotó: A szerző Facebook-oldala

Figyeltem, ahogy a versem a kocsma / homlokfalára száll

Bővebben ...
Költészet

Szegedi Dominika versei

Fotó: A szerző archívuma

Egy megfeszülő mellkas alatt él

Bővebben ...
Próza

Szirmai Panni: Szembogár

Fotó: a szerző archívuma

Zorka négyévesen látott egy vak koldust a piac mellett térdelni, a szemgolyója helyén fehér köd gomolygott. Látás helyett kenyérérét és aprópénzért rimánkodott.

Bővebben ...
Próza

Süveg Szilvia: G-string

Fotó: a szerző archívuma

A te idődben már bugyiforradalom volt, eltűntek a hatalmas térdig érő alsók, de ilyenről azért nem is álmodtál.

Bővebben ...
Próza

Csermely Mátyás: Hat alma

Fotó: Zanati Réka

Felmásztam az egyik legnagyobb almafára, pont arra, amely a kert közepén állott. Leültem a törzshöz közel, egy erős ágra, majd leszakítottam egy almát. Beleharaptam.

Bővebben ...
Műfordítás

Santiago Rodas versei (f. Zahorecz Eszter)

Fotó: A szerző archívuma

A telepen / azt beszélik, hogy / valaki egymillió pesót talált / a szemétben

Bővebben ...
Próza

Takács-Csomai Zsófia: Days Past Ovulation

Fotó: a szerző archívuma

Azt hitték, valami komoly bajunk van, amiatt utazgatunk folyton ide. Aztán amikor elmondtuk nekik, mi a dörgés, egyikük azt mondta, hogy menjünk el cigányasszonyhoz, mert biztos valami rontás okozza a dolgot. Volt, hogy mindketten nevettünk a hasonlókon, ma már azt sem tudom, mit gondoljak.

Bővebben ...

Makáry Sebestyén verse

Másrészt a gyűjtögető életmódot folyató népek, / különös tekintettel az erdőségekben élő szlávokra, / akiktől az erdőségek jónéhány szavát is átvettük, a szárnyasan, / páratlanul összetett akár 50 centiméteres levelek / egymás mellett ülő és a levélcsúcs karomszerű levélkéiben / a félelmeikkel és a totemikus erővel együtt / egy medve talpát ismerték föl

 

Makáry Sebestyén 1992-ben született Budapesten. Favágással keresi zsebpénzét. A növények és a természet további megnyilvánulásai már korábban is érdekelték, de a biológia szakról kirúgták. Vácon lakik, a Naszályt, a Börzsönyt és a Dunát járja, az ELTE magyar – történelem tanárszakán negyedévét kezdi.

 

Heracleum sphondylium

 

Ahogy a legtöbb növényt, úgy a Heracleum

sphondyliumot is két megközelítésben látjuk.

Egyrészt intenzív erősítő és gyógyító hatása miatt,

már az ókorban is Heraclesről nevezték el,

amihez Dioskurides az első században

gyógyító erejének pontosítására

a sphondylim utónevet tette hozzá,

aminek görögből származtatott jelentése

’meghatározhatatlan’. Dioskurides névadása,

amit az ókoriaktól Linné vesz át, máig

a legpontosabb, és hatóerejének

a modern határozókulcsok is figyelmet szentelve

a növény részletes leírása alá hol „mérgező”,

hol „gyógynövény” végszót választanak.

Másrészt a gyűjtögető életmódot folyató népek,

különös tekintettel az erdőségekben élő szlávokra,

akiktől az erdőségek jónéhány szavát is átvettük, a szárnyasan,

páratlanul összetett akár 50 centiméteres levelek

egymás mellett ülő és a levélcsúcs karomszerű levélkéiben

a félelmeikkel és a totemikus erővel együtt

egy medve talpát ismerték föl,

 

aminek a hiedelemvilágból táplálkozó

lehántolt szárából és gyökéréből

főzték a borscsot,

hasonlóan a Heracles erejével felruházó

Heracleumhoz, a borscsban

a ’bocs’ férfiasodását tapasztalva meg,

hogy medvévé váljanak,

magukba itták,

mígnem a történelem előtti hőskor végén

a medvetalpat a gyűjtögető életmód

visszaszorulásával a cékla váltotta föl,

és ekkor került az asztalra a medvékkel ápolt

korábbi intim viszony pótlásaként

a vodkásüveg,

majd jóval később a vegyes minőségű

mézekkel töltött fröccsöntött medvék,

akiket a nyelv még továbbra is tisztel,

nevükön se mer nevezni, megnevezésük

csak körülíró forma, aminek értelmében

a ’mézevő’ vagy a ’mézlátó’

talpáról beszélhetünk.