Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Voloncs Attila: A bűvölők (részlet)

Fotó: a szerző archívuma

Valahogy köze van ennek ahhoz, hogy sohasem tudott olyan vérmesen forradalmár lenni, mint a barátai, régi ismerősök közt mindig visszafogottan jelezte a különvéleményét, mintha baloldaliságával nem akarta volna bántani azokat, akik igazán hisznek valamilyen rendes ostobaságban, vagy meg tudnak részegülni a nemzet szótól és a dicső múlt felemlegetésétől.

Bővebben ...
Költészet

Sebestyén Ádám versei

Fotó: Sebestyén Anna

Kikötőink, / a fagyizók, földszinti üzletek sorra bezártak

Bővebben ...
Próza

Sarnyai Benedek: zájed

Fotó: a szerző archívuma

Amíg helyet keresek az érkezési csarnokban, azon tűnődöm, hogy hívják Anna szüleit. Két éve vagyunk együtt, még egyszer sem találkoztam velük. Ismerem az arcukat, annyiszor láttam a profilképüket, hogy a Jóisten is beleunhatott a számolásba. De hogy hívják őket?

Bővebben ...
Próza

Nagy Olivér Ábel rövidprózái

Fotó: a szerző archívuma

azt hogy minden talalkozas semmilyen

nem csinalunk semmit

a beszelgetesek is csak ures fecsegesek

Bővebben ...
Próza

Sándor Anna Viola: Nem beszélünk soha

Fotó: a szerző archívuma

Az apja akkoriban éjjelente a fülembe duruzsolt, ne is álmodjak róla, sose fogom megtudni a titkát. Erősen hozzábújtam, ő átölelt, az apja érintését éreztem a bőrömön, a horkolása, a szemébe lógó haja, a karja, a szorítása mind az apjáé volt.

Bővebben ...
Műfordítás

Giulia Caminito (f. Sokcsevits Judit Ráhel): Bársonylány

Fotó: Andrea Ottaviani

Vito úgy hitte, elkapott valami betegséget. Nem talált más észszerű magyarázatot arra, miért ébredt úgy egyik napról a másikra, hogy nem megy neki a verselés. Az ihlet, a ritmus, a szavak, az ötletek hiánya gyötrő volt, elméjének csendje pedig határtalan.

Bővebben ...

Makáry Sebestyén verse

Másrészt a gyűjtögető életmódot folyató népek, / különös tekintettel az erdőségekben élő szlávokra, / akiktől az erdőségek jónéhány szavát is átvettük, a szárnyasan, / páratlanul összetett akár 50 centiméteres levelek / egymás mellett ülő és a levélcsúcs karomszerű levélkéiben / a félelmeikkel és a totemikus erővel együtt / egy medve talpát ismerték föl

 

Makáry Sebestyén 1992-ben született Budapesten. Favágással keresi zsebpénzét. A növények és a természet további megnyilvánulásai már korábban is érdekelték, de a biológia szakról kirúgták. Vácon lakik, a Naszályt, a Börzsönyt és a Dunát járja, az ELTE magyar – történelem tanárszakán negyedévét kezdi.

 

Heracleum sphondylium

 

Ahogy a legtöbb növényt, úgy a Heracleum

sphondyliumot is két megközelítésben látjuk.

Egyrészt intenzív erősítő és gyógyító hatása miatt,

már az ókorban is Heraclesről nevezték el,

amihez Dioskurides az első században

gyógyító erejének pontosítására

a sphondylim utónevet tette hozzá,

aminek görögből származtatott jelentése

’meghatározhatatlan’. Dioskurides névadása,

amit az ókoriaktól Linné vesz át, máig

a legpontosabb, és hatóerejének

a modern határozókulcsok is figyelmet szentelve

a növény részletes leírása alá hol „mérgező”,

hol „gyógynövény” végszót választanak.

Másrészt a gyűjtögető életmódot folyató népek,

különös tekintettel az erdőségekben élő szlávokra,

akiktől az erdőségek jónéhány szavát is átvettük, a szárnyasan,

páratlanul összetett akár 50 centiméteres levelek

egymás mellett ülő és a levélcsúcs karomszerű levélkéiben

a félelmeikkel és a totemikus erővel együtt

egy medve talpát ismerték föl,

 

aminek a hiedelemvilágból táplálkozó

lehántolt szárából és gyökéréből

főzték a borscsot,

hasonlóan a Heracles erejével felruházó

Heracleumhoz, a borscsban

a ’bocs’ férfiasodását tapasztalva meg,

hogy medvévé váljanak,

magukba itták,

mígnem a történelem előtti hőskor végén

a medvetalpat a gyűjtögető életmód

visszaszorulásával a cékla váltotta föl,

és ekkor került az asztalra a medvékkel ápolt

korábbi intim viszony pótlásaként

a vodkásüveg,

majd jóval később a vegyes minőségű

mézekkel töltött fröccsöntött medvék,

akiket a nyelv még továbbra is tisztel,

nevükön se mer nevezni, megnevezésük

csak körülíró forma, aminek értelmében

a ’mézevő’ vagy a ’mézlátó’

talpáról beszélhetünk.