Hírlevél feliratkozás

Keresés

Folyó/irat/mentés

Csermely Mátyás: Mégis egy történetbe jutunk - 2025 novemberi, decemberi lapszemle

Montázs: SZIFONline

Noha az egyetemi közegben óhatatlanul belefut az ember egy-egy nyomtatott lapszámba, tényleg csak belefut. Nem tulajdonít nagyobb jelentőséget nekik, hisz ezek általában folyosóra vagy könyvtárba kitett, két-három éves példányok, alig akad bennük pár ismerős név. Mondogatja is néha magának az ember, igazán elmehetne egyszer egy újságoshoz, vehetne egy friss lapszámot, elolvashatná az egészet, úgy ahogy az meg van írva. Vonatállomások újságosaiban és az Írók boltjában tett beszerző körök után, mikor megkezdi az olvasást, konstatálja, van jogosultsága ennek a formátumnak is, mert az (össze)olvasás során egy sokkal összetettebb élményt kap, igaz több figyelmet és időt szánt rá. Egyszóval rájön: nem is olyan nagy baj, hogy feleslegesen vett több, ezen szemléhez nem felhasználható folyóiratot, hiszen minden egyes szám más-más felfogásban működik, és ezek a világok remek lehetőséget adnak egy szabadlevegős merülésre a vállalkozó kedvű olvasónak.

Bővebben ...
Költészet

Fellinger Károly versei

Fotó: Görföl Jenő

A szépséges / Perszephoné sikolyát egyedül csak / Hekaté hallja

Bővebben ...
Költészet

Ayhan Gökhan versei

Fotó: Vas Viktória

nem fizettek közös költséget, / kilakoltatták őket.

Bővebben ...
Próza

Szöllősi Tamás: Űrutazás

Fotó: a szerző archívuma

Nem válaszoltam, csak ösztönösen gyorsabban kezdtem tekerni. Ujjaim ráfeszültek a kormányra, és már nem volt idő gondolkodni. Éreztem, hogy a kerék alatt recsegnek a kövek, a pedál szinte perzselte a talpam. Ervin nem csak gyors, hanem vakmerő is volt.

Bővebben ...
Költészet

Katona Ágota versei

Fotó: Tinordi-Karvaly Bence

A halovány Európában / fogynak a színek

Bővebben ...
Próza

Bánfi Veronika: A telhetetlen

Fotó: a szerző archívuma

Körbenézek a rozsdamentes acéltermékeknél, de azt hiszem, nem illik csontozókést tenni a fa alá. Nem is kockázatmentes, ha számításba vesszük a karácsonyi ebédek feszült hangulatát.

Bővebben ...
Költészet

Zudor Boglárka versei

Fotó: Sárvári Géza

A pekándiós latte / És Karády a kedvence

Bővebben ...
Műfordítás

Tess Gallagher versei (f. Lauer Péter)

Fotó: Morella Muñoz-Tebar T.

A vizsgálat szerint 13 %-kal / gyengébben pumpál a szív

Bővebben ...
Próza

Haramza Kristóf: Fogadás

Fotó: a szerző archívuma

Nem akartam elhinni, hogy ennyire beszariak. Abban volt igazság persze, hogy ettől a Korpától, ha iszik, sok minden kitelik. Mégis kíváncsi voltam. Ha nem provokáljuk, nem itatjuk és figyelünk rá, miért ne lehetne vele józanul diskurálni?

Bővebben ...
Költészet

Taizs Gergő: A keretein túl

Fotó: Pápai Zoltán

mégis / fákat ölelnél kiszáradásig

Bővebben ...
Költészet

Nagy Balázs Péter versei

Fotó: Pinczési Botond

Így lehet hát megismerni magamat, / mint szavaimat visszhangzó mitológiát

Bővebben ...

Szén Benjámin verse

A homlokomra ül egy holló, / a szemhéjam alá fészkel a szorongás: / „Két vadállat párzik a párás templomkertben, / mindkettő hím”, ugye nem én vagyok a gyenge? / A kutyáktól fél csak a húsom, / májammal rokon a gránát, / sosem akarom látni / Verdun laktanyáját.

 

 

(Bokor Krisztián felvétele)

 

 

Szén Benjámin 1994-ben született Székesfehérváron, 2017-ben szerzett diplomát az ELTE BTK történelem szakán. Verset és slamet ír.

 

 

Vérszivattyú

 

Látok egy elhagyatott laktanyát,
ami francia földön szivattyúzza a vért.
Azt mesélik, 1916-ban
a lövészárok mögött a táj felhasadt,
amikor a cigarettafákat
meggyújtották a Fokker Dreideckerek.
Puskától fél csak a puska.
Méhkassal rokon a gránát.
Sápadt vadászkutyák hagyják el
Verdun laktanyáját.

A vérrel teli vödröket
megvilágítják a szentjánosbogarak.
Remegni kezd a vér,
és hallom, ahogy nevet.
Ezt a helyet katonák lakják,
akik örökre belefagynak
a kimerevített torkolattűzbe.


A tépőfogak nagyobbak annál,
hogy elbírja az állkapocs.
Hiába ugyanolyan,
mint a horizontra költöző lánglabdák,
sosem vettem komolyan
a fekete madarak baritonkórusát.


A homlokomra ül egy holló,
a szemhéjam alá fészkel a szorongás:
„Két vadállat párzik a párás templomkertben,
mindkettő hím”, ugye nem én vagyok a gyenge?
A kutyáktól fél csak a húsom,
májammal rokon a gránát,
sosem akarom látni
Verdun laktanyáját.