Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Kiszely Márk: Kapcsolati tőke

Fotó: a szerző archívuma

Volt ez a csajom Debrecenben. Cseresznyével egyensúlyozott az ajkán, a szemében gurámikat nevelt. Tubás volt, vagy tenorkürtös, nem tudom már, a rézfúvósok között ült, a rendezői balon. Ha a nevén szólítottam, nem figyelt oda. Ha hatszögbe rendeztem a díszköveket a teste körül, magához tért.

Bővebben ...
Költészet

Rostás Mihály versei

hogyha kezembe foghatnék / egy maréknyi időt

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Bartók Imre: 1939. szeptember 23.

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Krumponyász-univerzum (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

Róbert bal szeme az óramutató járása szerint, jobb szeme azzal ellentétesen forgott egyre gyorsabban, majd teljes testében rázkódni kezdett, a földre huppant, és nem mozdult többé. A feje sistergett és füstölt.

Bővebben ...
Költészet

Halmosi Sándor versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Kabátujjukban több élet volt, / mint az Egyesült Nemzetekben ma

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Veszprémi Szilveszter: Vers, amelyben a költő megint csak hisztikézik, nincs semmi látnivaló benne

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Gabriela Adameșteanu (f. Száva Csanád): A zebrán

Fotó: a szerző archívuma

Kissé félrenyomtad az embereket, szinte lökdösődés nélkül, mégis makacsul, ahogy a te korodra hál’Isten megtanultad. Képes vagy helyet csinálni magadnak közöttük. Diszkréten csináltad, a kíváncsiság nem kínzó betegség, nem alapösztön, nem kell könyökölni miatta.

Bővebben ...
Költészet

Peer Krisztián versei

Fotó: Schillinger Gyöngyvér

és csak menni, menni a nyelvvel / a totál szenilis Sanyi bácsi után

Bővebben ...
Próza

Tóth-Bertók Eszter: Meghaltam

Fotó: Csoboth Edina

A ravatalozónál állnak. Az épület homlokzatán a Feltámadunk-feliratból hiányzik a t, a legjobb barátnőm rögtön kiszúrja. Nézi a d-t, hogy az is eléggé inog, közben arra gondol, hogy mennyit szenvedtünk, amikor a lakása ajtajára illesztettük fel betűnként a nevét és hiába baszakodtunk a vízmértékkel, a mai napig ferde az egész.

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI – Purosz Leonidasz: Helyi ár

A hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Költészet

Bánfalvi Samu: Charlie Kirk meghalt,

Fotó: A szerző archívuma

Amerika Amerika megölték Charlie Kirköt

Bővebben ...
Költészet

Bán-Horváth Veronika: Tiszta lap

Fotó: Bán-Horváth Attila

Hol nyúlánk fénylényeknek, / Hol puffadt koboldoknak látszunk.

Bővebben ...

Elfekszenek álmaink

Mosolyok mögé rejtett vágy, / Amelyen az esendő ember csúszkál, / Hasznot remélve ténfereg. / Magából kiszakítva testet, lelket / Áldoz a hiúság oltárán, / És kezét nyújtogatva megragad, / Megszerez az eltévelyedett glóbuszon.

 

 

Mosolyok mögé rejtett vágy,

Amelyen az esendő ember csúszkál,

Hasznot remélve ténfereg.

Magából kiszakítva testet, lelket

Áldoz a hiúság oltárán,

És kezét nyújtogatva megragad,

Megszerez az eltévelyedett glóbuszon.

Pipacsoktól vöröslő mezőn

Készítenek sírt reményeinek,

Ahol majd végül, elfekszenek álmaink.

Mondd hát, mit ér ez az egész?

Átvágtatunk az életen,

Kérünk és követelünk,

Pedig helyünket se tudjuk,

Merre is tartunk?

Megbilincsel a szokás,

Az érzelmektől fűtött

Vak normák.

Bálványokon át szeretünk,

És elképzelt világokon uralkodunk,

Amik a valóság tüzében

Hamvadnak porrá,

És parázsló maradványainál

Pedig dideregve fagyunk halálra.

 

 

Budapest 2017-03-02

 

 

 

Reichenbach József vagyok 1987.02.25-én születtem Budapesten. Gyerekként nem gyakorolt rám nagy hatást az irodalom, az irodalom órák. Tinédzserként írtam három-négy verset talán, amik sajnos már nincsenek meg. Ezután következett pár olyan év, ami hallgatással telt, majd 2005-ben újra kezembe vettem a tollat. Azóta folyamatosan írok, rajongok az irodalomért, a magyar nyelv adta szépségekért. Nagy hatást gyakorolt rám Radnóti Miklós, Ady Endre, Shelley, egynéhányat említve csak. Körülbelül 2014 óta próbálkozok publikációval, vers pályázatokkal, szinte sikertelenül, bár a közelmúlttól kezdve több sikerrel pályáztam, mint kudarccal. Írói álnevet használok, ami John Richard Riwering névre hallgat (J.R.Riwering) Sok helyen sajnos nem engedték a használatát. A világban elég sok helyen fordultam már meg, rengeteg kultúrával, mentalitással találkoztam, amik szintén befolyásolták, alakították nézetemet nem csak a költészet terén. Nem tudom csak hobbiként tekinteni a versfaragásra, nekem ez egy életforma. Versek mellett szeretek drámákat írni, valamint színdarabokat verses formában, ugyan ez a fajta irányzat nem éli fénykorát, de töretlenül alkotok, mert bennem él.

Reichenbach József