Hírlevél feliratkozás

Keresés

Július-augusztusi folyóiratszemle

Havi szemle feledés ellen
Mindez már önmagában is igencsak érdekfeszítő és vitára hívó felvetés, de a szöveg nem az endista tradíció fukuyamai, dantói vagy vattimói remeke: nem az irodalomelmélet halálát, inkább átalakulását jelzi. Éppen ezért inkább azért érdemes elolvasni, hogy lássuk, Wellbery szerint harminc év alatt mivé lett, milyen új ágakat vagy holtágakat nemzett a nyolc elméleti megközelítés: hogy vesztette erejét és megújulási képességét a dekonstrukció, hogyan tért meg a filozófiához a hermeneutika, vagy épp milyen utódokat szült a szemiotika.

Bővebben ...

Június-júliusi folyóiratszemle

Havi szemle feledés ellen
A százoldalas óriásblokkot három külföldi tanulmány vezeti be: Bruno Latouré és Noah Heringmané alapvetően egy-egy francia szerző (a filozófus Michel Serres és Buffon grófja) műve köré építi meglehetősen szofisztikált érvelését, Eva Horné ugyanakkor történeti jelleggel vizsgálja a klímakatasztrófákról kialakult képzeteink változását – s bár a 19. század ismertetése után nagyvonalúan egyből a 21.-re ugrik, az antropocén szakirodalmába való bevezetésnek talán ez a legalkalmasabb.

Bővebben ...

Áprilisi folyóiratszemle

Havi szemle feledés ellen
Erős világirodalmi szám ugyanakkor akadt: a Prae a huszadik századi Brazília egyik legjelentősebb írójára, João Guimarães Rosára emlékezett halálának ötvenedik évfordulóján – mely egyben egy nagy születésnek, Gabriel García Márquez Száz év magányának az évfordulója is. A híresen poliglott, tucatnyi nyelven beszélő Rosa ugyanakkor Márqueznél jóval ismeretlenebb a magyar közegben – leginkább, mert a világhírnevét megalapozó nagyregénye, az 1956-ban született Grande Sertão – Veredas (kb. „Nagy bozótos pusztaság: ösvények”) a mai napig nem került lefordításra.

Bővebben ...

Márciusi folyóiratszemle

Havi szemle feledés ellen
Ahogy azt előző szemlémben jeleztem, márciusban folyóirataink és kultúrával a legkisebb kapcsolatba is hozható médiumaink egyként sorakoztak fel, hogy Arany János születésének 200. évfordulójára emlékezzenek. A keletkezett hatalmas szövegmonstrum egészét az internet végtelenségének és az idő végességének paradoxona miatt nemhogy bemutatni, de elolvasni is képtelenség, ambícióimat így első körben arra korlátozom, hogy a lehető legtöbb felületről próbáljak egy-egy érdekesnek tűnő szöveget kiemelni, hogy aztán izomból ráforduljak a folyóiratokra.

Bővebben ...

Februári folyóiratszemle

Havi szemle feledés ellen
A mostani blokk szerkesztői, Keresztes Balázs és Smid Róbert bevezető tanulmányukban igyekeznek a lehető legtöbb oldalról körüljárni a fogalmat, így a hozzám hasonló laikusok is gyorsan megérthetik, miért „A műveléstől a műveletig” címet viseli a szövegegyüttes: a kultúrtechnikák ugyanis olyan performatív aktusokat jelölnek, melyek összekötik egymással az eddig kihangsúlyozott cselekvőt (az ember), eszközt (a médium) és annak eredményét.

Bővebben ...

Januári folyóiratszemle

Havi szemle feledés ellen
Sosem publikáltam a Médiakutatóban, de gyakran volt a kezemben: tematikus számaikat a szűkebb szakma mellett haszonnal forgathatta történész, szociológus és bármely társadalomtudós. Mágnás Elza-kutatóként talán nem meglepő, hogy a prostitúcióról szóló számuk a mai napig telestickyzve pihen a szakdolgozati anyagaim közt, de számos médiatörténeti írásukat őrzöm fénymásolatban vagy merevlemezen.

Bővebben ...