top of page

Majláth Ákos versei

2024. jan. 30.
1 perc olvasás

A többi mag jó földbe esett. / Szárba szökkent ott a szégyen, / burjánzottak az önvádlás sötétzöld / levelei. Később termést hoztak: / gyomorgörcsöt, értelmetlen alázatot. / Egyik harmincszorost, / másik hatvanszorost, / sőt, volt amelyik százszorost.

 

A kukorica gyermekei

 

Szüleink kukoricaszemeket vittek magukkal az iskolába, hogy szükség esetén a jóakaratú emberek azon térdepeltessék őket. Miután eleget térdepeltek a szemek fullánkjain, hazafelé menet, bosszúból elszórták őket. Néhány mag az út szélére esett, azokat egytől egyig felkapkodták a felejtés apró madarai. Néhány mag köves földre esett. Onnan sarjadt az álmatlanság, a körömrágás, a remegő gyomor, ám a tűző Nap felperzselte a lágyszárú növényeket. Néhány mag tövisek közé esett, a család szúrós kötelékeibe. Ott az ölelő karok megfojtották a baljós csírákat. A többi mag jó földbe esett. Szárba szökkent ott a szégyen, burjánzottak az önvádlás sötétzöld levelei. Később termést hoztak: gyomorgörcsöt, értelmetlen alázatot. Egyik harmincszorost, másik hatvanszorost, sőt, volt amelyik százszorost.

 

Figyelni

 

Az osztályunkban figyelünk egymásra. Ha valaki hangosan olvas vagy számol, úgy csüngünk dadogó hangján mint majmocskák a fák ágain.

 

Az osztályunkban figyelünk egymásra. Ha valaki hibázik, akkor a ceruzánkkal kopogunk a vegyszerszagú padokon, mert ez a szabály. Meg kell mutatnod, hogy tudod: öt meg három az nem nyolc, és nem úgy kell, hogy cer-u-za.

 

Az osztályunkban figyelünk egymásra, ha valaki olvasni kezd, a csend kifeszül, mint a háborúba vitt zászlók, aztán kop-kop-kop ropognak a grafitfegyverek.

 

 
 

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése
Borsos Bence: megálmodtam

hetekig nem aludtam utána hogy soha többé / ne találkozzam a nyomorral az önzőséggel / a savanyú gumicukor árus mosolyával ott álltunk a búcsúi forgatag kellős közepén nyár volt az utcai ivókútnál tol

 
 
Országh Virág: Külalak

Engem csak kiírattak mindenhonnan. Apa mostanában mindig azt mondja, nemhogy a rézfaszú bagoly, de még a szellemek sem fognak megbaszni, ha ilyen kövér maradok. Anya szerint ez a szerelem egyik legősi

 
 
Lauer Péter: Szobor

az idő a test / fényét lassan átszínezte Emlékszel, vettünk egy szobrot, emberalakút, műkő volt, de élethű – a kert végébe tettük, maradjon nekünk és a madaraknak. Kezdetben minden nap lejártunk hozzá

 
 

IMPRESSZUM

© szifonline

Felelős szerkesztő: Szép V. Árnika

  • White Facebook Icon
  • White Instagram Icon

líraszerkesztő: Szép V. Árnika

prózaszerkesztő: Borcsa Imola

a weboldal grafikái Veréb Csilla munkái

bottom of page