De hát te is csak más / képeken vagy boldog, / mondhatná a lyányom. // Igen, de…, kezdeném, / aztán nem folytatnám mégsem, / minden mentség lenne / csak, önárulás. // Vásár úgyis az egész, / miféle mélységből kiáltok / kihez, nem tudom.

Fénykép

Öreg férfi,

mindenki jóképűnek nevezi,

el vannak hűlve, hogy nahát,

sétál a lányával meg a vejével,

nevetnek, karonfogva,

látszik, hogy boldogok.

Miért csak más képeken

boldog az én apám?

Vásár

De hát te is csak más

képeken vagy boldog,

mondhatná a lyányom.

Igen, de…, kezdeném,

aztán nem folytatnám mégsem,

minden mentség lenne

csak, önárulás.

Vásár úgyis az egész,

miféle mélységből kiáltok

kihez, nem tudom.

Oldat

Cukrozott sósav,

miféle oldat ez?

Sisteregnek a sebeim,

mégis szárnyal a lelkem.

Ez az én boldogság-oldatom,

nélküle most már nem tudok.

Teremtés könyve

Mert volt minden,

és van minden,

és lőn este,

reggel,

sohadik nap.