top of page

Jász Attila versei

2015. márc. 30.
2 perc olvasás

Egy nap, amikor tükörkép leszek csak, / ne hagyj magamra, kérlek, csak ints vissza, / hogy minden rendben, érj hozzám

Jász Attila 1966-ban született Szőnyben. Költő, szerkesztő, esszéíró. Neve és más nevek alatt számos műve megtalálható nyomtatott és online formában. Legutóbbi könyve Szárnyas csiga címmel, 2014-ben jelent meg az Új Forrás Könyvek gondozásában.

 

(Tamás Bertalan felvétele)

 

szárnyas csiga

 

Egy nap, amikor kutya szalad a téren,

 

az angyal üdvözletét adja át éppen,

 

galamb nélkül, sietve, felemelt kézzel,

 

a múzeumban, a képen, amit nézel,

 

de a szárnyas csiga hogyan került oda?,

 

egy alig látható természeti csoda,

 

ahogy repül, mintha mászna csak a kép szélén,

 

rakoncátlan a ránc az angyalruha élén,

 

ahogy térdel, egyáltalán nem kicsi a talpa,

 

miért ne lehetne vízálló bakancs is rajta?,

 

miért ne lehetne ez a szárnyas csiga

 

a teremtő türelmének szimbóluma?,

 

ha bűnbeeséstől megváltásig

 

évmilliókat kellett rá várni?,

 

csak nyugalom, van idő, ennyi látszik,

 

másszon vagy repüljön, történjen bármi.

 

szinte észrevétlen

 

Egy nap, amikor az ismeretlen görög szobrász

 

a női portré elkészültével annak sugárzó,

 

már-már isteni szépségét elviselni nem tudta,

 

az orrát kalapáccsal beverte, amitől a szoborfej

 

életszerűvé, még gyönyörűbbé vált, és a szája

 

sarkában játszadozó, addig szinte észrevétlen

 

archaikus mosoly felerősödött, szinte észrevételen.

 

a tükör túloldalán

 

Egy nap, amikor tükörkép leszek csak,

 

ne hagyj magamra, kérlek, csak ints vissza,

 

hogy minden rendben, érj hozzám, érints meg,

 

amikor majd tényleg csak egy tükörkép leszek,

 

megtudod, hogy szeretlek, mindig szerettelek,

 

imádattal követem minden mozdulatod,

 

akkor tükörkép leszek már csak benned,

 

és várlak a túloldalon, ha menned

 

kell, idő van, gyere utánam, kérlek.

 

névtelenül

 

Egy nap, amikor leveszem magamról

 

e sokat használt földi nevet, újból

 

meztelen leszek, és kiderül végleg,

 

névtelenül születtem, egyedül élek,

 

névtelenül alszom és egyedül félek,

 

névtelen gondolkozom, egyedül érzek,

 

egyedül és névtelenül halok majd meg,

 

mindig csak ezt tudjam, csak mindig tudjam ezt,

 

kérlek, uram, csak addig, csak addig éljek.

 

 
 

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése
Taizs Gergő: jónás véletlen egybeesése

hiszek egy hullámzó megváltásban / hiszek a perisztaltikában jónás véletlen egybeesése kicsúszott kezéből a bögre de nem tört össze koppant az ébredés és az első kávé közti szűk résben cukor hely

 
 
Karácsony Orsolya versei

Nem szabad elfelejtened: / csak átutazóban vagy. Kihallgatás Nem tetszik itt neked. Tüsszögsz a súlyos drapéria porától, az elsötétítésben nem hiszel, neked nincsenek titkaid, áttetszővé v

 
 
Sebestyén Ádám versei

Kikötőink, / a fagyizók, földszinti üzletek sorra bezártak Eszkaton Kopár magaslaton ér az utolsó nap. A völgyben már tombolnak a fák, haragjuk égre lobban, ítéletre készen. Otthonaim is lehettek

 
 

IMPRESSZUM

© szifonline

Felelős szerkesztő: Szép V. Árnika

  • White Facebook Icon
  • White Instagram Icon

líraszerkesztő: Pintér Kitti

prózaszerkesztő: Borcsa Imola

a weboldal grafikái Veréb Csilla munkái

bottom of page