top of page

Molnár Illés versei

2014. szept. 12.
1 perc olvasás

Falra akasztasz egy tükröt, / megreped benne az arcod, / két féltekéd közé bekúszik / a vakság hernyótalpa.

Molnár Illés 1981-ben született, 2004 óta publikál verset, irodalom- és színházkritikát. Első kötete 2013-ban jelent meg Hüllők és izzók címmel a FISZ-nél. Szerkesztőként az ÚjNautilus portál versrovatát és a Százéves átlag kortárs zeneblogot (Lesi Zoltánnal közösen) gondozza.

 

Leprás angyal

 

(Bálint Endre képei alá)

 

Maroknyi meggörbült szeget

 

zsebre dugott kezek kalapálnak.

 

Az égig, vagy a csőtörésig kell,

 

hogy elérjen a hegyük.

 

Falra akasztasz egy tükröt,

 

megreped benne az arcod,

 

két féltekéd közé bekúszik

 

a vakság hernyótalpa.

 

Megsárgult égen leprás az angyal,

 

a Hold negatívja. Két szeme hasadék

 

az ég hallgatásán, szúrása elől

 

messzire futnál, zúgó fülek közé.

 

A csend igéje kenyér,

 

szádba adott szavakká üresül.

 

Intro

 

A felszáradó esőből pókháló-

 

vékony szálak tekeregnek,

 

hogy ami mozdulatlan,

 

azt egymás mellé fűzzék.

 

A húr egyszerre megfeszül,

 

és mindent egymás mellé rendel.

 

A hang, ami ekkor pendül rajta:

 

párolgó városok jeladása

 

az egyetlen igazi városba.

 

Ahogy egy tó tükrén:

 

körkörös hullámok szűkülnek

 

egyetlen pont felé,

 

míg a felszín nagy robajjal

 

pontosan azt a követ veti ki magából,

 

melynek egy parton álldogáló fiú

 

markában kell majd landolnia.

 

 
 

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése
Borsos Bence: megálmodtam

hetekig nem aludtam utána hogy soha többé / ne találkozzam a nyomorral az önzőséggel / a savanyú gumicukor árus mosolyával ott álltunk a búcsúi forgatag kellős közepén nyár volt az utcai ivókútnál tol

 
 
Országh Virág: Külalak

Engem csak kiírattak mindenhonnan. Apa mostanában mindig azt mondja, nemhogy a rézfaszú bagoly, de még a szellemek sem fognak megbaszni, ha ilyen kövér maradok. Anya szerint ez a szerelem egyik legősi

 
 
Lauer Péter: Szobor

az idő a test / fényét lassan átszínezte Emlékszel, vettünk egy szobrot, emberalakút, műkő volt, de élethű – a kert végébe tettük, maradjon nekünk és a madaraknak. Kezdetben minden nap lejártunk hozzá

 
 

IMPRESSZUM

© szifonline

Felelős szerkesztő: Szép V. Árnika

  • White Facebook Icon
  • White Instagram Icon

líraszerkesztő: Szép V. Árnika

prózaszerkesztő: Borcsa Imola

a weboldal grafikái Veréb Csilla munkái

bottom of page