top of page

Egy tenyér elágazásai ‒ részlet egy ciklusból

2022. máj. 17.
1 perc olvasás

Tépjétek ki a mulasztás savanyú / mártásában pácolt zsigereiket, / csorgassátok porba az epéjük, / verjétek járdaszegélyhez a fogaik, / csavarjátok oszlopokra a beleiket. // Sarjadjon sarukból bodzafa

 

„öt ujjam ötfelé kiált déli harangszó a neved füst a fű csontváz a fa déli harangszó a nevem” (Hervay Gizella: Öt ujjam ötfelé kiált)

 

Gyűrűs ujj. A kirohanás

 

Szerelem tüzes tekintetű zsoldosai, kössétek magatokra szablyátokat, öltsétek fel láncingeteket, ragadjátok magatokhoz pajzsotokat.

 

Nyergeljétek fel az indulat lovát, és portyázzátok végig ezt a kifogásokkal, gubókkal és halogatókkal teli várost.

 

Dúljátok fel az utcákat, amiken annyian tanultunk félni és kötődni.

 

Zúzzátok be a kirakatokat, amelyek fényeinél elszalasztottuk a legfontosabb csókokat.

 

Rángassátok ki fáradtolaj-szagban úszó, komor lakásaikból a magány hűbéreseit.

 

Hurcoljátok a terekre őket, és koncoljátok fel mind.

 

Tépjétek ki a mulasztás savanyú mártásában pácolt zsigereiket, csorgassátok porba az epéjük, verjétek járdaszegélyhez a fogaik, csavarjátok oszlopokra a beleiket.

 

Sarjadjon sarukból bodzafa, vérükből virágozzék levendula, húsukból hajtson ki százszorszép, nyelvükből nyíljanak pipacsok.

 

Koncoljátok fel szerencsétleneket, szórjátok szét maradványaikat, hogy ím, megszabadítsátok őket a béklyóktól.

 

 
 

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése
Borsos Bence: megálmodtam

hetekig nem aludtam utána hogy soha többé / ne találkozzam a nyomorral az önzőséggel / a savanyú gumicukor árus mosolyával ott álltunk a búcsúi forgatag kellős közepén nyár volt az utcai ivókútnál tol

 
 
Országh Virág: Külalak

Engem csak kiírattak mindenhonnan. Apa mostanában mindig azt mondja, nemhogy a rézfaszú bagoly, de még a szellemek sem fognak megbaszni, ha ilyen kövér maradok. Anya szerint ez a szerelem egyik legősi

 
 
Lauer Péter: Szobor

az idő a test / fényét lassan átszínezte Emlékszel, vettünk egy szobrot, emberalakút, műkő volt, de élethű – a kert végébe tettük, maradjon nekünk és a madaraknak. Kezdetben minden nap lejártunk hozzá

 
 

IMPRESSZUM

© szifonline

Felelős szerkesztő: Szép V. Árnika

  • White Facebook Icon
  • White Instagram Icon

líraszerkesztő: Szép V. Árnika

prózaszerkesztő: Borcsa Imola

a weboldal grafikái Veréb Csilla munkái

bottom of page