Melyik város emlékezne szívesen / azokra, akiket falhoz állított?

A mozdulatnak az ad súlyt, ami utána következik. Kigombolni a szövetkabátot, lerázni a vállról, végig az alkaron, engedni lezserül omlani a földig. Jan Palach nekifeszül a szélnek, nem gondol megfázásra.

Ha gyenge volnék, esőért könyörögnék. A szoborig kell futni. Belátható a táv. Különben is, mikor bízzon az ember a testében, ha nem húszévesen.

Félő, hogy megcsúszik. Az utcákat virradatkor slaggal fellocsolják, két évszak óta ez a rendszer pótcselekvése a köztereken. Melyik város emlékezne szívesen azokra, akiket falhoz állított? A gyufásdoboz szélén kitapintja a foszforcsíkot, rázza a hideg.

Soha ennyire forró tavasz nem lesz megint ezen a világon. Ha gyenge volnék, imádkoznék, hogy vegyék el tőlem a tüzet.

Felfénylenek a megfagyott sínek.