Azt hiszem, lehallgat a telefonom. / Ő koncentrál, ha kókad a figyelmem, / Neki címzik tán a promóciót is, / Már nélkülem is rákattint időnként. / Ez a bánat, ez a bánat a civilizáció.

Ha nem tudunk jobbat Promóció - trófea - szemérmes - kókad

Azt hiszem, lehallgat a telefonom. Ő koncentrál, ha kókad a figyelmem, Neki címzik tán a promóciót is, Már nélkülem is rákattint időnként. Ez a bánat, ez a bánat a civilizáció. Óh, hova tűntél, piacgazdaság szemérmes vadonja, Te dús keblű kínálata keresletemnek, Zászlóid bár lengenek, színük megcsal S babzsák szívem rongy falán Spamekből gyűlik trófeám…

Sértegetésbe fajult mán a szessön Tehetetlenség - ragasztó - elementáris - klimpíroz

A hatalmas falfelületen ült egy rovar Véletlenül becsusszant egy képzavar Ennek okán nem értette, mit jelent A nagy térben nyújtózni el Csápjai a félelem morzéját klimpírozták Mint gitárba szorult macskaláb Csak fehérlett a tehetetlenség Míg ragasztót enyvedztek a végtelenben a csacska fák És a messzeségben felbukkant a táj is: “Jó napot kívánok. Ez elementáris.”

Kié a lazac? Hacacáré - heveder - vagabund - gyepál

Miért gyepál az élet, te kacér emlékezet? Mondd meg kérlek, ne vágjalak pofán tégedet? Dühödten szálldos vagabund lelkem, Dühödt és kehes szamovár lettem - Bennem forr az éneked; Kénköves hacacáré. DE A LAZAC A CÁRÉ! Meglehet, de szellememen hevedert leltem. Meg sem kérdezem már, kacarász-é…