Kazsimér Soma versei
Kripták és véráldozatok, / ahogy a filmekben.
Szar patak
Eddig azt hittem, folyó, ha igazán jól voltam, árvíz. De most semmi sincs bennem. Ügyetlen ez a kép is.
Az ürességre kerestem valamit, aztán beugrott, hogy ez a toposz, − a széles út −, inkább olyan, mint mikor valami elapad.
Se árvíz, se folyó, max. mint egy szar patak, csörgedezek ebben a versben.
Hogy ment ez eddig nekem, el vagyok képedve. A szar patakra viszont büszke vagyok. Ez lesz a címe is.
Nagy Danit olvasom,
és ez jó. Nyelvgép és perspektíva. Ő kellett, megint kezdek jól lenni. Volt még valami ehető a fagyasztóban.
Ne nyitogasd az ajtaját. Hallottam. De miért? Leolvad. De mi? Na mindegy, szóval eszegetek, és érzem, telik a bél.
Ki is fordíthatom most már, és saját húsárum lesz.
Kívülről is megcsodálhatom bensőm.
Tanultam Danitól, a tekintet hűvös penge. Legjobb, ha magunk ellen fordítjuk (bár ezt már csak én teszem hozzá most, kiomlott belekkel a reflektorfényben).
Nézzük mi van itt, mitől lesz ragacsos a kezem, ahogy pakolgatom a ruganyos tömlőbe töltött tegnapit.
Forgatom nyelvemmel a mócsingokat, lassan győz a vágy, de harapni még nem, csak szopogatni szabad, érzek még annyit, hogy fájjon.
Baj egyáltalán, ha fáj? Hallom. Hagyjál már! Mondom. A nyelvemmel van dolgom, nem a kínnal.
Vagy nem is tudom. Lehet nem halok bele, ha a mellhártya vidékét is feltárom.
És a szívburok? Az már tényleg sok lenne.
Szűkül a perspektíva, már csak azt látom, hogy merre nézek.
Másra tekinteni talán nem is érdemes. Hűvös húsárú a figyelmem, tíz dekám sincs már, de Daninak adnék belőle egy kicsit. Harapjon kedvére.
B. D.(-nek)
Révy Eszter magyar sátánistákkal készített interjúkat. A kötetborítón egy homályos, kék arc, akár lehetne a szomszédom is. Vagy talán mégsem, más a mágiája, ő a fény embere.
Maszekban tolja itt a kurzusait. Írnám a cége nevét is, de nem jut eszembe. Kirko Ezoterikus Szabadegyetem, kimentem most, megnéztem, ez áll az ajtaján. Tisztánlátó tanfolyamokban utazik.
A vécénknek közös a fala a nappalijával, szarás közben hallgatom a parapszichológiát. Ürülök és telítődök.
De vissza a sötétebb arcokhoz, B. D.-ről olvasom a könyvben, hogy 18 éves, gimnazista. Vad motorosnak ismerik a környéken.
Révy Eszter nem érti, miért lett sátánfiú. Az ősi írásjelek babonázták meg először, aztán jöttek az obskúrusabb alakzatok is. Kripták és véráldozatok, ahogy a filmekben. Veszettül jól sztorizik B. D., ezt nagyon megkedvelem benne az interjú végére.
Össze kéne ismertetni ezzel a kirkós szomszéddal, van rúna-mágia tanfolyam is, biztos tetszene neki.
B. D., ha olvasod ezt a verset: www.kirko.hu

