Borbíró Bíborka versei

jan. 3.

1 perc olvasás

bűntudatom van a sötéttől

bíborka

nem emlékszem miről kell írni mások azt mondják sejtekben laknak azokból húzod ki tányérba pottyan a jeges meggygolyó a testem megeszi a magot nem állítja meg a porcelán ha befelé használod a nyelved rossz irányba keverednek a szilánkok nyállal csípi a szájpadlást a piros gyerek darabjait kanalazd ki bíborka

fényerő

ragyog minden értesítés elhanyagolt üzenet az ágy rugói hátamat nyikorgatják bűntudatom van a sötéttől ezért kapcsolom be hagyom villanni az összes dühös kérdést lemondó adminisztrációt néhányat megérintek elérhető leszek csak forgolódom nincs erőm kívánni

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése

Taizs Gergő: jónás véletlen egybeesése

hiszek egy hullámzó megváltásban / hiszek a perisztaltikában jónás véletlen egybeesése kicsúszott kezéből a bögre de nem tört össze koppant az ébredés és az első kávé közti szűk résben cukor hely

Karácsony Orsolya versei

Nem szabad elfelejtened: / csak átutazóban vagy. Kihallgatás Nem tetszik itt neked. Tüsszögsz a súlyos drapéria porától, az elsötétítésben nem hiszel, neked nincsenek titkaid, áttetszővé v

Sebestyén Ádám versei

Kikötőink, / a fagyizók, földszinti üzletek sorra bezártak Eszkaton Kopár magaslaton ér az utolsó nap. A völgyben már tombolnak a fák, haragjuk égre lobban, ítéletre készen. Otthonaim is lehettek